Repertoár
"Mesés opera" IV. Részletek
Moderátor-"mesélő" Gulyás Dénes Moderátor-"mesélő" Mácsai János GIUSEPPE VERDI: FALSTAFF
Falstaff: Cseh Antal
Ford: Gurbán János
Fenton: Horváth István
Alice: Váradi Marianna
Nanetta: Scheer Lívia
Meg: Várhelyi Éva
Quickly: Kovács Annamária
Zongora: Horváth Judit
Az Otello hatalmas sikere után a milánói Scala egy új művet rendelt a zeneszerzőtől, akár egy vígoperát is. „Negyven éve keresek egy jó vígopera- librettót...” – válaszolta Verdi. 1889 nyarán Boito, Verdi librettistája átadta a mesternek a Falstaff tervezetét. Verdi elolvasta Shakespeare Windsori víg nőkjét és a IV. Henriket, majd ezt válaszolta: „Ez a Falstaff vagy Víg asszonyok, amely két nappal ezelôtt még az álmok világában volt, kezd testet ölteni és valósággá válhat. Mikor? Hogyan? Gondolt-e éveim számára? Túl nagy merészség lenne ezt a feladatot magamra vállalni. És ha győz a fáradtság? És ha nem tudom befejezni a zenét?” Boitónak sikerült meggyőznie Verdit arról, hogy a Falstaff-témában egy remekmű lehetősége rejlik. „Csillagszóró és tűzijáték, varázslat és ámulat, tréfa és komoly valóság. Ezt is gondolhatja, aki Verdi varázslatos és egyben utolsó színpadi művét nyitott szívvel és füllel hallgatja. Harold C. Schonberg híres zenekritikus írja, hogy a Falstaff valóban a költészet és a zene új párosítása, mert nincs benne ária, nincsenek tablók, nincs melodráma. Ehelyett minden aprólékosan kidolgozott, gyorsan mozog, tele villanásokkal, magasrendű humorral. Verdi utolsó operájának utolsó jelenetében a ZENE egy ősi és egyben legszigorúbb formájához, a fúgához nyúl. Eleddig egyetlen művében sem komponált befejezett fúgát. De ez a fúga nem szigorú, hanem derűs. Van ebben valami jelképes és csodálatosan furcsa. Verdi, operáinak sorát egy vidám fúgával zárja le. Ez a világ mily furcsa. Lám, mily bolond az ember. A szívét nem tudja, sohase tudja fékezni az értelem. Kacagjuk egymást. Vajon van-e ki bölcsebb lehetne...? Egy korszak utolsó hőse, trubadúrja Falstaff, aki bár már nem fiatal, de pocakos és kopaszodó, akit megaláznak, mégis bátran kíván, szeret, és szórja maga körül az élet sóját, borsát, fűszereit, mely fűszerek nélkül szegényebb lesz, szegényebb lett a világ. Olvassuk tehát Shakespeare három Henrik-drámáját, és A windsori víg nőket! Hallgassuk nyitott szívvel és nyitott füllel a Falstaffot, Verdi utolsó opera-varázslatát!”
Gulyás Dénes
"Mesés opera" V. Részletek
Moderátor-"mesélő" Gulyás Dénes Moderátor-"mesélő" Mácsai János 
A doktor úr Részletek
Írta Molnár Ferenc Rendező Tordy Géza Az ország határain kívül Molnár Ferenc a magyar irodalom egyik legismertebb képviselője. Apja Genfbe íratta be egyetemre, ahol egy évig nemzetközi büntetőjogot hallgatott. Molnár azonban hamarosan az írói pálya iránt kezdett érdeklődni. Először a Budapesti Napló alkalmazta fordítóként, majd saját írásait is közölték. 1898-ban jelent meg első novelláskötete. Beöthy László, a Nemzeti Színház frissen kinevezett igazgatója felkérte Molnárt a kor szellemét tükröző, új magyar vígjáték megírására. Molnár évekkel később megjegyezte, hogy ha nem rendelnek tőle darabot, akkor sose fordult volna a színpad felé. Később a Vígszínháznak is eladta a művet, tiltakozásul az ellen, hogy Beöthyt menesztették pozíciójából. Így végül 1902 novemberében a Vígszínházban mutatták be a darabot.
Maga Molnár így fogalmazta meg saját színpadi esztétikáját: „Nem vagyok híve annak a felfogásnak, hogy a színház szószék. Minden népgyűlési szónoklatot alkalmasabbnak tartok propaganda céljára, mint a színházi előadást. A függöny mögött álomvilág van, s ha a függöny legördült, máris tovatűnt, s az élet változatlanul megy tovább”.
A doktor úr cselekménye szerint dr. Sárkány ügyvéd azáltal lett híres, hogy többször is zseniálisan szónokolt védence, Puzsér, hivatásos betörő érdekében. Puzsér minden alkalommal hátrahagy ügyvédjének egy-egy ügyesen kigondolt jelet, mely megkönnyíti a védelmét. Az ügyvédnek tehát éppolyan szüksége van Puzsérra, mint fordítva. Dr. Sárkány így nyilatkozik a darab kulcsfigurájáról: „Hát ki hozza ide a legszebb bűnügyeket? Puzsér! Ki jár éjszakáról éjszakára a sipisták kávéházaiban, hogy csekély ügynöki díjért a legszenzációsabb védelmeket közvetítse? Puzsér! Ki hozta rongyos kis tiszteletdíjért a Soroksári úti háromszoros rablógyilkosságot az én irodámba, holott mások vagyonokat ígértek érte? Ki az összes gonosztevők barátja, bizalmasa, tanácsadója? Ki ajánl nekik ügyvédet? Ki jelenti be hetekkel előre a lopásokat és a szerb disznókereskedők kifosztását? Ki hozza a legérdekesebb, a legtapasztaltabb, a legesküvőbb tanúkat? Puzsér, Puzsér és Puzsér! Az egész irodám őrajta alapszik, ő az én jobb kezem, az én bal kezem, az én legfontosabb kliensem, az én primadonnám! Kérem védencem felmentését.”
