Repertoár

  • 12 dühös ember Részletek

    Írta Reginald Rose
    Fordította Hamvai Kornél
    Rendező Méhes László

    Az előadás időtartama: kb. 1 óra 20 perc (szünet nélkül)
     

    Tizenkét esküdt, tizenkét ember dönt egy apagyilkossággal vádolt fiú életéről vagy haláláról. A tárgyalás végén csupán egyikükben merül fel kétség a vádlott bűnösségét illetően, ám a törvény szerint egyhangú ítéletet kell hozniuk. Kezdetét veszi a vita, egymás győzködése. Egy zárt szobában tizenkét idegen, akik egy tizenharmadikról ítélnek. A tényeket pártatlanul kell megvizsgálniuk, de valójában egyre több szálon kapcsolódnak a körülményekhez, hiszen saját életüket, személyiségüket nem hagyták a szoba falain kívül. Mind jobban körvonalazódik, hogy melyik esküdtnek mi a személyes motivációja, kit vezérel saját fiával való konfliktusa, ki az, akit rasszizmusa hajt, ki az, aki csak el szeretné érni a vonatot. 

    Nem a cselekmény az, ami magával ragad. A 12 dühös ember egy feszültséggel teli, izgalmas történet az igazságérzetünkről, félelmeinkről, előítéleteinkről, vagyis rólunk, emberekről. 

     

    Rendkívül izgalmas a mű felvetése, hogy egy látszólag egyszerű bűnügyben az esküdtszék tagjai döntésükben milyen módon és mértékben befolyásolhatóak, mekkora szerepe van egyéni életüknek, körülményeiknek, személyiségüknek. Mindannyian hajlamosak vagyunk könnyedén, előítéletekkel terhelten, meggondolatlanul mások felett ítélkezni. Kérdés, hogy szabad-e...

    Dr. Varga-Koritár György, Baranya megyei főügyész

    Részletek

  • A dzsungel könyve Részletek

    Írta Békés Pál
    Zeneszerző Dés László
    Dalszöveg Geszti Péter
    Rendező Böhm György

    Kedves Nézőink!
    Felhívjuk figyelmüket, hogy előadásunkban erős hang- , füst - , lézer és stroboszkóp effektusokkal találkozhatnak.
     

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 30 perc (egy szünettel)

     


    A Dés László zeneszerző, Geszti Péter dalszövegíró és Békés Pál szövegíró közös munkájából tizenöt éve született musicalt ma már minden gyerek ismerheti, de talán színpadon még nem látta. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni.
        „A dzsungel könyve című musical ma már klasszikusnak számít, sok helyen, sokszor, nagy sikerrel játszották, játsszák. Nagyon remélem, hogy a siker Pécsett sem marad el. Sőt, ha kicsit szemtelen lennék, akkor azt mondanám, hogy biztos vagyok benne, itt is nagy siker lesz. De mivel mi, színházi emberek alapvetően babonásak vagyunk, és félünk attól, hogy elijesztjük a sikert, ezért nem mondom, hogy így lesz, csak remélem. A darabról már rengeteg mindent elmondtak, de ha valaki mégsem tudja, hogy miről is szól, álljon itt egy kis összegzés:
        Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról – vagyis mindarról, ami egy »kölyökkel« megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.
        Van egy merész álmom, egy titkos vágyam! Igazi boldogság lenne, ha azok a gyerekek, fiatalok és már nem annyira fiatalok, akik majd az előadást megnézik, a színházból hazamenvén levennék a polcról Rudyard Kipling varázslatos művét és elolvasnák azt Benedek Marcell csodálatos fordításában!”
    Böhm György

     

    Részletek

  • A mumus Részletek

    Írta Rákos Péter
    Zeneszerző Bornai Tibor
    Rendező Tóth András Ernő

    Kedves Nézőink! Felhívjuk figyelmüket, hogy előadásunkban stroboszkópot használunk.


    Az előadás időtartama: kb. 100 perc, egy szünettel

    Ajánljuk 6 éves kortól


    Tegye fel a kezét, aki nem félt soha a mumusoktól! Jó! És most tegye fel az a kezét, aki látott is már mumust…. Köszönöm! Szóval, mind félünk valamitől, de nem is tudjuk mitől! Még azt se tudjuk, hogy az a mumus vagy mi, az fiú-e vagy lány? Hogy eszik-e vagy isszák? És, hogy főként, hogy mit eszik és mit iszik, és hogy sokat vagy keveset? És, hogy egy van belőle vagy sok? Hogy az ablakon mászik be elvinni a rossz gyerekeket vagy folyton ott bujkál az ágy alatt és kaparászik? Vagy nem is kaparászik csak nyikorog az ágy, hogy nem is ő mászik be éppen az ablakon, csak a szél fújja a függönyt? Brrrrrr! Még a hideg is kiráz! Meg meritek nézni? Kaptok hozzá segítséget! Nekünk ebben a darabban van három nagyon eleven és bátor gyerekszereplőnk, testvérek, van közte fiú is, lány is. Mielőtt kérdeznétek, a fiúkból van több! És igen, ők a bátrabbak! De a kislány az okosabb! És anya és apa elég nehezen bírnak velük, de ez otthon Nálatok is biztos így van! És ha odahaza nem fogadtok szót és apa azt mondja, most már elég, mert elvisz a Mumus, Ti mondjátok azt, ugyan Apa, inkább te vigyél el minket, A Mumusra!

