Repertoár

  • 39 lépcsőfok Részletek

    John Buchan regénye és Alfred Hitchcock filmje alapján írta Patrick Barlow
    Fordította Vajda Miklós
    Rendező, zeneszerző, videó Horgas Ádám

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 10 perc (egy szünettel)

    • Edward Snape és a Fiery Angel Limited engedélye alapján 
    • Patrick Barlow adaptációja Simon Corble és Nobby Dimon eredeti ötlete alapján

    Richard Hannay középkorú, jól szituált, jó megjelenésű agglegény meglehetős unalomban éli szürke hétköznapjait Londonban, amíg egy napon véletlenül össze nem találkozik egy feltűnően csinos fiatal nővel, és hirtelen egy irtózatos bűnügy kellős közepén nem találja magát. A harminckilenc lépcső John Buchan 1915-ös regénye, és Alfred Hitchcock 1935-ös filmjének adaptációja. Patrick Barlow 2005-ös színpadi változata óriási sikert aratott Londonban, és azóta az egész világot bejárta. A darab érdekessége, hogy az eredeti történetet négy szereplőre szűkíti. Csak a Hannay-t alakító férfiszínész játszik egy szerepet, a színésznő három, egymástól teljesen eltérő figurát jelenít meg. A többi huszonhat szerepet pedig másik két színész alakítja. Ettől az eredeti kémtörténet izgalma leginkább bűnügyi komédiába fordul.

     

    Az előadás FACEBOOK oldala ITT...
     

    Részletek

  • A dzsungel könyve Részletek

    Írta Békés Pál
    Zeneszerző Dés László
    Dalszöveg Geszti Péter
    Rendező Böhm György

    Kedves Nézőink!
    Felhívjuk figyelmüket, hogy előadásunkban erős hang- , füst - , lézer és stroboszkóp effektusokkal találkozhatnak.
     

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 30 perc (egy szünettel)

     


    A Dés László zeneszerző, Geszti Péter dalszövegíró és Békés Pál szövegíró közös munkájából tizenöt éve született musicalt ma már minden gyerek ismerheti, de talán színpadon még nem látta. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni.
        „A dzsungel könyve című musical ma már klasszikusnak számít, sok helyen, sokszor, nagy sikerrel játszották, játsszák. Nagyon remélem, hogy a siker Pécsett sem marad el. Sőt, ha kicsit szemtelen lennék, akkor azt mondanám, hogy biztos vagyok benne, itt is nagy siker lesz. De mivel mi, színházi emberek alapvetően babonásak vagyunk, és félünk attól, hogy elijesztjük a sikert, ezért nem mondom, hogy így lesz, csak remélem. A darabról már rengeteg mindent elmondtak, de ha valaki mégsem tudja, hogy miről is szól, álljon itt egy kis összegzés:
        Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról – vagyis mindarról, ami egy »kölyökkel« megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.
        Van egy merész álmom, egy titkos vágyam! Igazi boldogság lenne, ha azok a gyerekek, fiatalok és már nem annyira fiatalok, akik majd az előadást megnézik, a színházból hazamenvén levennék a polcról Rudyard Kipling varázslatos művét és elolvasnák azt Benedek Marcell csodálatos fordításában!”
    Böhm György

     

    Részletek

  • A Grönholm-módszer Részletek

    Írta Jordi Galceran
    Fordította Bakucz Dóra
    Rendező Horgas Ádám

    Az előadás időtartama: kb. 90 perc (szünet nélkül)

    Figyelem! A késve érkezőket, az előadás megkezdését követően, technikai okokból nem áll módunkban az előadásra beengedni. Megértésüket köszönjük!
     
    Egy álomállás. Négy mindenre elszánt pályázó. Meghallgatásra hívják őket egy furcsa szobába. Az ajtó bezárul, és megkezdődik a rejtélyekkel teli, kíméletlen harc tabuk és erkölcsi korlátok nélkül. 
    A kezdetben csupán rendhagyónak tűnő feladatok hamar átcsapnak megalázó helyzetekbe, mindenki potenciális ellenféllé válik.  A munkáért, pozícióért folytatott versenyben lehull az álarc, kiderül, hogy kiben mi lakozik: félelem, gátlástalanság, kegyetlenség, őrület.
     
    „A játék mint az emberi kapcsolatok metaforája – ami mindig jelen van a darabjaimban – A Grönholm-módszerben kizárólagos referenciává válik. A darab minden lehetséges szinten játék: a szereplők egymással játszanak, és a néző is annak a játéknak a része, amelyben ki kell találni a szereplők valódi kilétét, azt, hogy mi az igazság és mi a hazugság, ha egyáltalán különbséget lehet tenni.” (Jordi Galcerán)

    “Gyakorló állásinterjúztatóként és magánemberként is nagyon érdekelnek azok a szituációk és helyzetek, amelyek a darabban felmerülnek, ezért biztosan ellátogatok az előadásra. A darabot nemcsak szakmabelieknek ajánlom, hanem a magánembereknek is, hiszen a mai munkaerő-piaci viszonyok között számtalanszor kerülünk az állásinterjúztatás szituációjába.”
    Barna Béla, a Pécs Holding vezérigazgatója
     

    Részletek

  • A hattyúk tava Részletek

    Zeneszerző Pjotr Iljics Csajkovszkij
    Koreográfus Bozsik Yvette

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra (egy szünettel)
     

    A nemzetközi hírű Bozsik Yvette különleges koreográfiája a Pécsi Balett számára
    A nagy klasszikus újragondolt változata 14 éven felülieknek!

    Bozsik Yvette és a Pécsi Balett között több találkozási pont is van. A táncszcénában való szinte forradalmi megjelenés, a folyamatos megújulás igénye, az egészen egyéni, sajátos mozgásnyelv, az emberközpontú gondolkodásmód és a hagyománytisztelet azok a sarkalatos pontok, melyek mentén egymásra találhat koreográfus és társulat.
    Bozsik Yvette koreográfusi pályáján mindig meghatározó volt az útkeresés, az expresszív táncszínházi kifejezésmód, az „esztétikus” táncon túllépő narratíva. 
     
    A hattyúk tava újragondolt változatában az alapvető emberi érzelmek, a 21. század emberének önpusztító életmódja és a szabadság, tisztaság iránti vágya jelenik meg Bozsik Yvette Kossuth díjas Érdemes művész különleges látványvilága és expresszív táncnyelve segítségével.
     
    „A hattyúk a kultúrában, különböző népek mítoszaiban, legendáiban, népmeséiben, irodalmában számtalanszor előfordulnak, köréjük gazdag szimbólumrendszer épült, leggyakrabban a szabadságot, a szerelmet és a hűséget jelképezik. A nagy klasszikus mostani, újragondolt változata a mához, a mai emberhez szól. A régi orosz népmesén alapuló történet bemutatása mellett ebben a feldolgozásban egy ökológiai dráma is megjelenik, melyben a környezet rombolása központi téma. A hattyúk az emberek fölé emelkedve látják a civilizáció és a környezet pusztulását. Ugyanakkor elátkozott alakváltó asszonyok, akiknek nappal hattyúként, éjjel nőként kell élniük. A jó és a rossz harcában a darab nem foglal állást, hiszen ezek a tulajdonságok magukban a szereplőkben viaskodnak egymással. Egyszerre jelenik meg a szabadság, tisztaság iránti vágy, és annak reménytelensége, elérhetetlensége is.”
    Bozsik Yvette
     