A dzsungel könyve Részletek
Írta Békés Pál Zeneszerző Dés László Dalszöveg Geszti Péter Rendező Böhm György Kedves Nézőink!
Felhívjuk figyelmüket, hogy előadásunkban erős hang- , füst - , lézer és stroboszkóp effektusokkal találkozhatnak.
Az előadás időtartama: kb. 2 óra 30 perc (egy szünettel)
A Dés László zeneszerző, Geszti Péter dalszövegíró és Békés Pál szövegíró közös munkájából tizenöt éve született musicalt ma már minden gyerek ismerheti, de talán színpadon még nem látta. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni.
„A dzsungel könyve című musical ma már klasszikusnak számít, sok helyen, sokszor, nagy sikerrel játszották, játsszák. Nagyon remélem, hogy a siker Pécsett sem marad el. Sőt, ha kicsit szemtelen lennék, akkor azt mondanám, hogy biztos vagyok benne, itt is nagy siker lesz. De mivel mi, színházi emberek alapvetően babonásak vagyunk, és félünk attól, hogy elijesztjük a sikert, ezért nem mondom, hogy így lesz, csak remélem. A darabról már rengeteg mindent elmondtak, de ha valaki mégsem tudja, hogy miről is szól, álljon itt egy kis összegzés:
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról – vagyis mindarról, ami egy »kölyökkel« megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.
Van egy merész álmom, egy titkos vágyam! Igazi boldogság lenne, ha azok a gyerekek, fiatalok és már nem annyira fiatalok, akik majd az előadást megnézik, a színházból hazamenvén levennék a polcról Rudyard Kipling varázslatos művét és elolvasnák azt Benedek Marcell csodálatos fordításában!”
Böhm György
A Hamlet-sztori Részletek
Rendező Bodonyi József Bodonyi József fordító, rendező több munkáját is láthatta már a pécsi közönség.
Az előadás két mű, William Shakespeare Hamlet és Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott című színműveinek egymásra utaló, egymást elemző adaptációja. A Tom Stoppard-mű érdekessége, hogy az eredeti shakespeare-i történetnek két mellékszereplőjét teszi meg főszereplővé, ami által különös nézőpontból látjuk az eseményeket. A „kisember” szemszögéből a Hamlet-sztori abszurddá válik.
„Három szereplő meséli el a Hamlet történetét – a szereplők felváltva mesélnek és játszanak. A darab a tizenéves korosztály számára, az őket körülvevő élményvilág figyelembevételével készül. A darabot játszó három színész a Hamlet történetének megértésében, elemezésében segíti a nézőket azáltal, hogy egy különös nézőpontot teremt. Minden arra irányul, hogy Hamlet cselekedeteinek és döntéseinek hátterében munkáló morális konfliktusokat kibontsa és megfejteni próbálja. A játéktér egyszerűsége a nézők képzeletének intenzívebb bevonását célozza.”
Bodonyi József
A jó pálinka itassa magát (16+) Részletek
Írta Koleszár Bazil Péter Írta Sultz Sándor Rendező Koleszár Bazil Péter Az előadás időtartama: kb. 1 óra 25 perc (szünet nélkül)
Koleszár Bazil Péter 1995-ben végzett a Merlin Színészképző Műhelyében, majd éveken át a Merlin Színházban, illetve a Nemzeti Színházban játszott. Jelenleg szabadúszó színész és rendező. Sultz Sándor dráma- és forgatókönyvírónak ez a harmadik közös munkája a rendezővel.
„Az előadás létrejöttének apropója egy szakmai vita volt arról, hogy érdekes lehet-e a néző számára a színpadon az, ami a civil életben is történik körülötte. A vita eldöntését a nézőkre bíztuk. Így született A jó pálinka itassa magát című produkció. Az előadás titokban magnóra, illetve videóra felvett párbeszédek alapján készült. Sultz Sándorral közös munkánk során felvetődött a kérdés, hogy kell-e mindenáron történetet mesélni, vagy elég egy előadáshoz lazán összefűzött jelenetek sora. A „pillanatképeket” csak egy narrátor-szerű figura köti össze, ezáltal kerülnek keretbe, s így adják kaleidoszkóp-szerű hű tükörképét a magyar valóságnak. Előadásunkban nem a történetmesélés az érdekes, hanem az, amit a képek mesélnek, mondanak, elárulnak. Semmit nem írtunk az életből elcsípett dialógusokhoz, csak drámailag sűrítettünk, ha szükségesnek láttuk. A mindennapokat kívántuk színpadra állítani tükörként, magunknak és a nézőknek. A mű szereplőivel nap mint nap találkozhatunk: professzorok, vállalkozók, gazdálkodók, hajadonok, kőművesek ők. Abszurdba hajló, nevetni- vagy sírnivaló életképek jelenetfűzére az a mű, Közép-Európa legközepéből.”