    Részletek

  • A párnaember Részletek

    Fotók: Dömölky Dániel
     
    Az előadás időtartama: 3 óra10 perc (egy szünettel)

    Írta: Martin McDdonagh
    Fordította: Merényi Anna
    • TUPOLSKI: KÖLES FERENC
    • KATURIAN: PÁL ANDRÁS
    • ARIEL: SCHNEIDER ZOLTÁN
    • MICHAL: RUSZNÁK ANDRÁS
    • ANYA: PALLAI MARA
    • APA: ÁCS NORBERT
    • KISLÁNY: BACH ZSÓFIA EH.
    JELMEZTERVEZŐ: KISS JULCSI
    DÍSZLETTERVEZŐ: VARGA JÁRÓ ILONA
    BÁBTERVEZŐ: HOFFER KÁROLY
    VILÁGÍTÁS: BAUMGARTNER SÁNDOR
    A RENDEZŐ MUNKATÁRSA: GYULAY ESZTER ÉS SZÉPLAKI NÓRA

    RENDEZŐ: SZIKSZAI RÉMUSZ
     
    A Radnóti Színházban tíz évig sikerrel játszott A kripli szerzőjének, Martin McDonagh-nak Olivier-díjas színdarabja egy meg nem nevezett rendőrállamban játszódik. Katuriant, az írót többszörös gyerekgyilkosság vádjával hallgatja ki Tupolski és Ariel – a jó és a rossz zsaru –, ugyanis bizarr, horrorisztikus témájú novellái gyanúsan sok esetben válnak valósággá a városban. A kihallgatás során fény derül Katurian és szellemileg visszamaradott fivére, Michal zaklatott gyerekkorára, és ahogy halad előre a történet, a nyomozók valódi arcát, múltját, motivációit is megismerjük.
    A párnaember egy megrázó történet a művészetről és annak vélt vagy valós hatásáról; a tükörről, amit elénk tart. Látjuk-e magunkat ebben a tükörben akkor is, ha szörnyetegnek mutat? Képesek vagyunk-e belenézni ebbe a tükörbe? Vagy eltartjuk magunktól és nem akarunk szembesülni azzal, amit ott látunk? Mi a valóság? Mi a fikció? Egy történet a szeretetről és annak hiányáról. A körülöttünk lévő bizonytalanságról és a bennünk lévő bizonytalanságról, ami miatt történetekbe kapaszkodunk. Szép és kegyetlen történetekbe. Ez lehet egy egyszerű novelláskötet, de lehet a Biblia is…
     
    Bemutató: 2016. május 7.

     
    Az előadásban durva szavak hangzanak el, megtekintését 16 éven aluliak számára nem ajánljuk.
     
    A színdarabot THE PILLOWMAN címmel 2003. november 13-án mutatták be a londoni National Theatre Cottesloe színpadán, John Crowley rendezésében.
    A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre.
     

    Részletek

  • A Sötétben Látó Tündér Részletek

    Írta Bagossy László
    Rendező Váradi Szabolcs

    Az előadás időtartama: 1 óra (szünet nélkül)
     

    A kaposvári Csiky Gergely Színház produkciója

     

    „Most elmondom, hogyan születnek a tündérek. A tündérek úgy születnek, hogy minden hetvenhetedik esztendőben, tavaszi reggelen, mikor az erdők alján illatozik a medvehagyma, a szerelmes tündérfiúk meg a szerelmes tündérlányok kirepülnek a tisztásokra, átkarolják egymást és csókolózni kezdenek szépen. Na, erre aztán minden hetvenhetedik esztendőben gyönyörű szappanbuborékok szoktak hullani az égből - ezekben a szappanbuborékokban érkeznek a világra a tündérgyerekek...” Tündérmese kicsiknek és kicsit nagyobbaknak, szóval mindenkinek.

     

    A tavalyi évadban a kaposvári gyerekek kaptak Pécsről egy boszorkányt: a

     "Kölcsönkenyér visszajár” alapon most a kaposvári Csiky Gergely Színház küld Pécsre egy tündért: Csonka Ibolya meséli el a pécsi származású Bagossy László meséjét arról, hogyan születnek a tündérek. És ahogy hallgatjuk őt, egyszer csak észrevesszük: a fantázia, a mese birodalmában a sötétben is látható az, ami fontos. Azt reméljük, ebben a tündérben ugyanannyi örömük lesz a pécsi gyerekeknek, mint volt a mieinknek, amikor a kétarcú boszorkánnyal találkoztak. Rátóti Zoltán, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója
     

    Részletek

  • Ádám almái Részletek

    Írta Anders Thomas Jensen
    A színpadi változatot készítette Kovács Krisztina
    Zeneszerző Furák Péter
    Rendező Paczolay Béla

    Az előadás időtartama: kb. 1 óra 45 perc (egy szünettel)
     

    Anders Thomas Jensen filmforgatókönyve alapján a színpadi változatot készítette Kovács Krisztina