    Táncolják: a Pécsi Balett táncművészei 
    „Csajkovszkij számomra az érzelmek kifejezésének nagymestere. Olyan alapvető, de felzaklató emberi érzésekhez és kérdésekhez nyúl a zene nyelvén, mint például az ember lelkében élő jó és rossz egymást feltételező és megsemmisítő viszonya. A hattyúk tava örökérvényű klasszikusának modern feldolgozása ezért ajánlható őszinte szívvel fiataloknak és idősebbeknek egyaránt.”
    Horváth Zsolt a Pannon Filharmonikusok igazgatója
     

    Az előadás létrehozását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

     

    Részletek

  • A Lourcine utcai gyilkosság - zenés vígjáték Részletek

    Az előadás időtartama: 1 óra 40 perc
     
    Írta: Eugene Labiche
     
    Rendezte – Alexandru Mâzgăreanu
     
    Fordította – Violeta Popa
    Díszlet – Romulus Boicu
    Jelmez – Alexandra Mâzgăreanu
    Zene – Alexandru Suciu
     
    Zenekar: Sem Bala (trombita), Claudius – Octavian Nichitean (harsona), Marius – Felix Zăvoianu (basszusklarinét), Cosmin Dema (tangoharmonika), Ana Pieloiu (elektromos gitár), Cristian Sâpcu (basszusgitár), Landon Pop (dobok)

    Szereposztás:
    • Ștefan Stanic - Lenglumé
    • Alex Mărgineanu – Mistingue
    • Cecilia Lucanu – Donat – Norine
    • Marian Parfeni – Justin
    • Ioan Peter – Potard
    A tiszteletre méltó párizsi Lenglume úr egy éjszakai bankett után, kissé másnaposan, fejfájósan ébred és fogalma sincs arról, hol és hogyan töltötte az előző éjszakát. Amire halványan emlékszik annyi, hogy valahol elvesztette kedvenc majomfejes zöld esernyőjét. Döbbenten veszi tudomásul, hogy ágyában egy idegen férfi fekszik. Kiderül, hogy a szintén másnapos Mistingue egykori kollégája és ugyanazon a banketten mulattak. Reggeli közben, az újságból értesülnek arról, hogy előző éjszaka hidegvérrel meggyilkoltak egy szenesasszonyt a Lourcine utcában és a rendőrség a gyilkosok nyomában van. A két férfi elborzadva veszi észre, hogy kezeik szénportól feketék, zsebeikben megmagyarázhatatlan tárgyak vannak, és mindez arra enged következtetni, hogy ők a gyilkosok. Ettől a perctől kezdve egyetlen dolog érdekli őket: minden nyomot eltüntetni, amitől gyanúba keveredhetnek.

    Részletek

  • A Sötétben Látó Tündér Részletek

    Írta Bagossy László
    Rendező Váradi Szabolcs

    Az előadás időtartama: 1 óra (szünet nélkül)
     

    A kaposvári Csiky Gergely Színház produkciója

     

    „Most elmondom, hogyan születnek a tündérek. A tündérek úgy születnek, hogy minden hetvenhetedik esztendőben, tavaszi reggelen, mikor az erdők alján illatozik a medvehagyma, a szerelmes tündérfiúk meg a szerelmes tündérlányok kirepülnek a tisztásokra, átkarolják egymást és csókolózni kezdenek szépen. Na, erre aztán minden hetvenhetedik esztendőben gyönyörű szappanbuborékok szoktak hullani az égből - ezekben a szappanbuborékokban érkeznek a világra a tündérgyerekek...” Tündérmese kicsiknek és kicsit nagyobbaknak, szóval mindenkinek.

     

    A tavalyi évadban a kaposvári gyerekek kaptak Pécsről egy boszorkányt: a

     "Kölcsönkenyér visszajár” alapon most a kaposvári Csiky Gergely Színház küld Pécsre egy tündért: Csonka Ibolya meséli el a pécsi származású Bagossy László meséjét arról, hogyan születnek a tündérek. És ahogy hallgatjuk őt, egyszer csak észrevesszük: a fantázia, a mese birodalmában a sötétben is látható az, ami fontos. Azt reméljük, ebben a tündérben ugyanannyi örömük lesz a pécsi gyerekeknek, mint volt a mieinknek, amikor a kétarcú boszorkánnyal találkoztak. Rátóti Zoltán, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója
     

    Részletek

  • A szecsuáni jólélek Részletek

    Írta Bertolt Brecht
    Írta Paul Dessau
    Fordította Térey János
    Fordította Kovács Krisztina
    A dalszövegeket fordította Eörsi István
    Rendező Funk Iván

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 45 perc, egy szünettel
     

    Ki ne játszott volna már el a gondolattal, mi történne, ha nyerne a lottón, és vagyonos emberként élné további életét mindenféle kötöttség nélkül? Az ember ilyenkor természetesen sorra veszi, mit vásárolna, hogyan változtatna addigi életén, környezetén, stb., játszik a gondolatokkal. A ritkább eset az, hogy ennél is tovább megy és elkezd gondolkodni azon, hogy környezete miként változna meg a friss vagyon viszonyrendszerében? Brecht ezt a profán gondolatkísérletet eszközként használja, hogy a régi meséből kiindulva kérlelhetetlen őszinteséggel és a hétköznapinál nagyobb rálátással beszéljen erről a fontos témáról, az emberi jóságról. Sen Te, a darab hősnője egy jócselekedete jutalmaként ajándékot kap az istenektől: vagyonkához jut. Boldogsága azonban nem tarthat sokáig, és mivel csupa kiszolgáltatott ember veszi körül, a mesés kezdet végül valódi felnőtt próbatétellé válik. A mű alapvető kérdése: lehet-e jó az ember, ha a környezete meggátolja ebben, illetve, ha igazán jó ember, meggátolhatja-e a környezet abban, hogy jó legyen.

     

    Szereplők: Stubendek Katalin, Vidákovics Szláven, Füsti Molnár Éva, Tóth András Ernő, Széll Horváth Lajos, Györfi Anna, Sólyom Katalin, Urbán Tibor, Bánky Gábor, Németh János, Götz Attila, Uhrik Dóra, továbbá a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara.

     

    Az erkölcsi elvek és a gazdasági érdekek ellentéte, a mesébe oltott társadalombírálat, az egyénben rejlő többes én színrevitele adja a dráma szövetét, amelyek a művet ma időszerűbbé teszik, mint valaha. Ez az egyik legösszetettebb, leginkább érzelemgazdag Brecht-darab. Záró sorai: „Tisztelt közönség, kulcsot te találj!”, invitálásként is felfoghatók. Tegyünk eleget a meghívásnak! P. Müller Péter, egyetemi tanár
     

    Az előadás a Suhrkamp Verlag GmbH & Co. KG engedélyével, a Hofra Kft. közvetítésével jött létre. http://www.hofra.hu
     

    Részletek

  • Ádám almái Részletek

    Írta Anders Thomas Jensen
    A színpadi változatot készítette Kovács Krisztina
    Zeneszerző Furák Péter
    Rendező Paczolay Béla

    Az előadás időtartama: kb. 1 óra 45 perc (egy szünettel)
     

    Anders Thomas Jensen filmforgatókönyve alapján a színpadi változatot készítette Kovács Krisztina


    „A tanmesék sokkal érdekesebbek, mint az igaz történetek.” 
    Anders Thomas Jensen
     
    Ivan, az istenfélő vidéki lelkész parókiájára háromhavi közmunkára érkezik a neonáci Adam. Ivan kérésére az első napon célt tűz ki magának: almás pitét fog sütni. Ehhez azonban a kertben álló almafát is gondoznia kell, amit varjak, férgek és végül villám is sújt, ráadásul a konyhai sütő is kigyullad. A sátán mindent megtesz, hogy akadályozza a munkát – értelmezi a helyzetet a lelkész, s azzal próbál lelket önteni pártfogoltjába, hogy majd Isten segedelmével úrrá lesznek a nehézségeken. Ám Ivan mind gyanúsabb töretlen optimizmusa egyre kevésbé látszik igazolódni, s átnevelő módszere a gondjára bízott többi tévelygő állapotán sem sokat javít: a kleptomán alkoholista Gunnar változatlanul lopkod és iszik, Khalid, a pakisztáni bevándorló éjszakánként továbbra is benzinkutakat rabol, hogy megbüntesse a hazáját kizsákmányoló multikat, az alkoholista Sarah pedig épp gyermeket vár. 
    A mind inkább elszabaduló irracionalitás lassanként átértelmezi a valóságot és annak határait, a jellegzetes skandináv humor groteszk világába kalauzolva a nézőt.
    Anders Thomas Jensen mára kultikussá vált filmjének adaptációja először látható magyar színpadon.
     