Koleszár Bazil Péter
A kétarcú boszorkány Részletek
Írta Lázár Ervin Írta Szabó Attila Zene Rozs Tamás Rendező Szabó Attila Lázár Ervin meséinek motívumait felhasználva írta: Szabó Attila
Az előadás időtartama: kb. 50 perc
Volt egy Nagyszakállú Öregember, az volt a király. Úgy hívták, hogy Ajahtan Kutarbani. Ott élt az Üveghegy tetején egy fazsindelyes palotában. Volt egy falu, az volt a világ. Úgy hívták, hogy Rácpácegres. Ott éltek a rácpácok. És volt egy öregasszony, a Rácpác Boronka. Úgy hívták még réges-rég. Aztán történt egy s más. Kettészakadt a világ Rácokra és Pácokra. Az az áldott öregasszony is nyikk-nyakk, reccs, kettészakadt. Azóta nappal Rác, éjjel Pác. Nappal épít, éjjel rombol. Na de most az a Nagyszakállú, az az Ajahtan Kutarbani meglovagolta az Üveghegyet, és jön! És ismét egy lehet az, ami annak idején kettészakadt. Adja az ég!
„Lázár Ervin meséinek ereje az önzetlen szeretet egyszerű felmutatásában van. Nála nem az eredendően gonosz bukik el, hiszen olyan nincs. Helyette megbocsátás és remény van. A kétarcú boszorkány nem Lázár Ervin-i, csupán „lázárervinül” beszélő mesehős, aki a szeretetről, önmagunk megismeréséről és elfogadásáról mesél gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Előadásunk a 2009-ben bemutatott Az élet titka folytatása. Abban az öregkorról, a halállal való szembenézésről mesélt a Fiatal Öregasszony; itt pedig saját magáról, azaz saját magukról, hiszen ő folyton »ketten van«. Egy tündér, és a tündér jóságát állandóan megkérdőjelező boszorkány. Aki nézett már árgus szemekkel befelé, annak ez ismerős: belekukkantunk ebbe a zavaros kaleidoszkópba, és meglátjuk a bennünk lakó jót és rosszat. Az egyik tündér, a másik boszorkány. De melyik melyik?
Síró-Nevető ország határán az idők kezdete óta egyedül él az Öreg Fiatalasszony egy apró szemű házban. Ez az utolsó állomása annak az útnak, amely az üveghegyre vezet. Azok járnak erre, akik tanácsért mennek a Nagyszakállú Öregemberhez. Hajdanán sokan átkeltek az országon: királyfiak, kalandorok, szélhámosok, csavargók és királylányok. Az asszony pedig mindenkinek személyre szabott útvonaltervet adott, így amire a Nagyszakállú Öregemberhez értek, már meg sem kellett szólalniuk, hisz kérdésükre saját maguk tudták a választ. De mostanában nem jár erre senki, így bőven van idő az emlékezésre. Lehet félelmetesnek lenni és szabadjára engedni a boszorkányt. Vagy lehet simogatni az emlékeket tündér-szemüvegen át. És elmélkedni arról, miért van szükségük egymásra: tündérnek a boszorkányra, boszorkánynak a tündérre.”
Szabó Attila
Előadásunk családi színház, már négyéves kortól ajánljuk!
A kétfejű fenevad avagy Pécs 1686-ban Részletek
Írta Weöres Sándor Rendező Szikora János Az előadás időtartama: kb. 2 óra 30 perc (egy szünettel)
Az előadásban közreműködik: Gyenis Boglárka és az Oriental Fusionett
Tagjai: Gyenis Boglárka, Banó Brigitta, Brázay Éva, Gaál Mónika, Nagy Szilvia, Jáger Eszter
Weöres Sándor már fiatalon a Nyugatban publikált, gimnazista korától fogva Kosztolányi és Babits pártfogoltja lett. 1933–1943 között, húsztól harmincéves koráig Pécsett élt, rövidebb-hosszabb megszakításokkal. Weöres ezt a drámáját rendelésre írta: Pécs kért tőle egy, a város történetével kapcsolatos színművet. A mű bemutatója azonban elmaradt, csak tíz évvel később jelent meg kötetben. A szerző a darab körüli huzavona közben fogadta meg, hogy több színjátékot nem ír. A kétfejű fenevadban panoptikumszerűen vonul fel nemzetek, vallások, társadalmi osztályok és emberi jellemek sokasága.
„Színházi pályámat több mint harminc évvel ezelőtt épp abban a pécsi színházban kezdtem, ahol most A kétfejű fenevad színpadra állítására kaptam megbízást. Sorsszerűnek is tekinthetem akár, hogy Déry Tibor Óriáscsecsemője és Weöres Kétfejűje stilárisan hasonló rendezői képzeteket ébresztettek bennem. Többféle elemből építkezni! Színpadi nyelvet találni, amely csak az enyém, és ezen a nyelven beszélni! Legkorábbi, és azóta mit sem változott ars poétikus óhajok ezek. De milyen is ez a vágyott nyelv? Mindenekelőtt színes és gazdag. Képek, hangok, színek, szavak „gesamtkunstwerkje” – a dráma szolgálatában. Talán így lehetne a legtömörebben összegezni. Nem minden darab alkalmas arra, hogy ilyen eszközökkel keltsék életre. Meggyőződésem azonban, hogy Weöresnek ez a remekműve ilyen. Vannak darabok, amelyek már az első olvasás során határozott víziót keltenek. Igazából ezek a szerencsés, ihletett helyzetek, hiszen ilyenkor más dolga sincs az embernek, mint hogy ezt a speciális „belső mozit” a képzelet virtuális teréből a színpad valóságos terére vetítse. Az előadásban különleges szerephez jutnak majd a speciális bábuk és az orientális tánc. A legnagyobb kihívásának mégis azt tartom, hogy a sokféle elemből építkező színpadi előadás úgy jelenítse meg Weöres nyelvének érzéki gazdagságát, ahogy azt eddig még soha nem hallottuk." Szikora János
Csárdáskirálynő Részletek
Zeneszerző Kálmán Imre Rendező Méhes László Az előadás időtartama: kb. 3 óra (két szünettel)
Leo Stein és Béla Jenbach librettóját átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső
A dalszövegeket fordította: Gábor AndorAz operettjátszás hagyományai szerint a Csárdáskirálynőt a szerzői utasítás alapján három felvonásban, két szünettel játsszuk.