    „A tanmesék sokkal érdekesebbek, mint az igaz történetek.” 
    Anders Thomas Jensen
     
    Ivan, az istenfélő vidéki lelkész parókiájára háromhavi közmunkára érkezik a neonáci Adam. Ivan kérésére az első napon célt tűz ki magának: almás pitét fog sütni. Ehhez azonban a kertben álló almafát is gondoznia kell, amit varjak, férgek és végül villám is sújt, ráadásul a konyhai sütő is kigyullad. A sátán mindent megtesz, hogy akadályozza a munkát – értelmezi a helyzetet a lelkész, s azzal próbál lelket önteni pártfogoltjába, hogy majd Isten segedelmével úrrá lesznek a nehézségeken. Ám Ivan mind gyanúsabb töretlen optimizmusa egyre kevésbé látszik igazolódni, s átnevelő módszere a gondjára bízott többi tévelygő állapotán sem sokat javít: a kleptomán alkoholista Gunnar változatlanul lopkod és iszik, Khalid, a pakisztáni bevándorló éjszakánként továbbra is benzinkutakat rabol, hogy megbüntesse a hazáját kizsákmányoló multikat, az alkoholista Sarah pedig épp gyermeket vár. 
    A mind inkább elszabaduló irracionalitás lassanként átértelmezi a valóságot és annak határait, a jellegzetes skandináv humor groteszk világába kalauzolva a nézőt.
    Anders Thomas Jensen mára kultikussá vált filmjének adaptációja először látható magyar színpadon.
     
    Az „Ádám almái” a pszichiátriai segítés metaforáit bontja ki.
    Adam a konfrontatív módszerű pszichiáter-karakter, igyekszik beleverni Ivanba, a fejébe a szó szoros értelmében a tényekkel, a valósággal való szembenézés traumatikus élményét.
    Mert Ivan a pap, és a többiek, és a mi életünk története is sok-sok traumát hordoz.
    Hogyan oldhatók föl a traumatikus élmények: az elfojtás erősítésével, vagy a katartikus szembenézéssel? Mit kezdhetünk az ebből fakadó agresszióval, hogyan teremthető meg a terápiás közösség megváltó élménye - ezeket a kérdéseket tartom a legizgalmasabbnak a filmben és kíváncsian várom, mit ad ebből vissza az előadás. Dr. Stark András, pszichiáter


    A színdarab Magyarországon a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre.
     

    Részletek

  • Addikt Részletek

    Rendező Anger Zsolt

    Az előadás időtartama: 2 óra 10 perc (egy szünettel)
     

    16 éven felüli nézőinknek ajánljuk

     

    Szücs Zoltán Addictus című színdarabja nyomán írja Anger Zsolt és a társulat

     

    Mindnyájan függők vagyunk. Kinek-kinek más és más függőségének tárgya: társ, pénz, információ, kütyük, szex, nikotin, adrenalin, munka, alkohol, drogok... hosszan lehetne sorolni. Ez a darab a pusztító függőségről szól. A szerző Szücs Zoltán maga is végigjárta ennek poklát. Pécs mellett több rehabilitációs intézmény is működik, melyek mint valami zarándokhelyek újra és újra megtelnek eltévedt emberekkel, akik arra szánták el magukat, hogy változtassanak életükön, és kitörjenek a gyilkos szerek rabságából. Sokaknak sikerül. Sokak örökre elvesznek. Ez a színdarab nem róluk szól. Hanem rólunk, mindnyájunkról, akik nem találjuk magunkat, nem ismerjük fel saját szabadságunkat, és a szabad akarat erejét. Mindnyájan függők vagyunk. Sírjunk és röhögjünk magunkon ezen az estén. Aztán majd csak lesz valahogy…

     

    Hiteles szürreális mese a függőség gyomrában. A minket elnyelő tehetetlenségünk, úttalanságunk és reményeink kereszttüzében zajló
    emberi kalandról. Az életről innen. Kiss Tibor, Quimby

    Részletek

  • Baranya 50 Részletek

    50 év! Egy ember életében sem kevés, egy táncegyüttesében pedig maga a történelem.
    A Pécs város PRO URBE díjával kitüntetett, Örökös Kiváló Együttes címet viselő Baranya Táncegyüttes idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját.
     
    1967-ben a Pécsi Tanárképző Főiskolán alakult együttes 50 éve megszakítás nélkül működik, köszönhetően a tagok emberöltőn át tartó lelkes munkájának, a mindenkori vezetők hozzáértő és alázatos tevékenységének. Az alapító tagok többsége nemzetiségi származása döntően meghatározta a Baranya kezdeti repertoárját, működésének területét.
    A legfőbb cél a néptáncok, népdalok, szokások, népviseletek gyűjtése, feldolgozása és színpadra állítása volt és ma is az.
    A hosszú évek alatt az együttesben közel 800 táncos szerepelt és ma már gyermekeik, sőt unokáik is "baranyások" lettek.
    Büszkén mondhatjuk, hogy szinte valamennyiükkel tartjuk a kapcsolatot, gyakran találkozunk fellépéseinken, táncházainkban és a már hagyományos, évenként megszervezett "öregbaranyás" találkozók alkalmával is.
    Az együttes Magyarországot képviselve bejárta egész Európát, turnéinkon, néptáncfesztiválokon hirdettük és ma is hirdetjük a magyarországi horvát néptánc és népzene szépségét. Repertoárunkon a horvát táncokon kívül szerepelnek magyar néptánckoreográfiák és az együttes koreográfusainak köszönhetően különböző tematikus, kortárs darabok is.
     