    Az „Ádám almái” a pszichiátriai segítés metaforáit bontja ki.
    Adam a konfrontatív módszerű pszichiáter-karakter, igyekszik beleverni Ivanba, a fejébe a szó szoros értelmében a tényekkel, a valósággal való szembenézés traumatikus élményét.
    Mert Ivan a pap, és a többiek, és a mi életünk története is sok-sok traumát hordoz.
    Hogyan oldhatók föl a traumatikus élmények: az elfojtás erősítésével, vagy a katartikus szembenézéssel? Mit kezdhetünk az ebből fakadó agresszióval, hogyan teremthető meg a terápiás közösség megváltó élménye - ezeket a kérdéseket tartom a legizgalmasabbnak a filmben és kíváncsian várom, mit ad ebből vissza az előadás. Dr. Stark András, pszichiáter


    A színdarab Magyarországon a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre.

    Részletek

  • Addikt Részletek

    Rendező Anger Zsolt

    Az előadás időtartama: 2 óra 10 perc (egy szünettel)
     

    16 éven felüli nézőinknek ajánljuk

     

    Szücs Zoltán Addictus című színdarabja nyomán írja Anger Zsolt és a társulat

     

    Mindnyájan függők vagyunk. Kinek-kinek más és más függőségének tárgya: társ, pénz, információ, kütyük, szex, nikotin, adrenalin, munka, alkohol, drogok... hosszan lehetne sorolni. Ez a darab a pusztító függőségről szól. A szerző Szücs Zoltán maga is végigjárta ennek poklát. Pécs mellett több rehabilitációs intézmény is működik, melyek mint valami zarándokhelyek újra és újra megtelnek eltévedt emberekkel, akik arra szánták el magukat, hogy változtassanak életükön, és kitörjenek a gyilkos szerek rabságából. Sokaknak sikerül. Sokak örökre elvesznek. Ez a színdarab nem róluk szól. Hanem rólunk, mindnyájunkról, akik nem találjuk magunkat, nem ismerjük fel saját szabadságunkat, és a szabad akarat erejét. Mindnyájan függők vagyunk. Sírjunk és röhögjünk magunkon ezen az estén. Aztán majd csak lesz valahogy…

     

    Hiteles szürreális mese a függőség gyomrában. A minket elnyelő tehetetlenségünk, úttalanságunk és reményeink kereszttüzében zajló
    emberi kalandról. Az életről innen. Kiss Tibor, Quimby

    Részletek

  • Amadeus Részletek

    Írta Peter Shaffer
    Fordította Vajda Miklós
    Vezényel Bókai Zoltán
    Rendező Méhes László

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 15 perc (egy szünettel)
     

    A helyszín Bécs, II. József uralkodása idején. Itt él és alkot Mozart. Az udvar nagy része kisszerű és ostoba, Mozartot kritizálják, elutasítják, bántják. Csupán Antonio Salieri, a befolyásos, idősödő udvari első komponista érti meg Mozart zsenialitását, egyedül ő fogja fel fiatal pályatársa jelentőségét. Shaffer darabja szerint azonban minél jobban elbűvöli Mozart zenéje, annál jobban erősödik benne saját kicsinyes féltékenysége és aljassága. Salieri perlekedik az Istennel, csakhogy a válasz néma csönd. Így kénytelen elfogadni saját végzetét: a földi életben ugyan neki van mindent legyőző hatalma, de isteni tehetség Mozartnak adatott. Már csak egy cél lebeg szeme előtt: megsemmisíteni az ifjú titánt, és elsöpörni életművét. 
    A Shaffer-mű sok mindenben ellentmond a hiteles Mozart-életrajznak, de a fikción belül olyan személyiségeket és atmoszférát teremt, amelyek hallatlanul izgalmasan tárják elénk a kort, az uralkodót, az udvart és a kor zeneművészetét. Az ironikus humorral teli összeesküvés-történet, az udvar intrikáinak mély és igaz bemutatása, a művek születésének megrajzolása életre kelti Mozart figuráját.

    Az előadásban élőben hallhatjuk Mozart legcsodálatosabb darabjainak részleteit a Pécsi Szimfonietta mintegy harminc zenészének előadásában.

    „Mindig jó Mozart közelében lenni! Még Salierinek is jó lenni Mozart közelében. Számomra pedig öröm, hogy ismét a pécsi társulattal próbálhatok egy kitűnő színdarab remek szerepében. Mozart tökéletessége az ihlető erőnk a próbafolyamatban! Találkozzunk Mozart közelében!”
    Rátóti Zoltán színművész, a Csiky Gergely Színház igazgatója
     
    Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara és a Pécsi Szimfonietta

    A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség

    közvetítésével kerül színre
     

    Részletek

  • Bartók-est Részletek

    Karmester Bogányi Tibor
    Rendező-koreográfus Vincze Balázs

    Bartók Béla: A csodálatos mandarin | A fából faragott királyfi

    A Pécsi Nemzeti Színház és a Pannon Filharmonikusok közös produkciója

    A Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Balett előadásában

     
    A csodálatos mandarin
    Zeneszerző: Bartók Béla
    Díszlettervező: Szendrényi Éva
    Jelmeztervező: Németh Anikó (Manier)
    Rendező-koreográfus: Vincze Balázs Harangozó-díjas, Imre Zoltán-díjas
     
    Közreműködik a Pannon Filharmonikusok
    Vezényel: Bogányi Tibor
    • Mimi: Ujvári Katalin
    • A mandarin: Koncz Péter
    • Az öreg gavallér: Téglás Bánk
    • A kis diák: Matola Dávid
    • 1. csavargó: Kerekes Soma Lőrinc
    • 2. csavargó: Szabó Márton
    • 3. csavargó: Tuboly Szilárd
    A fából faragott királyfi
    Zeneszerző: Bartók Béla
    Díszlet- és jelmeztervező: Molnár Zsuzsa
    A koreográfus asszisztense: Ujvári Katalin
    Rendező-koreográfus: Vincze Balázs Harangozó-díjas, Imre Zoltán-díjas
     
    Közreműködik a Pannon Filharmonikusok
    Vezényel: Bogányi Tibor
    • Királyfi: Szabó Márton
    • Királykisasszony: Vincze Brigitta
    • Tündér: Nagy Írisz Harangozó-díjas
    • Fabáb: Tuboly Szilárd
    Valamint:
    Domány Réka, Hoffman Virág Zoé, Kócsy Mónika, Szécsi Theodóra,  
    Frank Edina, Nier Janka
    Harka Máté, Kerekes Soma Lőrinc, Matola Dávid, Molnár Zsolt, Téglás Bánk, Varga Máté
     
    A csodálatos mandarin bemutatója a Bartók-év keretében a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál programjaként valósult meg. Az előadás megvalósításában a Pécsi Balett együttműködő partnere a Müpa.