Kálmán Imre 1882-ben született Siófokon. Apja jómódú gabonakereskedő volt, aki színházépítésbe fogott, hogy fellendítse Siófok kulturális életét, de vállalkozása megbukott. Így az elszegényedett család Budapestre költözött. Imre beiratkozott a Zeneakadémiára, ahol zeneszerzést tanult. Hiába jósoltak azonban nagy jövőt neki, komolyzenei műveinek nem talált kiadót. Ezért a Vígszínházhoz szerződött korrepetitorként, illetve a Pesti Naplónál vállalt zenekritikusi állást.
Amikor Kálmán Imre megkezdte a Csárdáskirálynő komponálását, szövegíró társaival, Leo Steinnel és Jenbach Bélával a készülő műnek az Éljen a szerelem! címet szánták. A darabot 1915 őszén, a bécsi Johann Strauss Theaterben mutatták be, Csárdásfürstin, vagyis Csárdáskirálynő címmel. A bécsi közönség lelkesen ünnepelte az új Kálmán-operettet. A darab néhány év alatt meghódította a világot: Bécs után Berlin, majd 1916-ban a budapesti Király Színház következett. A háború bizonyossága az operettnek különös kontextust adott.
A történet szerint Edvin herceg beleszeret Vereczki Silviába, a Pesti Orfeum híres „Csárdáskirálynő”-jébe. Azonban a család elvárásai szerint mást kell elvennie. Ezért Edvin anyja Budapestre utazik, hogy a dolgokat elrendezze. Ám az események még sok meglepetést tartogatnak... A Csárdáskirálynőnek olyan – mindannyiunk számára ismerős – slágerei lettek, mint „A lányok, a lányok, a lányok angyalok...”, a „Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád...”, vagy az „Álom, álom, édes álom...”
1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső jelentősen átdolgozta Stein és Jenbach librettóját. Színházunk ezt a változatot játssza, a dalszövegeket Gábor Andor fordította.
Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara, a Pécsi Balett, és a Pécsi Szimfonietta
Falstaff Részletek
Zeneszerző Giuseppe Verdi Rendező Nagy Viktor Közreműködik a Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Nemzeti Színház Kibővített Énekkara
Az Otello hatalmas sikere után a milánói Scala egy új művet rendelt a zeneszerzőtől, akár egy vígoperát is. „Negyven éve keresek egy jó vígopera-librettót...” – válaszolta Verdi. 1889 nyarán Boito, Verdi librettistája átadta a mesternek a Falstaff tervezetét. Verdi elolvasta Shakespeare Windsori víg nőkjét és a IV. Henriket, majd ezt válaszolta: „Ez a Falstaff vagy Víg asszonyok, amely két nappal ezelőtt még az álmok világában volt, kezd testet ölteni és valósággá válhat. Mikor? Hogyan? Gondolt-e éveim számára? Túl nagy merészség lenne ezt a feladatot magamra vállalni. És ha győz a fáradtság? És ha nem tudom befejezni a zenét?” Boitónak sikerült meggyőznie Verdit arról, hogy a Falstaff-témában egy remekmű lehetősége rejlik.
„Csillagszóró és tűzijáték, varázslat és ámulat, tréfa és komoly valóság. Ezt is gondolhatja, aki Verdi varázslatos és egyben utolsó színpadi művét nyitott szívvel és füllel hallgatja. Harold C. Schonberg híres zenekritikus írja, hogy a Falstaff valóban a költészet és a zene új párosítása, mert nincs benne ária, nincsenek tablók, nincs melodráma. Ehelyett minden aprólékosan kidolgozott, gyorsan mozog, tele villanásokkal, magasrendű humorral. Verdi utolsó operájának utolsó jelenetében a ZENE egy ősi és egyben legszigorúbb formájához, a fúgához nyúl. Eleddig egyetlen művében sem komponált befejezett fúgát. De ez a fúga nem szigorú, hanem derűs. Van ebben valami jelképes és csodálatosan furcsa. Verdi, operáinak sorát egy vidám fúgával zárja le. »Ez a világ mily furcsa. Lám, mily bolond az ember. A szívét nem tudja, sohase tudja fékezni az értelem. Kacagjuk egymást. Vajon van-e ki bölcsebb lehetne...?« Egy korszak utolsó hőse, trubadúrja Falstaff, aki bár már nem fiatal, de pocakos és kopaszodó, akit megaláznak, mégis bátran kíván, szeret, és szórja maga körül az élet sóját, borsát, fűszereit, mely fűszerek nélkül szegényebb lesz, szegényebb lett a világ. Olvassuk tehát Shakespeare három Henrik-drámáját, és A windsori víg nőket! Hallgassuk nyitott szívvel és nyitott füllel a Falstaffot, Verdi utolsó opera-varázslatát!”
Gulyás Dénes
Hajmeresztő Részletek
Írta Paul Portner Fordította Morcsányi Géza Rendező Béres Attila Az előadás időtartama: kb. 2 óra 15 perc (egy szünettel)
A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre.