    Mai műsorunkat ennek az 50 évnek az összefoglalásának szánjuk. A program az együttes életében jelentős szerepet játszó művészeti vezetők, koreográfusok munkáiból állt össze, akik a Baranya legmeghatározóbb vezetői voltak: Kricskovics Antal, Vidákovics Antal, Bognár József, Jeránt György.
    Nélkülük nem lenne az együttes neve fogalom, amelyet ma az egész ország csak úgy ismer: "Baranya".
     
    Idézzük hát együtt fel az elmúlt ötven évet : menjünk el a bunyevác lakodalomba, táncoljunk együtt a baranyai sokacokkal, bosnyákokkal, sétáljunk a Dráva mentén, nézzük meg a virtuóz szerb táncokat, hallgassuk Gráf Vivien énekét, a mai és a régi baranyás zenészeket, gyönyörködjünk a szép népviseletekben, idézzük fel Don Quijote és Rejtő Jenő szellemét és emlékezzünk azokra a vezetőkre, táncosokra, zenészekre, akik már nem lehetnek közöttünk.
     
    Szeretettel ajánljuk műsorunkat minden volt és jelenlegi baranyásnak és minden néptáncot kedvelő barátunknak.
     
    BARANYA 50
    1. Kricskovics Antal: Bunyevác lakodalom
    2. Kricskovics Antal: Ružicalo
    3. Bognár József: Don Quijote
    4. Bognár József: Tisztelet Rejtő Jenőnek
    5. Öregzenészek: Horvát dallamok  
    6. Vidákovics Antal: Késes kolo
    7. Vidákovics Antal: Szerb táncok
     
    SZÜNET
     
    8. Jeránt György: Kátolyi sokác táncok
    9. Gráf Vivien ének
    10. Jeránt György: Peresznyei lakodalom
    11. Vidákovics Antal: Baranyai táncok
    12. Hágen Zsuzsa: Tisztelet Bognár Józsefnek
    13. Örömzene -Radost glazbe
    14. Jeránt György: Dráva menti táncok
     
    Kísér az együttes zenekara , zenekarvezető : CsányiCsaba
    Művészeti vezető: Jeránt György

     

    Részletek

  • Csongor és Tünde Részletek

    Írta Vörösmarty Mihály
    Átdolgozta Horgas Ádám
    Rendező Horgas Ádám

    Az előadás időtartama: 2 óra 15 perc egy szünettel
     

    Az előadás megtekintését 12 éven aluliak számára nem ajánljuk.
     

    Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című lírai költeménye a magyar drámairodalom egyik alapműve. Alapgondolata az emberi boldogság természete körül kering. Mi teszi boldoggá az embert, hogyan találjuk meg azt, ami boldogít? Miközben Csongor erre keresi a választ, egyre kiábrándultabbá válik. A három – szimbolikus jelentésű – vándorral való találkozás során három lehetséges életfelfogást ismer meg, ám sem a pénz nyújtotta boldogság, sem a hatalom boldogító mámora, sem a tudomány adta boldogság nem győzi meg őt, sokkal inkább megerősíti abban, hogy máshol keresse saját és az emberi lét boldogságát. Ezek a találkozások egyúttal a választás lehetőségét is felkínálják számára, ahogyan a mindennapjainkban ma is lépten-nyomon döntéseket kell hoznunk.

    Előadásunk olyan színpadi formanyelvet alkalmaz, mely érthetően és hitelesen közvetítheti a mai ember számára ezt a mitológiából erősen táplálkozó sokdimenziós tündérmesét. A látványszínházi forma, zene, videoanimáció, mozgás igazi összművészeti alkotássá teszi a produkciót, mely a középiskolásoktól a felnőttekig minden korosztályt megszólít.

     

    Csongor és Tünde története mindig elvarázsol minket. Nemcsak azért, mert megerősíti a hitünket az igaz szerelemben, hogy minden csalódásunk ellenére ilyen van, hanem főleg azért, mert Vörösmarty örökké aktuális költő, minden idő és nyelvi változás ellenére. Rokonunk ő, aki megszólaltatja és megszemélyesíti legmélyebb és legtitkosabb vágyunkat az élet értelmének és céljának keresésére. S ha vele tartunk ezen az úton, akkor beavat minket férfi és nő szerelmének igaz misztériumába. Dr. Zalay Szabolcs, a Leöwey Klára Gimnázium igazgatója
     

    Részletek

  • Fekete Péter Részletek

    Írta Somogyi Gyula
    Írta Eisemann Mihály
    Írta Zágon István
    Rendező Méhes László
    Vezényel Bókai Zoltán

    Az előadás időtartama: 2 óra 50 perc (két szünettel)