     

    A Bartók-est a Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Balett első nagyszabású együttműködése, melyre a Bartók-év alkalmából kerül sor. 2010-ben mindkét emblematikus alkotóműhely elnyerte Európa Kulturális Fővárosának nagyköveti címét. Művészi teljesítményükkel azóta is Pécs hírnevét öregbítik hazai és nemzetközi szinten.

    Bartók Béla két klasszikusa egyszer minden professzionális magyar balett együttes repertoárjára felkerül, a két táncjáték szinte megkerülhetetlen kihívás egy koreográfusi pálya során. A csodálatos mandarin kortalan története az elidegenedett nagyvárosi világ minden szennyéről és vágyáról, A fából faragott királyfi népmesei bölcsessége a valódi erények értékéről a külsőségek fetisizálása helyett - mintha rólunk, a 21. század értékvesztett világáról szólna. Mimi és a mandarin könyörtelen drámája, a királykisasszony és a királyfi látszólag naiv meséje a ma emberének is tükröt tartanak. Társadalomkritikájuk érvényesebb, mint valaha. Egyúttal megérintik az érző ember lelkét, mert felcsillantják a reményt a változásra, egy új, jobb élet lehetőségére: a szerelem megváltó erejére.
     
    A jó, az igazi zene segít megérteni az életet, és segít élhetővé tenni azt. Különösen elmondható ez Bartók Béla zenéjéről, amely nélkül nem beszélhetünk XX. századi művészetről. A Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Balett közös vállalkozása kivételes produkció. A zene és a táncművészet kimagasló kvalitású előadói, a nemzetközi hírű zenekar, és a balett-együttes közös előadásának megtekintése nem maradhat ki azok programjából, akik magas színvonalú, emlékezetes művészi élményre vágynak. Erre hívok, invitálok minden zene- és balettkedvelőt. 
    Őri László, Pécs alpolgármestere
     

    Részletek

  • Csongor és Tünde Részletek

    Írta Vörösmarty Mihály
    Átdolgozta Horgas Ádám
    Rendező Horgas Ádám

    Az előadás időtartama: 2 óra 15 perc egy szünettel
     

    Az előadás megtekintését 12 éven aluliak számára nem ajánljuk.
     

    Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című lírai költeménye a magyar drámairodalom egyik alapműve. Alapgondolata az emberi boldogság természete körül kering. Mi teszi boldoggá az embert, hogyan találjuk meg azt, ami boldogít? Miközben Csongor erre keresi a választ, egyre kiábrándultabbá válik. A három – szimbolikus jelentésű – vándorral való találkozás során három lehetséges életfelfogást ismer meg, ám sem a pénz nyújtotta boldogság, sem a hatalom boldogító mámora, sem a tudomány adta boldogság nem győzi meg őt, sokkal inkább megerősíti abban, hogy máshol keresse saját és az emberi lét boldogságát. Ezek a találkozások egyúttal a választás lehetőségét is felkínálják számára, ahogyan a mindennapjainkban ma is lépten-nyomon döntéseket kell hoznunk.

    Előadásunk olyan színpadi formanyelvet alkalmaz, mely érthetően és hitelesen közvetítheti a mai ember számára ezt a mitológiából erősen táplálkozó sokdimenziós tündérmesét. A látványszínházi forma, zene, videoanimáció, mozgás igazi összművészeti alkotássá teszi a produkciót, mely a középiskolásoktól a felnőttekig minden korosztályt megszólít.

     

    Csongor és Tünde története mindig elvarázsol minket. Nemcsak azért, mert megerősíti a hitünket az igaz szerelemben, hogy minden csalódásunk ellenére ilyen van, hanem főleg azért, mert Vörösmarty örökké aktuális költő, minden idő és nyelvi változás ellenére. Rokonunk ő, aki megszólaltatja és megszemélyesíti legmélyebb és legtitkosabb vágyunkat az élet értelmének és céljának keresésére. S ha vele tartunk ezen az úton, akkor beavat minket férfi és nő szerelmének igaz misztériumába. Dr. Zalay Szabolcs, a Leöwey Klára Gimnázium igazgatója
     

    Részletek

  • Diótörő Részletek

    Zeneszerző Pjotr Iljics Csajkovszkij
    Rendező-koreográfus Vincze Balázs
    A rendező munkatársa Uhrik Dóra

    Az előadás időtartama: kb. 1 óra 30 perc (egy szünettel)
     

    A Diótörő minden idők legnépszerűbb meséjének balettváltozata minden generációt  képes elbűvölni és elgondolkoztatni arról, vajon beérhetjük-e a látszatvilággal, vagy a boldogság megtalálásához hinnünk kell abban, hogy mindennek lelke van, minden tárgynak sorsa. A gyerekek hite megváltoztatja a világot, s a felnőttek tőlük tanulhatják meg:  érezni kell, nem csak látni.

     

    Egy csúnya kis fabábu, aki előnytelen testébe zárva egy gonosz átok foglya. Egy kislány, aki meglátja a színesre festett testben az érző lelket, és mindent megtesz azért, hogy megtörje az átkot. Gonosz egerek és mindenféle játékfigura kel életre, a kislány hite ad erőt nekik, hogy megvívják harcukat. Mert a kislány egészen biztos abban, hogy nem csak az a világ létezik, amit a szemünkkel látunk, még ha a felnőttek nem is akarják tudomásul venni ezt a másik valóságot.

     

    A mese most új változatban kel életre, mely úgy tiszteli a klasszikus meseváltozatot, hogy közben közel hozza a mai korhoz. Szülők és gyerekek, balettrajongók és balettelőadást most először átélő nézők, romantikus lelkűek és intellektuálisok egyaránt rácsodálkozhatnak arra, milyen titkok lappanghatnak hétköznapi világunk mögött.

     

    A DIÓTÖRŐ FELÚJÍTÁSA A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL VALÓSULT MEG.

     
     

     

    Eredeti szereposztás:
     
    Drosselmeyer: Dóri István 
    Marika: Sárosác Mínea
    Misi: Domján Kristóf
    Mária: Domoszlai Edit
    Gyermek Diótörő: Weisz Bálint 
    Diótörő: Tuboly Szilárd 
    Edwin, Marika édesapja: Molnár Zsolt 
    Paula, Marika édesanyja: Vincze Brigitta 
    Egérkirály: Koncz Péter 
    Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: 
    Madonia Florence, Szécsi Theodóra, Tóth Klaudia, Koncz Péter és
    Bajáki Zsanett, Ferencz Vivien, Jurák Bettina, Mikler Eszter, Stefanik Kata, Gergely Gréta, Lajter Eszter - a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola növendékei
    Pincér egér: Kerekes Soma Lőrinc
    Kisegér: Bánki Dorka
    Bohóc: Szabó Márton 
    Balerina: Ujvári Katalin 
    Néger baba: Matola Dávid 
    Árus: Tuboly Szilárd 
    Dada: Czebe Tünde
    Mackó: Kerekes Soma Lőrinc
    Spanyol tánc: Ujvári Katalin, Szabó Márton
    Kínai tánc: Keresztes Patrik, Molnár Zsolt
    Orosz tánc: Kerekes Soma Lőrinc, Matola Dávid 
    Nagyszülők: Dér Dalida, Harka Máté
    Szülők: Dér Dalida, Szabó Erika, Harka Máté, Kállai Gergely, Rubind Péter 
    Ólomkatonák, csokidíszek, vendég és utcagyerekek: Bánki Petra, Bödör Fanni, Hajzer Véda Zoé, Helbig Dorina, Horváth Zorka, Marthy Huba, Nyilas Emese, Varga Dániel
     

    Részletek

  • Fekete Péter Részletek

    Írta Somogyi Gyula
    Írta Eisemann Mihály
    Írta Zágon István
    Rendező Méhes László
    Vezényel Bókai Zoltán

    Az előadás időtartama: 2 óra 50 perc (két szünettel)

    • Átdolgozta: Radnóti Zsuzsa és Marton László
    • Dalszövegek: Békeffi István, Dalos László, Füredi Imre, Harmath Imre, Harsányi Zsolt, Kellér Dezső,
      Szilágyi László, Zágon István

    Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara és a Pécsi Szimfonietta
     

    A Fekete Péter egy egyszerű, romantikus mese, igazi örökzöld dallamokkal fűszerezve. Ez a színdarab is, mint a legnépszerűbb operettek többsége olyan történelmi korszakban íródott, amikor a mindennapi élet küzdelmein csak a humorral átszőtt meseszerű valóság segíthetett át. Ma sincs másképp, mindenki szereti pár órára elfeledni a hétköznapok gondjait, vidám és bizakodó lenni, sírva nevetni, slágereket dúdolni, és a Fekete Péter épp ezt a gondtalan felüdülést nyújtja a közönségnek. 