Az előadás támogatója a Dudás-Hajas Szalon
A darab igazi írói bravúr: színpadi krimi, melynek végkifejletét maguk a nézők határozzák meg. Az izgalmas, sötét gyilkossággal terhelt történet szereplői egy fodrászszalon munkatársai és vendégei,akik egy nyomozás kellős közepén találják magukat, és nem szabadulhatnak, míg egyikükről ki nem derül, hogy gyilkos. A játék szellemességét és különlegességét az adja, hogy a nézők maguk is tanúk és nyomozók egyszerre, folyamatosan munkában vannak, kérdezhetnek, közbeszólhatnak, és szavazással dönthetik el: ki a leggyanúsabb figura.
A játékmester a darab szerinti nyomozó (Besenczi Árpád), aki kiprovokálja és egy pontosan meghatározott, de több variációt is megbíró mederbe tereli a szereplők és a nézők közötti párbeszédet. Tulajdonképpen mindenkiből lehet gyilkos!
A Hajmeresztőt játszani és nézni olyan, mint védőháló nélkül egyensúlyozni a magasban kifeszített kötélen!
Hófehérke és a hét törpe Részletek
Zeneszerző Riederauer Richárd Koreográfus Czebe Tünde Koreográfus Vincze Balázs Rendező Uhrik Dóra Az előadás időtartama: 50 perc (szünet nélkül)
Volt egyszer egy gyönyörű hercegnő, Hófehérke, akinek pokollá tette életét féltékeny mostohája, a királynő. A királyi kastélyból elűzött Hófehérke szerencsére hamarosan otthont talált az erdő mélyén lakó hét kedves törpe házikójában. A gonosz bűbájjal rendelkező mostoha továbbra sem tett le arról, hogy Hófehérkét félreállítsa útjából. Különböző praktikákat eszelt ki, de a véletlen különös fordulatával Hófehérke megmenekült és a mese boldog véget ért...
A humorral átszőtt táncjátékot egyaránt ajánljuk gyermekeknek, felnőtteknek.
Jelenetek egy házasságból Részletek
Írta Ingmar Bergman Fordította Osztovics Cecília Rendező Esztergályos Károly Osztovics Cecília engedélyét a Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítette.
Ingmar Bergman forgatókönyvíró-rendezőnél senki nem tudott pontosabb képet adni az emberi kapcsolatokról, különösen a házasságról. A Jelenetek egy házasságból talán a leghíresebb művészi megfogalmazása egy modern házasság széthullásának. Szikár, kíméletlen, pontos látlelet, ismerős pillanatok saját kapcsolatainkból. Az 1973-ban készült híres film alapjául szolgáló művet hamarosan a színház is felfedezte, hiszen eszközeiben ugyanolyan közel áll a színházhoz, mint a filmhez.
„Johan és Marianne a konvencióknak és az anyagi biztonság ideológiájának gyermekei. Soha nem érezték polgári életmódjukat nyomasztónak, vagy hamisnak. Beilleszkedtek egy szokásrendszerbe, amit készek továbbvinni. Eleinte csaknem ideális képét adják a házasságnak. Apró gondok jelentkeznek ugyan, de csak olyanok, amiket az ember tréfás egyetértésben old meg. Aztán jön a csapás: Johan bejelenti, hogy szerelmes egy másik nőbe, és szeretné felbontani a házasságát. Mariannét teljesen kiszolgáltatottá teszi a váratlan bejelentés. Amikor hosszabb idő után találkoznak, a nőn a gyógyulás jelei mutatkoznak, Johannak viszont kezd rosszul menni a sora. Találkozásuk kínos és esetlen, mégis néhány rövid másodpercre elérik egymást az elszigeteltségen át. Megfordul a helyzet: ettől elszabadul a pokol. A nő kezd talpra állni, a férfi alól egyre inkább kicsúszik a talaj. Elhatározzák, hogy együtt adják be a válópert, ám amikor találkoznak, hirtelen felrobban az évek óta elfojtott agresszivitás. Kivetkőznek emberi mivoltukból, egy céljuk van, hogy testileg-lelkileg meggyötörjék a másikat. A teljes pusztulásból két új ember kezd felemelkedni: újratanulják önmagukat. Minden kapcsolatuk továbbra is zavaros, az életük egy sor nyomorúságos kompromisszumra épül. Megoldás nincs, elmarad a happy end. Három hónapig írtam ezt a könyvet, de egy fél élet tapasztalatai sűrűsödnek benne.”
(Részlet Ingmar Bergman bevezetőjéből)
Lisztmánia Részletek
Koreográfus Zachár Loránd Lisztmánia
Koreográfus: Zachár Loránd
A „Lisztomania” Heinrich Heine kifejezése, amit némi gúnnyal használt egy újságcikkében. Arra utalt, hogy Liszt az 1840-es évekbeli koncertvirtuóz pályafutása abnormális reakciókat váltott ki, főként hölgy hallgatóiból, rajongóiból. A mester puszta láttára tucatjával ájultak el a nők, egy-egy hajtincséért verekedés tört ki. Liszt volt az első megasztár, aki tudatosan építette föl imázsát. Ő adott először szólóhangversenyt, ahol kizárólag ő lépett fel, oldalra fordította a közönségnek addig háttal álló zongorát, és tűzijáték-szerű virtuozitásával, mély átélésével elkápráztatta még ellenségeit is. De mindezt nem az öncélú magamutogatás kedvéért tette, hanem a művészet erejének és társadalmi megbecsülésének emelését akarta elérni.
A tánckompozíció humoros fricska elértéktelenedő világunkról, Liszt Ferenccel a középpontban. Liszt meg nem értett, groteszk hőse a darabnak, aki a mai felszínes világban élő emberek között inkább titkolja művészetét. Múzsáját persze itt is megtalálja: beleszeret egy lányba, aki a kivagyiság álarca mögött szintén érzékeny áldozata a sekélyes világnak, mint Liszt maga.