    • Átdolgozta: Radnóti Zsuzsa és Marton László
    • Dalszövegek: Békeffi István, Dalos László, Füredi Imre, Harmath Imre, Harsányi Zsolt, Kellér Dezső,
      Szilágyi László, Zágon István

    Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara és a Pécsi Szimfonietta
     

    A Fekete Péter egy egyszerű, romantikus mese, igazi örökzöld dallamokkal fűszerezve. Ez a színdarab is, mint a legnépszerűbb operettek többsége olyan történelmi korszakban íródott, amikor a mindennapi élet küzdelmein csak a humorral átszőtt meseszerű valóság segíthetett át. Ma sincs másképp, mindenki szereti pár órára elfeledni a hétköznapok gondjait, vidám és bizakodó lenni, sírva nevetni, slágereket dúdolni, és a Fekete Péter épp ezt a gondtalan felüdülést nyújtja a közönségnek. 

    A pechsorozatairól ismert főhős, Fekete Péter sok mindenért felelős: miatta zuhan a tőzsde, dől be az ingatlanpiac, ám a sármos és pénzhajhászó tőzsdecápa épp az ő balszerencséjére alapít vállalatot. Ez már önmagában elég humorforrás, de emellett a történet természetesen az operettektől elvárhatón a szerelemről is szól. Bár a fordulatokban bővelkedő történet során egymást követik a bonyodalmak, a végtelenségig összekuszálódnak a szálak, végül mégis mindenki megtalálja a párját, s vele boldogságát.

    Ahol részvénytársaságot alapítanak a balszerencsére...És bár Franciaországban játszódik, a legsikeresebb magyar operettek között is igazi gyöngyszem. Remélem a nagyra becsült pécsi közönség ugyanúgy fogja szeretni, mint annak idején a vígszínházi publikum. Tisztelettel ajánlom figyelmükbe. Marton László, a Vígszínház főrendezője

     

    Az előadást engedélyezték: a Hartai, Hofra, a Proscenium és az Umpa Ügynökségek, valamint a 3G Galéria Kft.
     

    Részletek

  • Hófehérke és a hét törpe Részletek

    Zeneszerző Riederauer Richárd
    Koreográfus Czebe Tünde
    Koreográfus Vincze Balázs
    Rendező Uhrik Dóra

    Az előadás időtartama: 50 perc (szünet nélkül)

    Volt egyszer egy gyönyörű hercegnő, Hófehérke, akinek pokollá tette életét féltékeny mostohája, a királynő. A királyi kastélyból elűzött Hófehérke szerencsére hamarosan otthont talált az erdő mélyén lakó hét kedves törpe házikójában. A gonosz bűbájjal rendelkező mostoha továbbra sem tett le arról, hogy Hófehérkét félreállítsa útjából. Különböző praktikákat eszelt ki, de a véletlen különös fordulatával Hófehérke megmenekült és a mese boldog véget ért...
    A humorral átszőtt táncjátékot egyaránt ajánljuk gyermekeknek, felnőtteknek.
     

    Részletek

  • Játszd újra, Sam! Részletek

    Írta Woody Allen
    Fordította Földényi F. László
    Rendező Szurdi Miklós

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 20 perc (egy szünettel)
     

    A Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Nyári Színház közös bemutatója

    Woody Allen sajátos humorú színdarabja Szurdi Miklós rendezésében, a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Nyári Színház közös produkciójában. A darab ősbemutatóját 1969-ben tartották New Yorkban, majd 1972-ben film is készült belőle a színházi előadás szereplőivel.

    A főszereplő Allan Felix (Lipics Zsolt), a Woody Allen filmjeiből jól ismert esetlen, kissé neurotikus értelmiségi figura, akinek magánélete teljes csőd. Példaképe a negyvenes évek legférfiasabb hollywoodi sztárja, Humphrey Bogart. Az iránta érzett rajongás kezdi uralni hősünk egész életét, minden tettét az határozza meg, vajon Ő mit tenne ebben a helyzetben. Fantáziálásai során Bogart tanácsokkal látja el Allan-t, főként a nőkkel kapcsolatban, ám a randevúk sorra kudarcot vallanak és közeleg a teljes katasztrófa. Végül kiderül, a legjobb amit Allan tehet, hogy saját szívére hallgat, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, rájön, hogy a vágyott nő végig ott volt a közelében.
     

    "Here’s looking at you, kid!" Egy magányos, kishitű, elhagyott férfi a rohanó, rideg nagyvilágban keresi a saját útját. Barátok, néha nők veszik körül, mégis depressziós - de legalábbis gyógyszerfüggő. A nagy kutatásban alig veszi észre a szerelmet, mire mégis, már túl késő. Másé a nő... "Fel a fejjel, kölyök!" 

    Fitus Annamária Tünde, a Pécsi Nemzeti Színház „Nézőgép”- díjasa

     

    Részletek

  • Kamaramuzsika a Nézőtéri Szalonban V. Részletek

    Mesterek és Tanítványaik sorozat II.