    A pechsorozatairól ismert főhős, Fekete Péter sok mindenért felelős: miatta zuhan a tőzsde, dől be az ingatlanpiac, ám a sármos és pénzhajhászó tőzsdecápa épp az ő balszerencséjére alapít vállalatot. Ez már önmagában elég humorforrás, de emellett a történet természetesen az operettektől elvárhatón a szerelemről is szól. Bár a fordulatokban bővelkedő történet során egymást követik a bonyodalmak, a végtelenségig összekuszálódnak a szálak, végül mégis mindenki megtalálja a párját, s vele boldogságát.

    Ahol részvénytársaságot alapítanak a balszerencsére...És bár Franciaországban játszódik, a legsikeresebb magyar operettek között is igazi gyöngyszem. Remélem a nagyra becsült pécsi közönség ugyanúgy fogja szeretni, mint annak idején a vígszínházi publikum. Tisztelettel ajánlom figyelmükbe. Marton László, a Vígszínház főrendezője

     

    Az előadást engedélyezték: a Hartai, Hofra, a Proscenium és az Umpa Ügynökségek, valamint a 3G Galéria Kft.
     

    Részletek

  • Halványlila gőz Részletek

    2017. februárjában kerül bemutatásra a L'art pour l'art Társulat legújabb, sorrendben 17. önálló színházi estje, melynek címe: Halványlila gőz
     
    Az immár 31 éve fennálló Társulat ezúttal is mindent megtett annak érdekében, hogy a nézők nevetőizmai egy percig se pihenjenek.                                                                                              

    Mindenkit szeretettel invitál egy felhőtlen szórakozást ígérő estére, a L'art pour l'art Társulat: Dolák-Saly Róbert, Laár András, Pethő Zsolt és Szászi Móni.

    Részletek

  • Hófehérke és a hét törpe Részletek

    Zeneszerző Riederauer Richárd
    Koreográfus Czebe Tünde
    Koreográfus Vincze Balázs
    Rendező Uhrik Dóra

    Az előadás időtartama: 50 perc (szünet nélkül)

    Volt egyszer egy gyönyörű hercegnő, Hófehérke, akinek pokollá tette életét féltékeny mostohája, a királynő. A királyi kastélyból elűzött Hófehérke szerencsére hamarosan otthont talált az erdő mélyén lakó hét kedves törpe házikójában. A gonosz bűbájjal rendelkező mostoha továbbra sem tett le arról, hogy Hófehérkét félreállítsa útjából. Különböző praktikákat eszelt ki, de a véletlen különös fordulatával Hófehérke megmenekült és a mese boldog véget ért...
    A humorral átszőtt táncjátékot egyaránt ajánljuk gyermekeknek, felnőtteknek.
     

    Részletek

  • Holdbeli csónakos Részletek

    Írta Weöres Sándor
    Zeneszerző Melis László
    Rendező Almási-Tóth András

    Az előadás időtartama: 2 óra - egy szünettel
     

    Weöres Sándor 1941-ben, 28 évesen írt legelső darabja, a Holdbeli csónakos tereken-időkön átívelő, egyszerre a földön és a fantasztikumban játszódó szerelmi történet. Három igazi magyar szuperhős (Vitéz László, Bolond Istók, Paprika Jancsi) mozgatja az eseményeket, miközben az aranymetszésnél minden teljes fordulatot vesz azzal, hogy kiderül, aminek eddig drukkoltunk, valójában életveszélyes játék. A fő szerelmespár sem az lesz, akit sejtettünk. Egy mesterien megírt „hollywoodi forgatókönyv”, mely ráadásul több szinten értelmezhető: az egyszerű „mese” mögött fellelhetünk egy beavatás-történetet, egy coming-of-age sztorit, valamint egy filozófiai költeményt az égi és a földi szerelem természetéről: arról, hogy a legnehezebb közvetlen közelünkben fellelni életünk értelmét. Az előadásban – az írói szándékhoz igazodva – mindenki megtalálhatja a maga értelmezését az egyszerű mesén át a filozófiai világdrámáig, mind a mai meséken felnövő gyerekek, mind az elgondolkodtató élményre vágyó felnőttek részesülhetnek a színes, látványos és szórakoztató forgatagból.
     

    “A szerző e darabjára különösen illik a régi magyar kifejezés: drámaköltő műve. A mesék és mítoszok kortalan világába visz minket, ahol a varázslat és játékosság az úr, miközben a gyermeki és az abszurd humor váltakozik kiszámíthatatlanul. Weöres Sándor varázsló.”
    Ágoston Zoltán, a Jelenkor irodalmi folyóirat főszerkesztője
     

    Részletek

  • Játszd újra, Sam! Részletek

    Írta Woody Allen
    Fordította Földényi F. László
    Rendező Szurdi Miklós

    A Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Nyári Színház közös bemutatója

    Woody Allen sajátos humorú színdarabja Szurdi Miklós rendezésében, a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Nyári Színház közös produkciójában. A darab ősbemutatóját 1969-ben tartották New Yorkban, majd 1972-ben film is készült belőle a színházi előadás szereplőivel.

    A főszereplő Allan Felix (Lipics Zsolt), a Woody Allen filmjeiből jól ismert esetlen, kissé neurotikus értelmiségi figura, akinek magánélete teljes csőd. Példaképe a negyvenes évek legférfiasabb hollywoodi sztárja, Humphrey Bogart. Az iránta érzett rajongás kezdi uralni hősünk egész életét, minden tettét az határozza meg, vajon Ő mit tenne ebben a helyzetben. Fantáziálásai során Bogart tanácsokkal látja el Allan-t, főként a nőkkel kapcsolatban, ám a randevúk sorra kudarcot vallanak és közeleg a teljes katasztrófa. Végül kiderül, a legjobb amit Allan tehet, hogy saját szívére hallgat, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, rájön, hogy a vágyott nő végig ott volt a közelében.
     

    "Here’s looking at you, kid!" Egy magányos, kishitű, elhagyott férfi a rohanó, rideg nagyvilágban keresi a saját útját. Barátok, néha nők veszik körül, mégis depressziós - de legalábbis gyógyszerfüggő. A nagy kutatásban alig veszi észre a szerelmet, mire mégis, már túl késő. Másé a nő... "Fel a fejjel, kölyök!" 

    Fitus Annamária Tünde, a Pécsi Nemzeti Színház „Nézőgép”- díjasa

     

    Részletek

  • Macbeth Részletek

    Zeneszerző Giuseppe Verdi
    Vezényel Oberfrank Péter
    Rendező Gulyás Dénes

    Közreműködik a Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara.