Lúdas Matyi (6+) Részletek
Írta Fazekas Mihály Írta Váradi R. Szabolcs Zeneszerző Némedi Árpád Zeneszerző Zságer Varga Ákos Rendező Ottlik Ádám Az előadást 6 éves kortól ajánljuk!
Az előadás időtartama: kb. 2 óra (egy szünettel)
Csokonai után Fazekas Mihály a legjelentékenyebb alakja annak a Debrecenben kivirágzó irodalmi kultúrának, amely a felvilágosodásból vezetett a romantika felé. A kor legjobb magyar elbeszélő költeménye 1804-ből, a népmesei ihletésű Lúdas Matyi. Miután Kazinczy tetszését nem nyerte el a mű, a szerző újra átdolgozta. Ezután sok kiadást ért meg, és a ponyvára kerülve eljutott a nép közé. A Lúdas Matyi alapötlete, a sérelmét a gazdagon háromszorosan megbosszuló szegényember története, az egyetemes folklór sok helyen felbukkanó vándormotívuma.Matyi dacos szembeszegülése a földesúrral, s még inkább képtelen fenyegetőzése nem lázadásnak tűnik, hanem a világ dolgairól mit sem tudó suhanc naivságának. Mégsem váratlan fordulattal válik hőssé, hanem világot lát, mesterségeket tanul, pénzt gyűjt, s így nyer lehetőséget bosszújára. Fazekas ezt a népmesei toposzt igazi magyar történetté alakította: a táj, a korabeli magyar közállapotok, a magyar parasztok, egy igazi magyar földesúr, Matyi pedig igazi magyar népmesei hős – írja Szerb Antal A magyar irodalom történetében.
A Lúdas Matyi-történet – vándormotívum. Térben és időben egyaránt. Sokan feldolgozták Móricz Zsigmondtól Schwajda Györgyig. Dargay Attila egészestés rajzfilmjén generációk nőttek fel. Váradi R. Szabolcs azonban igazi mai történetté alakította: friss, vérbő, zenés komédiát kínálunk a Lúdas Matyi „ürügyén”, elsősorban gyerekek, nem utolsó sorban az őket kísérő felnőttek okulására és derülésére.
Oscar Részletek
Írta Claude Magnier Rendező Balikó Tamás A Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Szabadtéri Játékok közös produkciója.
CLAUDE MAGNIER örököseinek az engedélyével, az SACD és a Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítésével.
Az előadás időtartama: 2 óra 10 perc (egy szünettel)
Claude Magnier vérbeli párizsi volt. Ott született 1920-ban és ott is halt meg 1983-ban. Mesterségét tekintve színész, író, TV-játékok és filmek szerzője. Bár sokat publikál, világhírűvé egyetlen bohózata tette, az 1967-ben írt Oscar. A műből (nem számítva a TV-játékokat) két híres film készült. A középkorúak (1967) Louis de Funès, a fiatalabb korosztály (1991) Sylvester Stallone főszereplésével láthatták. A bohózat története alapjában véve csöppet sem bonyolult: Pierre Barnier, gazdag párizsi szappangyár-tulajdonos rájön, hogy Albert Leroi, a könyvelője nagy összeget lopott ki a cég kasszájából. Mindez nem elég, mikor Barnier felelősségre vonja, védekezés helyett megkéri a gyáros lányának kezét. Ettől fogva félreértések és bonyodalmak sorozata pereg le előttünk, szinte követhetetlen sebességgel és intenzitással. Mire valamennyi probléma megoldódik – természetesen mindenki legnagyobb megelégedésére – könnyesre nevethetik magukat a nézők. ...Jó, jó, de ki az az Oscar?
Otello Részletek
Zeneszerző Giuseppe Verdi Zeneszerző Riederauer Richárd Koreográfus-rendező Vincze Balázs Az előadás időtartama: kb. 1 óra 30 perc (egy szünettel)
Verdi 1884 végén kezdte el művét komponálni, és nem egészen egy év múlva be is fejezte. Ekkor úgy döntött, hogy a darab címe Otello és nem Jago lesz, mivel „Jago az a démon, aki mindent mozgat, de Otello az, aki cselekszik.” A shakespeare-i műhöz képest az opera műfajának megfelelően sűrítettebb a fogalmazás. Ez az Otello Jago első célzásaira azonnal dühödten reagál, s a második felvonás végére pedig megérik benne a bosszú gondolata. Az opera Desdemonája szűzies és hűséges, dramaturgiailag meglehetősen a háttérbe szorul, bár jelenléte végig érezhető. Verdi operáját Riederauer Richárd zeneszerző és Vincze Balázs koreográfus a balett világába helyezik át.
A tánc érzéki művészet, melynek közvetítője a táncos teste, illetve mentális és fizikai teljesítménye. Az emberi érzelmek legszélesebb skálája, legnagyobb amplitúdói jelennek meg Otello és Desdemona igaz szerelmének végzetes drámájában. A legtisztább szerelmi kapcsolat is gyilkos szenvedéllyé válhat az oktalan féltékenység felkeltésével. A legmagasztosabb emberi érzés egy csapásra halálos fegyver lesz az elűzhetetlen „zöld szemű szörny” megjelenésével. Otello beismerve bűnét, önként vállalja halálát. Jago, aki intrikájával diadalt aratott, köztünk marad.