    Műsor:
    • Johann Sebastian Bach: Geburtstags – Kantate (BWV 206) - Hört doch der sanften Flöten Chor…
    • Antonio Caldara: Quell’Usignuolo
    • Léo Delibes: Le Rossignol
    • Cesare Ciardi: L'usignolo
    • Adolf Terschak: Die Nachtigall
    • Giuseppe Verdi: Notturno „Guarda che bianca luna”
    /SZÜNET/
    • Jules Mouquet: La flute de Pan sonata Op. 15  II.tétel
    • Mikhail Ippolitov Ivanov: Négy költemény
      1.Kezek nyúlnak kezekhez
      2. Sárga kismadárka
      3. Ne menj el, úgy, hogy nem bocsátottál meg drágám!
      4. Ó barátom itt egy virág a hajamból
    • Anton Bernhard Fürstenau: Die Flöte
    • Adam – Schmidt: Bravour – Variationen
    Résztvevők:
    • Orvos Krisztina eh. - zongora
    • Gáspár Dávid eh. – zongora
    • Malezija Mia eh. – ének
    • Szabó Réka eh. - ének
    • Meggyes Csaba eh. - ének
    • Pekárdy Tamás eh. -  ének
    • Páris Alexandra eh. - fuvola
    • Tóth Anita Fruzsina eh. - fuvola
    • Váradi Marianna DLA - ének
    • Tímár Judit DLA - fuvola
    • Kircsi László házigazda

    Részletek

  • Macbeth Részletek

    Zeneszerző Giuseppe Verdi
    Vezényel Oberfrank Péter
    Rendező Gulyás Dénes

    Közreműködik a Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara.

    Olasz nyelven, magyar felirattal

     

    A Macbeth Shakespeare egyik legsötétebb, legvéresebb drámája, mely a gátlástalan hatalomvágy mindent elsöprő térnyerését mutatja be. Az opera szinte pontosan követi az eredeti cselekményt, végigkísérve Macbethet, a győztes hadvezért azon a véres úton, mely a boszorkányok jóslatától a trón megszerzésén és annak bármilyen eszközzel való megtartásán át a szükségszerű elbukásig vezet. 

     

    Verdi elkötelezett csodálója volt Shakespeare zsenialitásának, ám ma már nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy operái drámai kifejezőerőben felérnek csodált elődjéhez. A Macbethben – Shakespeare-hez hasonlóan – „a darabban lévő drámát kívánta hangsúlyozni… minden erejével azon volt, hogy megközelítse a félelem és részvét shakespeare-i jellegét. Verdi majdnem teljesen szakított az olasz opera bevett fordulataival. Még szép énekre sem vágyott a Macbethben. Azt akarta, hogy az ének a szituációt szolgálja, hogy az énekesek a bensőjükben dúló vihart és lelki feszültséget fejezzék ki hangjukkal. Ilyesmire addig nem volt példa. Arról van szó tehát, hogy Verdi a maga módján a zenedráma irányába haladt.” /Harold C. Schonberg zenekritikus/

     

    Bemutatónkkal szinte napra pontosan egyidőben lesz 170 éve, hogy a közönség először hallhatta Verdi remekét Firenzében. 


    A pécsi operatársulat Gulyás Dénes irányításával újabb Verdi-Shakespeare bemutatóval áll közönsége elé. Míg a Falstaffból az ősz mester bölcs, mély humánummal átszőtt hattyúdal vígoperát komponált, az ifjú, energiáktól duzzadó Verdi a belcanto operák sablonjaiból új utakat keresve nyúlt e sötét vérdrámához. Az Attilában és a Nabuccóban megérlelt eszközöket, tovább csiszolja, gazdagítja. A drámai koloratúra hősnő szerepe bővül egy a Donizetti-, Bellini-operákból megismert őrülés-látomás jelenettel, a kórus, komoly kihívást jelentő izgalmas feladatokban mutathatja meg magát. Kocsár Balázs, Magyar Állami Operaház zeneigazgatója
     

    Részletek

  • Marica grófnő Részletek

    Zeneszerző Kálmán Imre
    Szövegíró Julius Brammer
    Szövegíró Alfred Grünwald
    Magyar szöveg Harsányi Zsolt
    Karmester Oberfrank Péter
    Karmester Bókai Zoltán
    Rendező Méhes László

    Az előadás időtartama: 3 óra 10 perc (két szünettel)
     
    Az operettet a könnyű szórakoztatás műfajának szokás tartani, amely meseszerű fordulataival, látványvilágával és varázslatos muzsikájával eltereli figyelmünket a hétköznapok gondjairól, az élet súlyosabb kérdéseiről. 
    Kálmán Imre e „könnyű műfaj” világhírű zeneszerzőjeként azonban olyan tudás birtokában volt, melyet a való életből merített, és bár könnyű kézzel írta slágereit, zenéit átitatja humanista életbölcsessége és életigenlése. Ezzel a többlettel a mese választ adhat a valóságban is előforduló örök kérdésekre, legyen szó erkölcsről, tisztességről, barátságról vagy szerelemről. 
    Egyik legkedveltebb művében, a Marica grófnőben – ahogy az az operettekben lenni szokott – ártatlan füllentésekből hatalmas kalamajka kerekedik, a szereplők saját csapdájukba (és szerelembe) esnek. Közben pedig olyan slágerek szólnak, mint a Szép város Kolozsvár, Hej, cigány, Szent Habakuk, Ringó vállú csengeri violám, melyek a legkülönbözőbb stílusokba kalauzolják a nézőt: az amerikai foxtrottól a shimmyig, a bécsi keringőtől a magyar csárdásig és a cigányzenéig.