    Olasz nyelven, magyar felirattal

     

    A Macbeth Shakespeare egyik legsötétebb, legvéresebb drámája, mely a gátlástalan hatalomvágy mindent elsöprő térnyerését mutatja be. Az opera szinte pontosan követi az eredeti cselekményt, végigkísérve Macbethet, a győztes hadvezért azon a véres úton, mely a boszorkányok jóslatától a trón megszerzésén és annak bármilyen eszközzel való megtartásán át a szükségszerű elbukásig vezet. 

     

    Verdi elkötelezett csodálója volt Shakespeare zsenialitásának, ám ma már nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy operái drámai kifejezőerőben felérnek csodált elődjéhez. A Macbethben – Shakespeare-hez hasonlóan – „a darabban lévő drámát kívánta hangsúlyozni… minden erejével azon volt, hogy megközelítse a félelem és részvét shakespeare-i jellegét. Verdi majdnem teljesen szakított az olasz opera bevett fordulataival. Még szép énekre sem vágyott a Macbethben. Azt akarta, hogy az ének a szituációt szolgálja, hogy az énekesek a bensőjükben dúló vihart és lelki feszültséget fejezzék ki hangjukkal. Ilyesmire addig nem volt példa. Arról van szó tehát, hogy Verdi a maga módján a zenedráma irányába haladt.” /Harold C. Schonberg zenekritikus/

     

    Bemutatónkkal szinte napra pontosan egyidőben lesz 170 éve, hogy a közönség először hallhatta Verdi remekét Firenzében. 


    A pécsi operatársulat Gulyás Dénes irányításával újabb Verdi-Shakespeare bemutatóval áll közönsége elé. Míg a Falstaffból az ősz mester bölcs, mély humánummal átszőtt hattyúdal vígoperát komponált, az ifjú, energiáktól duzzadó Verdi a belcanto operák sablonjaiból új utakat keresve nyúlt e sötét vérdrámához. Az Attilában és a Nabuccóban megérlelt eszközöket, tovább csiszolja, gazdagítja. A drámai koloratúra hősnő szerepe bővül egy a Donizetti-, Bellini-operákból megismert őrülés-látomás jelenettel, a kórus, komoly kihívást jelentő izgalmas feladatokban mutathatja meg magát. Kocsár Balázs, Magyar Állami Operaház zeneigazgatója

    Részletek

  • Marica grófnő Részletek

    Zeneszerző Kálmán Imre
    Szövegíró Julius Brammer
    Szövegíró Alfred Grünwald
    Magyar szöveg Harsányi Zsolt
    Karmester Oberfrank Péter
    Karmester Bókai Zoltán
    Rendező Méhes László

    Az előadás időtartama: 3 óra 10 perc (két szünettel)
     
    Az operettet a könnyű szórakoztatás műfajának szokás tartani, amely meseszerű fordulataival, látványvilágával és varázslatos muzsikájával eltereli figyelmünket a hétköznapok gondjairól, az élet súlyosabb kérdéseiről. 
    Kálmán Imre e „könnyű műfaj” világhírű zeneszerzőjeként azonban olyan tudás birtokában volt, melyet a való életből merített, és bár könnyű kézzel írta slágereit, zenéit átitatja humanista életbölcsessége és életigenlése. Ezzel a többlettel a mese választ adhat a valóságban is előforduló örök kérdésekre, legyen szó erkölcsről, tisztességről, barátságról vagy szerelemről. 
    Egyik legkedveltebb művében, a Marica grófnőben – ahogy az az operettekben lenni szokott – ártatlan füllentésekből hatalmas kalamajka kerekedik, a szereplők saját csapdájukba (és szerelembe) esnek. Közben pedig olyan slágerek szólnak, mint a Szép város Kolozsvár, Hej, cigány, Szent Habakuk, Ringó vállú csengeri violám, melyek a legkülönbözőbb stílusokba kalauzolják a nézőt: az amerikai foxtrottól a shimmyig, a bécsi keringőtől a magyar csárdásig és a cigányzenéig.

    „Pécs városa az egyik bizonyíték arra, hogy tényleg Európához tartozunk! Számomra mindig nagy öröm és kihívás új társulat, új közönség előtt bizonyítani, hogy nem véletlenül engem hívtak vendégnek, pláne ha a Pécsi Nemzeti Színházról van szó! Ráadásul nemcsak a színházban, hanem a műfajban is Pécs városában fogok debütálni! Nagyon várom, remélem, találkozunk!”
    Miller Zoltán színművész
     
    Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara, a Pécsi Balett táncművészei
    Kerekes Soma Lőrinc, Tuboly Szilárd, Harka Máté, Hoffman Virág Zoé, Téglás Bánk, Tóth Klaudia, Tandi Zsófia
    Frank Edina növendék
    és a Pécsi Szimfonietta
     

    Részletek

  • Mementó Részletek

    Az előadás időtartama: 70 perc (szünet nélkül)
     
    a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékére
     
    A Gulag munkatáborok lakóinak kiszolgáltatottsága, megalázottsága valamint az átélt borzalmak és a kényszermunka tudatmódosító hatására megjelenő víziók, a haza utáni vágyakozás pillanatai kerülnek bemutatásra a magyar néptánc elemekből táplálkozó kortárs és modern elemeket is tartalmazó táncelőadásban. Állapotrajz, mely a fogvatartottak megnyomorított belső világát tárja a néző elé mindezt autentikus és világzenei elemeket is tartalmazó magyar népzenével átitatva.
     
    Az előadás egyaránt foglalkozni kíván a Gulag táborokba zárt politikai foglyok, a Gupvi táborokba zárt hadifoglyok, és a Málenkíj robot során elhurcolt civil lakosok hányattatott sorsával. Cél a kollektív emlékezet erősítése a közös átélés által.
     
    Előadják a Duna Művészegyüttes táncosai
    • Zeneszerző: Szokolai „Dongó” Balázs
    • Dramaturg: Hegedűs Sándor
    • Jelmez és díszlettervező: Túri Erzsébet
    • Asszisztens: Bonifert Katalin
    • Produkciós vezető: Letenyei Gábor
    Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt
     
    Az előadás a Duna Művészegyüttes és az Aranykert Egyesület közös produkciója, mely a Gulag Emlékbizottság támogatásával, kiemelt kormányprogramként jött létre.
     
    Az előadás bemutatója 2017. január 27-én lesz Budapesten a Nemzeti Táncszínházban.
    Video és képanyagot ezt követően tudunk közzétenni.

    Részletek

  • Meseautó Részletek

    Írta Vitéz Miklós
    Írta Vadnai László
    Zeneszerző Márkus Alfréd
    Színpadra írta Böhm György
    Színpadra írta Nemlaha György
    Vezényel Bókai Zoltán
    Rendező Böhm György

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 45 perc (egy szünettel)
     

    Vitéz Miklós és Vadnai László filmforgatókönyvét színpadra írta Böhm György és Nemlaha György
    Dalszövegírók: Balassa Emil, Békeffi István, Harmath Imre, Márai László, Szilágyi László, Vadnai László, Vitéz Milkós

    “Csupa boldogág vár ezután rád és rám

    a mesék meseszép kocsiján.”

     

    1935 júliusában Nagy Endre moziba invitálja Móricz Zsigmondot. Megnézik A meseautót, amelyet Móricz már látott. Móricz Zsigmond így számol be a hévizi mozilátogatásról:

    „Mozi alatt bámult, mint egy gyerek. 

    - Hát ez kell az embereknek?

    Az elején döbbent Nagy Endre a film végére áthangolódik. Mikor vége lett, azt mondja:

    – Tulajdonképpen megértem, ez a modern népmese. Éppen az, mint a fonóban, elindul a szegény ember fia, és a végén király lesz. Most a király a bankigazgató, és nem a szegény fiú indul el, hanem a szegény lány, és bankigazgatóné lesz. Tiszta népmese.”