"Az eredeti történet elképesztő komplikált és szövevényes. Hihetetlenül nehéz megfogalmazni még operában is, nemhogy a tánc nyelvén. Mi a cselekményt alapvetően az öt főszereplő (Otello, Desdemona, Jago, Emilia és Cassio) személyén és kapcsolatrendszerén keresztül jelenítjük meg. A nehézsége ellenére azért választottam az Otello-t, mert az összes alapvető emberi érzelem megjelenik benne, ráadásul a legnagyobb amplitúdóval: árulás, szerelem, féltékenység,bosszú, féktelen harag. Szerintem akkor jó egy balettelőadás, ha a három alapelem: a látvány, a zene és a történet harmonikus egyensúlyban van. Verdi gyönyörű muzsikája adott, valójában ez inspirál mindannyiunkat. Különleges vizuális élményt is szeretnénk nyújtani: az alaphelyszín egy mobil móló, melynek elemeit a táncosok építőkockaként mozgatják az előadás folyamán. A díszlet szerves része a produkciónak, mely gyorsan, látványosan változik. Hogy mi számomra Otello üzenete? Otello és Desdemona szenvedélyesen szeretik egymást, Jago hatására Otello mégis elveszti bizalmát feleségében és szörnyű véget érnek. Jago nem kezeli egyenrangú partnerként Emiliát, kapcsolatuk borzalmas, mégis megmarad, Emilia kitart férje oldalán. Hány ilyen kapcsolat van manapság a világban, közvetlen környezetünkben is akár... Mi a baj velünk, férfiakkal és nőkkel? Bízom benne, hogy minden nézőben ez, vagy ehhez hasonló kérdés fog felmerülni az előadás végeztével. Szeretném, ha sokáig gondolkodnának..." - mondta el Vincze Balázs az Otello koreográfusa, a Pécsi Balett igazgatójaPlakátterv: Molnár Zsuzsa | Fotó: Vincze Brigitta - Radványi Gábor | Smink: Rózsár Anita
pont com (16+) Részletek
Rendező Dömötör Tamás Az előadást 16 éves kortól ajánljuk!
Az előadás időtartama: kb. 1 óra 40 perc (szünet nélkül)
Philippe Blasband: Thomas est amoureux című forgatókönyve nyomán írta: Dömötör Tamás
Dömötör Tamás 2007-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán. Első nagyobb költségvetésű mozifilmje a több díjat is elnyert Czukor Show.
„P. hét éve nem hagyta el a lakását. Agorafóbiás. Betegsége a súlyosabb fajtából való: lakásában sem tűr meg senkit. P. hét éve csak videofonon kommunikál a világgal. Tulajdonképpen teljes joggal vesz részt a társadalomban: betegsége előtt jó állása volt, betegbiztosítása prémium kategóriás, mindene megvan, amire szüksége van a lét és lélek fenntartásához. Bizonyos aspektusból nézve élete irigylésre méltó. Legalábbis így látszik kívülről. De P. magányos. Mindenki elkövet mindent, hogy ne így legyen: az anyja – aki egyedül nevelte fel – mindennap jelentkezik. Pszichológusa immár hét éve próbálkozik, hogy páciense valamikor elhagyhassa a lakását. Mellesleg társkereső klubba íratja P.-t, finom erőszakkal terelve egy igazi kapcsolat felé. A telefonos háztartási ügyelet embere segít, ha elromlik a porszívó, és tanácsot is ad – ha nem kérik, akkor is. Biztosítója még szexpartnerrel is szolgál adott esetben. P.-nek mégis hiányzik valami. A virtuális szexjátékok elodázzák ugyan a robbanás pillanatát, de a hiányt nem tudják eltüntetni. És akkor megjelenik Éva. Csak a videofon képernyőjén persze. Éva nem sajnálkozik, nem akar jónak látszani. Ő az egyetlen, aki nem hiteget, mivel ő maga sem hisz. Viszont ő az egyetlen, aki odamegy. És minden megváltozik. P. elhagyja a lakást, de majdnem az életével fizet érte...
A darab A szerelmes Thomas című francia filmhez készült, Philippe Blasband által írt forgatókönyv nyomán jött létre. A mű igazi mai történet. A színpadon egyetlen színész játszik. Mindenki más élőben – de virtuálisan – lesz jelen a színpadon, egy videofon segítségével. A mai technikai színvonal lehetővé teszi, hogy bármelyik szereplő (P.-t kivéve természetesen) a játszóhelytől térben messze legyen. Tulajdonképpen a Földön akárhol.”
Dömötör Tamás
Rudolf Részletek
Zene Frank Wildhorn Dalszöveg Jack Murphy Fordította Zöldi Gergely Magyarországi változat Kerényi Miklós Gábor Rendező Somogyi Szilárd Az előadás időtartama: kb. 2 óra 20 perc (egy szünettel)
Frederic Morton „A Nervous Splendor” c. könyve nyomán Frank Wildhorn és Steve Cuden koncepciója alapján
A bemutató a Vereinigte Bühnen Wien International GmbH és a Budapesti Operettszínház hozzájárulásával jön létre.
A musical a VEREINIGTE BÜHNEN WIEN (Kathrin Zechner intendáns) felkérésére készült.
Ötlet: Rudi Klausnitzer / Vereinigte Bühnen Wien, dramaturgia: Peter Back – Vega, Michaela Ronzoni
Eredeti jogok: VBW – Kulturmanagement und VeranstaltungsgmbH – Wien
Magyarországi jogok és kooprodukciós management: Pentaton Művész- és Koncertügynökség – Lőrinczy GyörgyA musical születésének története csaknem annyira érdekes, mint a mű maga. Alapjául Frederic Morton A Nervous Splendor: Vienna 1888–1889 c. könyve szolgált, amelyet Frank Wildhorn és Steve Cuden koncepciója alapján dolgozott át Jack Murphy és Phoebe Hwang.