    „Pécs városa az egyik bizonyíték arra, hogy tényleg Európához tartozunk! Számomra mindig nagy öröm és kihívás új társulat, új közönség előtt bizonyítani, hogy nem véletlenül engem hívtak vendégnek, pláne ha a Pécsi Nemzeti Színházról van szó! Ráadásul nemcsak a színházban, hanem a műfajban is Pécs városában fogok debütálni! Nagyon várom, remélem, találkozunk!”
    Miller Zoltán színművész
     
    Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara, a Pécsi Balett táncművészei
    Kerekes Soma Lőrinc, Tuboly Szilárd, Harka Máté, Hoffman Virág Zoé, Téglás Bánk, Tóth Klaudia, Tandi Zsófia
    Frank Edina növendék
    és a Pécsi Szimfonietta
     

    Részletek

  • Meseautó Részletek

    Írta Vitéz Miklós
    Írta Vadnai László
    Zeneszerző Márkus Alfréd
    Színpadra írta Böhm György
    Színpadra írta Nemlaha György
    Koreográfus Vincze Balázs
    Vezényel Bókai Zoltán
    Rendező Böhm György

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 45 perc (egy szünettel)
     

    Vitéz Miklós és Vadnai László filmforgatókönyvét színpadra írta Böhm György és Nemlaha György
    Dalszövegírók: Balassa Emil, Békeffi István, Harmath Imre, Márai László, Szilágyi László, Vadnai László, Vitéz Milkós

    “Csupa boldogág vár ezután rád és rám

    a mesék meseszép kocsiján.”

     

    1935 júliusában Nagy Endre moziba invitálja Móricz Zsigmondot. Megnézik A meseautót, amelyet Móricz már látott. Móricz Zsigmond így számol be a hévizi mozilátogatásról:

    „Mozi alatt bámult, mint egy gyerek. 

    - Hát ez kell az embereknek?

    Az elején döbbent Nagy Endre a film végére áthangolódik. Mikor vége lett, azt mondja:

    – Tulajdonképpen megértem, ez a modern népmese. Éppen az, mint a fonóban, elindul a szegény ember fia, és a végén király lesz. Most a király a bankigazgató, és nem a szegény fiú indul el, hanem a szegény lány, és bankigazgatóné lesz. Tiszta népmese.”

     

    Szűcs János bank-vezérigazgató nagy nőcsábász, éppen pihenni készül, ám ezúttal egy hónapos szabadságát távol a világtól és messze a nőktől szeretné eltölteni. Mielőtt elindulna, egy remek autót vásárol 20 000 pengőért. Ám ekkor egy az autószalonban nézelődő ifjú hölgy felkelti az érdeklődését, és minden másképpen alakul. 

     

    Ami 1931-ben a Hyppolit volt, 1941-ben a Dankó Pista, az volt 1934-ben A meseautó. Nagysikerű film, amely hetekig maradt műsoron és a mozgóképszínházaknak nagy diadalt jelentett. A film éveken keresztül folytatta diadalmas útját.

    És most megérkezett a Pécsi Nemzeti Színházba is, ahol Márkus Alfréd korabeli slágereivel, sok humorral és parádés szereposztásban elevenedik meg a filmvászon után a színpadon, a Meseautó!

     

    Ármánykodás, féltékenység, szerelem. No meg egy meseautó. Nagyszüleink, szüleink számára az „örök klasszikus”, Törzs Jenő, Perczel Zita,  Kabos Gyula, Gózon Gyula, Berky Lili, felejthetetlen alakításaival.  Kíváncsian várom a Pécsi Nemzeti Színház színpadi adaptálását, és bízom benne, hogy ha szóba kerül az „Ármánykodás, féltékenység, szerelem. No meg egy meseautó.”, az jut majd eszünkbe, hogy Pécs, Nemzeti Színház, Józsa Richárd, Györfi Anna, Lipics Zsolt, Stenczer Béla, Unger Pálma. Gelencsér Gyula, a Tükebusz Zrt. vezérigazgatója
     

    Részletek

  • Száll a kakukk fészkére Részletek

    Írta Ken Kesey
    Írta Dale Wassermann
    Zeneszerző Kovács Benjámin
    Koreográfus Vincze Balázs
    Rendező Vidákovics Szláven

    Az előadás időtartama: kb. 2x40 perc (egy szünettel)
     
    A Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Horvát Színház koprodukciója. Kőszínházi bemutató.

    Az előadás Dale Wasserman színpadi adaptációjából készült.
    Táncszínpadra alkalmazta Vincze Balázs és Vidákovics Szláven, Ken Kesey regénye alapján.
     