     

    Szűcs János bank-vezérigazgató nagy nőcsábász, éppen pihenni készül, ám ezúttal egy hónapos szabadságát távol a világtól és messze a nőktől szeretné eltölteni. Mielőtt elindulna, egy remek autót vásárol 20 000 pengőért. Ám ekkor egy az autószalonban nézelődő ifjú hölgy felkelti az érdeklődését, és minden másképpen alakul. 

     

    Ami 1931-ben a Hyppolit volt, 1941-ben a Dankó Pista, az volt 1934-ben A meseautó. Nagysikerű film, amely hetekig maradt műsoron és a mozgóképszínházaknak nagy diadalt jelentett. A film éveken keresztül folytatta diadalmas útját.

    És most megérkezett a Pécsi Nemzeti Színházba is, ahol Márkus Alfréd korabeli slágereivel, sok humorral és parádés szereposztásban elevenedik meg a filmvászon után a színpadon, a Meseautó!

     

    Ármánykodás, féltékenység, szerelem. No meg egy meseautó. Nagyszüleink, szüleink számára az „örök klasszikus”, Törzs Jenő, Perczel Zita,  Kabos Gyula, Gózon Gyula, Berky Lili, felejthetetlen alakításaival.  Kíváncsian várom a Pécsi Nemzeti Színház színpadi adaptálását, és bízom benne, hogy ha szóba kerül az „Ármánykodás, féltékenység, szerelem. No meg egy meseautó.”, az jut majd eszünkbe, hogy Pécs, Nemzeti Színház, Józsa Richárd, Györfi Anna, Lipics Zsolt, Stenczer Béla, Unger Pálma. Gelencsér Gyula, a Tükebusz Zrt. vezérigazgatója
     

    Részletek

  • Pécsi Balett / Dubrovay László: Faust, az elkárhozott Részletek

    Fotó: Hrotkó Bálint és Kotschy Gábor | Budapesti Tavaszi Fesztivál
     
    Dubrovay László Kossuth-díjas Érdemes művész: Faust, az elkárhozott című balettjének ősbemutatója a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében valósult meg 2016-ban. A Goethe remekműve ihletésére készült kompozíció 2017. március 31-én a  Pécsi Kodály Központ hangversenytermében kel életre ismét a Pécsi Balett előadásában.
     
    Zeneszerző: Dubrovay László Kossuth-díjas
    Díszlet- és jelmeztervező: Molnár Zsuzsa
    Dramaturg: Molnár Zsuzsa, Uhrik Dóra Kossuth-díjas, Liszt-díjas Érdemes művész
    A koreográfus asszisztense: Molnár Zsolt
    Koreográfus: Vincze Balázs Harangozó-díjas, Imre Zoltán-díjas
     
    Közreműködik: 
    a Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar 
    Vezényel: Záborszky Kálmán Liszt-díjas Kiváló művész
     
    Táncolják a Pécsi Balett táncművészei:
     
    Faust: Kerekes Soma Lőrinc 
    Mefisztó: Koncz Péter
    Istenúrfi: Molnár Zsolt
    Margit: Ujvári Katalin
    Afrodité: Vincze Brigitta
    Fehér angyalok: Kócsy Mónika, Tuboly Szilárd
    Fekete angyalok: Hoffman Virág Zoé, Szabó Márton 
    Ikarosz: Matola Dávid
    Plutus: Molnár Zsolt
    Bálint, Margit testvére: Matola Dávid 
    Nimfák: Domány Réka, Kaiser Fruzsina, Szécsi Theodóra, Ujvári Katalin
    Alvilági nép / Világi nép: Domány Réka, Kaiser Fruzsina, Szécsi Theodóra, Ujvári Katalin, Matola Dávid, Téglás Bánk, Varga Máté
     
    A bemutató a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében valósult meg 2016. április 22-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. 
     
    A koreográfus Vincze Balázs Harangozó-díjas, Imre Zoltán-díjas, a társulat igazgatója: 
    „Nagy megtiszteltetés és felelősség egy kortárs zeneszerző mesterművéhez elsőként koreográfiát készíteni. Dubrovay László Faustja monumentális, szinopszisa aprólékosan részletezett, elképesztően színes, a zenemű szinte tánc nélkül is vizualizálható. Ez bizonyos szempontból segített, de ugyanakkor extra feladat elé is állított, hiszen a saját elképzeléseimet úgy kellett összhangba hoznom a zeneszerzőjével, hogy végül a kettőnk víziója eggyé váljon. A Pécsi Balett repertoárjának visszatérő szereplői a nagy klasszikusok mellett a kortárs magyar zeneszerzők művei. Számos alkalommal dolgoztam már én is kortárs szerzővel, csakhogy akkor a koreográfiai folyamat részeként íródott a zene. Most nem én diktáltam, de örömmel léptem be Laci bácsi világába, mert hihetetlenül izgalmas, szenvedélyes és dinamikus. Személyisége legalább annyira inspirált, mint Faust bolyongása, szerelmei és pokoljárása. Óriási öröm számomra, hogy ezt a nagyszabású táncdrámát a pécsi közönség is megtekintheti. A Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekart Záborszky Kálmán Liszt-díjas Kiváló művész vezényli Pécsett is 2017. március 31-én.” 
     
    Dubrovay László zeneszerző gondolatai:
    „Öreg korában ki ne gondolna arra, milyen lenne az összegyűjtött tapasztalatok, ismeretek birtokában megfiatalodni, még egyszer élvezni a fiatalság minden vonzerejét, végigélni az új élet által kínált sokféle szépséget, gazdagságot?
    Goethe Faustja ezért a célért szövetségre lép az ördöggel, halála után testét a pokoli erők rendelkezésére bocsátja. De egy tisztességes, becsületes, példamutató élet után az elkárhozás megtörténhet? Győzhetnek a gonosz erők? Erre a kérdésre válaszol a táncdráma.
    Zenéje az elmúlt 70 év egyik legnagyobb szabású eredeti balett-kompozíciója. A cselekmény dramaturgiája számomra lehetőséget nyújtott sokféle hangvétel, gesztus-és mozdulat gazdag zenei anyag megteremtésére, amely szolgálja a tánc és a mozgás közlésrendszerével együtt a harmonikus színpadi megvalósítást.”

    Részletek

  • Száll a kakukk fészkére Részletek

    Írta Ken Kesey
    Írta Dale Wassermann
    Zeneszerző Kovács Benjámin
    Koreográfus Vincze Balázs
    Rendező Vidákovics Szláven

    Az előadás időtartama: kb. 2x40 perc (egy szünettel)
     
    A Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Horvát Színház koprodukciója. Kőszínházi bemutató.

    Az előadás Dale Wasserman színpadi adaptációjából készült.
    Táncszínpadra alkalmazta Vincze Balázs és Vidákovics Szláven, Ken Kesey regénye alapján.
     