Zenéjét Wildhorn szerezte, de felhasználta Nan Kinghton dalszövegeit is.
Felolvasó-színházi előadása 2005-ben volt New Yorkban, első színpadi bemutatóját 2006-ban, a Budapesti Operettszínházban tartották Kerényi Miklós Gábor rendezésében – az előadás kooprodukcióban készült a Vereinigte Bühnen Wiennel és a Szegedi Szabadtéri Játékokkal. Következő bemutatójára 2008-ban Tokióban került sor, ahol a Toho Musical & Play vitte színpadra. Végül 2009-ben Bécsben is színre került a Raimund Theaterben, David Leveaux rendezésében. A musical Rudolf koronaherceg életének utolsó napjait, szerelmének történetét Maria von Vetsera bárókisasszonnyal, és a mayerlingi vadászkastélyban 1889-ben bekövetkezett haláluk talányos körülményeit dolgozza fel – amelynek valódi történése mai napig foglalkoztatja a történészeket: nem tisztázott vajon öngyilkosság vagy gyilkosság áldozatai lettek-e. Az udvar hivatalos jelentése szerint Rudolf és Maria önkezével vetett véget életének, de a trónörökös ideológiai szembenállása apjával, Ferenc Józseffel, a magyar főurak szervezkedése a Habsburgokkal szemben és Eduard Taaffe miniszterelnök tevékenykedése, aki kémekkel figyeltette a trónörököst és titkolt viszonyát fölhasználva próbálta tönkretenni a trón várományosának politikai karrierjét, kétségeket ébresztenek bennünk...
FRANK WILDHORN – zeneszerző/music
A Brodway keresett szerzője, Jekyll és Hyde című musicalje nem csupán New Yorkban és a világ számos más részén, de Budapesten is hatalmas siker volt néhány évvel ezelőtt. Pályáját azonban nem a színházban, hanem a popszakmában kezdte, legnagyobb sikerét dalszerzőként akkor érte el, amikor „Where Do Broken Hearts Go” című dala listavezető lett az amerikai slágerlistán, Whitney Houston előadásában. Dolgozott Liza Minnellivel, Natalie Cole-al, Kenny Rogers-el, Julie Andrews-zal, Sammy Davis, Jr.-ral, de legtöbbet a Broadway legendás dívájával, Linda Ederrel. 1999-ben három musical-je futott párhuzamosan a Broadway-n.
JACK MURPHY - szövegíró /book, lyrics
Dolgozik szövegíróként és zeneszerzőként is. Első musicaljét, A Silver Dollar-t - melynek szövegkönyvét jegyezte - a goodspeedi Operaházban mutatták be. Majd a világhírű Swing című musical három slágerének megkomponálásával, mint zeneszerző aratott hatalmas sikereket. Évtizedek óta Frank Wildhorn munkatársa. Szövegkönyveket és dalszövegeket ír Wildhorn produkcióihoz. Számos Linda Eder sláger dalszövegét is ő írta - többek közt a The Rainbow’s End című világslágert – valamint több közös darabjuk született, így a The Civil War,- melynek szövegkönyvét Tony díjra is nominálták - , valamint a Waiting For The Moon című produkció, amelyet nemrégiben mutattak be.
KIM SCHAMBERG – orchestration, music supervisor
Számos musical hangszerelője, Frank Wildhorn állandó munkatársa. Ő készítette a Jekyll és Hide, a The Scarlet Pimperner, a The Civil War, Linda Eder at the Gershwin, Doctor Dolittle, Silver Dollar, Romeo and Juliet, Waiting for the Moon és a jelenlegi legnagyobb Broadway siker, a Little Women című musicalek hangszerelését. 2005-ben nominálták Drama Desk díjra. Jó néhány film és televíziós produkció zenéjét írta és hangszerelte. Ismertebb munkái: Quiz Show, A hálózat csapdájában, Made in America, A folyó szeli ketté és a Dallas.
KOEN SCHOOTS – arrangements, music supervisor
A linzi Landestheaterben kezdte a pályáját, mint korrepetitor. Majd a Klagenfurti Stadttheater első karmestere lett, majd három évig a Gelsenkirchner Musiktheater-ben vezényelt. Később zenei vezetője a Macskák hamburgi bemutatójának, majd a Buddy című musical eredeti európai produkciójának. 1999-ben az Ő művészeti és zenei vezetésével bemutatott Jekyll és Hyde musical-el nyitott az Új Musical Színház Bremenben. Ekkor kezdett el Frank Wildhornnal dolgozni, s az utóbbi években minden európai Wildhorn mű musical supervisora, így a Dracula, a Scarlett Pimperner, valamint a Jekyll és Hyde előadásaiban dolgozott. Rendszeresen vezényel több zenés nagyszínházban, például a berlini Friedrichstadtpalas-ban, és Operaházban, valamint a düsseldorfi Operaházban. A St. Margarethenben minden évben megrendezésre kerülő operafesztivál állandó karnagya.
STEVE CUDEN – koncepció /concept
Íróként, rendezőként, és producerként is dolgozik. Ő írta Frank Wildhornnal a Jekyll és Hyde színpadi változatát. Rengeteg film, tévéjáték és sorozat szövegkönyve fűződik a nevéhez. Többek között: A rózsaszín párduc, A maszk, Iron man, X-men, Godzilla, Shaolin leszámolás Rendezője és producere volt a kultikus horror mozifilmnek, a Lucky-nak.