    Produkciónk Ken Kesey már kultikus alapművé vált regényének táncszínpadi adaptációja. Egyrészt a történet helyszínéül szolgáló elmegyógyintézet életét, mint realitást ismerjük meg, másrészt egy mélyebb jelentéssel szembesülünk: a diktatúrák működésének mechanizmusával. Azzal a végtelen gonoszsággal, cinizmussal, amivel a mindenkori hatalom az embereket manipulálja, kiszolgáltatottá teszi. A történetben az elmegyógyintézet Főnénije, Ratched nővér a hatalom megtestesítője, aki igen eredményesen szorítja be az általa megszabott keretekbe osztályának ápoltjait. A gépezet működtetéséhez kegyetlen ápolók és „gyógymódok” – mint például az elektrosokk – segítségét veszi igénybe, de legerősebb eszköze: a személyisége. A különböző egyéniségű, hátterű, kényszerűségből vagy önkéntesen az Intézetben élő ápoltak egyaránt engedelmeskednek neki. Azok sem menekülnek el, akik megtehetnék! Vajon miért? Nem érti ezt McMurphy, a fegyenc sem, akit kivizsgálásra az Intézetbe szállítanak. Ő eleinte csak büntetése megúszására játszik, de megismerve, átérezve társai helyzetét, sorsát, a hangadójukká válik. Megpróbálja felrázni őket a mérhetetlen apátiából. Elér kisebb-nagyobb sikereket, de amikor fizikálisan is rátámad Ratched nővérre, elbukik. Társai közül egyedül a félvér indián Bromden, avagy Serteperte Főnök érti meg, aki megvalósítja McMurphy tervét: megszökik. Sugallva, hogy – még ha áldozattal is jár – érdemes lázadni az embertelenség ellen, vissza lehet nyerni az emberi méltóságot.
    Előadásunk a történet ma is érvényes üzenetét kívánja közvetíteni a tánc, a mozdulat univerzális nyelvén.


    Néhány éve épp a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozón indult el társulataink együttműködése. Kuriózum, hogy ebben az évben a házigazda Pécsi Balett a nagyszínpadi bemutatóját a jubileumi fesztiválra időzítette; kíváncsian várom a Vincze Balázs kollégám koreográfiájában és Vidákovics Szláven rendezésében megvalósuló táncszínházat. A Pécsi Balett előadásainak művészi erejét és a táncművészek kiemelkedő karakterformáló képességét ismerve bizonyára egy újabb nagyhatású produkció születik. Ken Kesey regénye kiváló alapanyag.

    Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója

     
    Fotó: Tóth László

    A produkció Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökséggel
    kötött szerződés alapján kerül színre.
     
    A X. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó fő támogatója a Nemzeti Kulturális Alap.
     

    Részletek

  • Tavaszi Hangok Részletek

    Ének: Megyimorecz Ildikó és Gulyás Bence a Zeneakadémia növendékei
    Zongora: Szabó Ferenc János a Zeneakadémia tanára
    Moderátor: Gulyás Dénes a Zeneakadémia tanára, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatója
     
    Az elhangzó művek szerzői:
    Franz Schubert, Robert Schumann, Hugo Wolf, Alexander Albrecht, Kodály Zoltán, Balassa Sándor

    Részletek

  • Végzős növendékek vizsgaelőadása Részletek

    PÉCSI MŰVÉSZETI GIMNÁZIUM ÉS SZAKGIMNÁZIUM 
     
    “Ha bennünk szól a soul…”
     
    Előadják a végzős növendékek:
    • Borbandi Bettina
    • Frank Edina
    • Nier Janka
    • Kozma Johanna
    • Szegletes Tamara
    • Tóth Eszter
    • Zsoldos Flóra
    valamint a táncművészeti tagozat alsóbb évfolyamainak növendékei.
     
    Évfolyamvezető balettmester: Lovas Pál Liszt-díjas, Kiváló- és Érdemes Művész
    Tagozatvezető: Szabó Márton
     
    A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium táncművészeti képzése idén is színvonalas előadással várja az érdeklődőket. A 40 éve kiemelkedő szakmai eredményekkel működő táncművészeti tagozat végzős növendékei az immár hagyománnyá vált vizsgakoncert keretein belül mutatják be az évek alatt megszerzett tudásukat.
     
    Az idei vizsgaprogram első részében szólók, duettek és csoportos koreográfiák kerülnek bemutatásra. Ezt követően a ’60-as évek slágereire készült egyfelvonásos alkotást tekintheti meg a kedves közönség.
     Az est folyamán bemutatott koreográfiákat a hazai táncélet koreográfusai, a Pécsi Balett művészei és az iskola szakmai tanárai készítették a növendékek számára. 
    A kétfelvonásos előadás méltó lezárása a növendékek tanulmányainak.
     
    Az est koreogárfusai:
    • Czár Gergely
    • Hámor József
    • Katonka Zoltán
    • Kerekes Soma Lőrinc
    • Molnár Zsolt
    • Samu Kristóf
    • Szabó Márton
    • Szigeti Oktávia
    • Ujvári Katalin
    • Vári Bertalan
    • Vincze Brigitta
    • Zachár Lóránd
    • Tandiné Mosgai Andrea

    Részletek

« 2017. május »
h k sz cs p sz v
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Mai előadás

Nagyszínház 17:00

Csipike, az óriástörpe

Miskolci Nemzeti Színház

Kamaraszínház 17:00

Gengszter nagyi

Budapest Bábszínház

Bérletkereső

Hírlevél

Értesüljön elsőként információinkról! Iratkozzon fel hírlevelünkre!