    Produkciónk Ken Kesey már kultikus alapművé vált regényének táncszínpadi adaptációja. Egyrészt a történet helyszínéül szolgáló elmegyógyintézet életét, mint realitást ismerjük meg, másrészt egy mélyebb jelentéssel szembesülünk: a diktatúrák működésének mechanizmusával. Azzal a végtelen gonoszsággal, cinizmussal, amivel a mindenkori hatalom az embereket manipulálja, kiszolgáltatottá teszi. A történetben az elmegyógyintézet Főnénije, Ratched nővér a hatalom megtestesítője, aki igen eredményesen szorítja be az általa megszabott keretekbe osztályának ápoltjait. A gépezet működtetéséhez kegyetlen ápolók és „gyógymódok” – mint például az elektrosokk – segítségét veszi igénybe, de legerősebb eszköze: a személyisége. A különböző egyéniségű, hátterű, kényszerűségből vagy önkéntesen az Intézetben élő ápoltak egyaránt engedelmeskednek neki. Azok sem menekülnek el, akik megtehetnék! Vajon miért? Nem érti ezt McMurphy, a fegyenc sem, akit kivizsgálásra az Intézetbe szállítanak. Ő eleinte csak büntetése megúszására játszik, de megismerve, átérezve társai helyzetét, sorsát, a hangadójukká válik. Megpróbálja felrázni őket a mérhetetlen apátiából. Elér kisebb-nagyobb sikereket, de amikor fizikálisan is rátámad Ratched nővérre, elbukik. Társai közül egyedül a félvér indián Bromden, avagy Serteperte Főnök érti meg, aki megvalósítja McMurphy tervét: megszökik. Sugallva, hogy – még ha áldozattal is jár – érdemes lázadni az embertelenség ellen, vissza lehet nyerni az emberi méltóságot.
    Előadásunk a történet ma is érvényes üzenetét kívánja közvetíteni a tánc, a mozdulat univerzális nyelvén.


    Néhány éve épp a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozón indult el társulataink együttműködése. Kuriózum, hogy ebben az évben a házigazda Pécsi Balett a nagyszínpadi bemutatóját a jubileumi fesztiválra időzítette; kíváncsian várom a Vincze Balázs kollégám koreográfiájában és Vidákovics Szláven rendezésében megvalósuló táncszínházat. A Pécsi Balett előadásainak művészi erejét és a táncművészek kiemelkedő karakterformáló képességét ismerve bizonyára egy újabb nagyhatású produkció születik. Ken Kesey regénye kiváló alapanyag.

    Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója

     
    Fotó: Tóth László

    A produkció Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökséggel
    kötött szerződés alapján kerül színre.
     
    A X. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó fő támogatója a Nemzeti Kulturális Alap.
     

    Részletek

  • Szentivánéji álom Részletek

    Írta Shakespeare William
    Fordította Arany János
    Zeneszerző Horgas Ádám
    Koreográfus Horgas Ádám
    Rendező Horgas Ádám

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 20 perc
     

    Az előadás FACEBOOK oldala ITT...
     

    Shakespeare elbűvölő s méltán legismertebb komédiája a közönség örök kedvence. A nyári napforduló ünnepén játszódó klasszikus mű varázslatos világa magával ragadja a nézőt. A tündérek különös léte, a szerelmesek bolondozása, az egyszeri mesteremberek csetlés-botlása, az evilági és a földöntúli összekapcsolódása egy fantasztikus éjszakán mind-mind egyetlen cél felé halad: hogy hirdesse a szerelem örökérvényűségét.

    A híres Shakespeare-kutató, Géher István a következőképpen foglalja össze a művet: „A Szentivánéji álom folytatása és egyben paródiája is a Romeo és Júliának. Ugyanazt mutatja be, de máshogy: kifordítva és megsokszorozva. Shakespeare a bábszínház dramaturgiáját alkalmazza. Két bábmester működik a színpadon, a megfontolt herceg és a fondorlatos tündérkirálynő. Ők rángatják a szálakat, a lázongó szenvedélyeket ébren és álomban. A darabban együtt van a földhöz ragasztott mennyország és az elszabadított pokol; vagyis a Szerelem maga.”

     

    Közreműködnek a Pécsi Művészeti Gimnázium -és Szakközépiskola növendékei, valamint a Pécsi Balett
     

    Részletek

  • Tizenkét dühös ember Részletek

    Írta Reginald Rose
    Rendező Méhes László

    Tizenkét esküdt, tizenkét ember dönt egy apagyilkossággal vádolt fiú életéről vagy haláláról. A tárgyalás végén csupán egyikükben merül fel kétség a vádlott bűnösségét illetően, ám a törvény szerint egyhangú ítéletet kell hozniuk. Kezdetét veszi a vita, egymás győzködése. Egy zárt szobában tizenkét idegen, akik egy tizenharmadikról ítélnek. A tényeket pártatlanul kell megvizsgálniuk, de valójában egyre több szálon kapcsolódnak a körülményekhez, hiszen saját életüket, személyiségüket nem hagyták a szoba falain kívül. Mind jobban körvonalazódik, hogy melyik esküdtnek mi a személyes motivációja, kit vezérel saját fiával való konfliktusa, ki az, akit rasszizmusa hajt, ki az, aki csak el szeretné érni a vonatot. 

    Nem a cselekmény az, ami magával ragad. A Tizenkét dühös ember egy feszültséggel teli, izgalmas történet az igazságérzetünkről, félelmeinkről, előítéleteinkről, vagyis rólunk, emberekről. 

     

    Rendkívül izgalmas a mű felvetése, hogy egy látszólag egyszerű bűnügyben az esküdtszék tagjai döntésükben milyen módon és mértékben befolyásolhatóak, mekkora szerepe van egyéni életüknek, körülményeiknek, személyiségüknek. Mindannyian hajlamosak vagyunk könnyedén, előítéletekkel terhelten, meggondolatlanul mások felett ítélkezni. Kérdés, hogy szabad-e...

    Dr. Varga-Koritár György, Baranya megyei főügyész

    Részletek

  • Vészhelyzetben Részletek

    Írta Ray Cooney
    Fordította Komáromy Rudolf
    Rendező Böhm György

    Az előadás időtartama: 2 óra 10 perc (egy szünettel)
     
    A Pécsi Nyári Színház és a Pécsi Nemzeti Színház közös produkciója
     
    Vajon mit tegyen az ember, ha élete legfontosabb konferencia-előadása előtt néhány perccel betoppan rég nem látott szeretője, és vele jön szerelmük tizennyolc éves izgága gyümölcse is? Vállalja a botrányt, vagy meneküljön egyik hazugságból a másikba, egyre bonyolultabb és egyre mulatságosabb helyzetekbe sodorva magát? 
    Ray Cooney szerint egyértelműen a második megoldás a helyes!
    Doktor Mortimore 18 évvel ezelőtt a laborban kísérletezett a fiatal Tate nővérrel, aki ezek után felszívódott, ezért szegény apának eddig nem volt tudomása önnön apa voltáról. Most azonban minden kiderül és ez a helyzet kínos a számára, így mind jelenlegi felesége, mind az ő utána nyomozó gyerek, Leslie elől el szeretné titkolni két évtizeddel ezelőtti “laborvizsgálatának” eredményét. Az őrület egyre fokozódik. Ebben a vészhelyzetben minden összezavarodik!
     „A színház előcsarnokában nevetőgörcsoldókat kellene árusítani”- írták a londoni bemutató után. Jöjjenek velünk egy kórház orvosi szobájába, ahol sok félreértés, átöltözés, rossz helyre beadott nyugtatóinjekció ellenére egy fiú végre megtalálja az apát, akire mindig is vágyott… még akkor is, ha talán nem ő az igazi.
     
    „Vannak szakmák, amelyeket titok és misztikum leng körül, ilyen az orvoslás. De az orvos is csak gyarló ember, furcsa történetekkel és különös szokásokkal. A jó vígjáték a jellemből és a helyzetekből adódó cselekvést karikírozza. Az ember szeret nevetni: főként másokon, de néha saját magán és pályatársain is. Felszabadító élmény tud lenni. Ezért egyaránt ajánlom Ray Cooney vígjátékát orvosok és civilek szíves figyelmébe is.” 
    Prof.  Dr. Bódis József orvos, a PTE rektora
     

    Részletek

« 2017. február »
h k sz cs p sz v
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 1 2 3 4 5

Bérletkereső

Hírlevél

Értesüljön elsőként információinkról! Iratkozzon fel hírlevelünkre!