Ugrás a tartalomra

JEGYVÁSÁRLÁS online

Pécsi Nemzeti Színház logó
Mátyás király vándorúton című előadás kiemelt képe a Pécsi Nemzeti Színházból
meseopera két részben, ősbemutató
Tallér Zsófia

Mátyás király vándorúton

Kamaraszínház

Mátyás király Kállai Gergely
Tibrilli, a bolond Bergovecz Dávid
Hordó, a kövér barát Bende István
Kóró, a sovány barát Vajda Zsófia
Bandzsa, az alacsony vitéz Rubind Péter
Findzsa, a hórihorgas vitéz Durovics Géza
Bíró uram Schum László
Bíró felesége Váradi Marianna
Főminiszter Győrfi István
Főminiszterné Vermes Timea
Szép cigányasszony Sárközi Edina
Bús katona, Paczolay György Orosz János
Rendező:
Gulyás Dénes
Játékmester:
Tóth András Ernő
Zenei vezető, karmester:
Bókai Zoltán
Koreográfus:
Vincze Balázs

Az előadás időtartama: kb. 1 óra 20 perc (egy szünettel)

Bemutató: 2024. április 6.


Közreműködik a Pécsi Szimfonietta és a Pécsi Nemzeti Színház Kibővített Énekkara.


Alig akadt a történelem folyamán olyan király, mint Mátyás, akiről a legendáriumban, mesékben, emlékezésekben és tényekben, ennyi pozitív és a mai embernek is tetsző történet maradt volna az emlékezetben. Még gyermekként királlyá választották. A róla szóló történeteknek bizonyosan oka is van, ami így szól: az igazságos Mátyás király. Azonban nem csak erről a tulajdonságáról vált híressé, hiszen fegyverforgatásban, haditudományokban is jeleskedett. Ezt bizonyítja, hogy 1477-ben vezéreit Ausztriába küldte s hadserege hetven várat és negyven várost foglalt el, s ahogyan a költő írta: „Nyögte Mátyás bús hadát // Bécsnek büszke vára” vagy akár Holubár vitézzel vívott személyes párbaja. Nem csak jóságos és igazságos, de kemény kezű király is volt. Ebben a meseoperában azonban nem a győztes csatáiról, háborúkról lesz szó. Tallér Zsófia zenéje és szövegkönyve két olyan történetet dolgoz fel, melyek igazságtételeinek sorába tartoznak. Mátyás, mivel köznemesi rangból származott, maga is tudta, hogy milyen visszaéléseket szokott a hivatalnokság és a nemesség elkövetni. Ezért titkos utazásokat tett, hogy erről bizonysága legyen. Ilyen titkos utazásainak egyik legérdekesebb története, a „Kolozsvári bíró” melyet Heltai Gáspár XVI-ik századi protestáns prédikátor, író tartott fenn az emlékezet számára. Ennek nyomán írta Tallér Zsófia a kolozsvári bíró esetének, előadásunk első felvonása egy részének szövegkönyvét. A második felvonás történetének furcsa címe van: Mátyás király lopni megy. A történet olyan kacifántos, mint maga a cím, - hogyan is képzelhető el, hogy Mátyás lopni megy? – de ebben a történetben bizony Mátyás életére törnek. A merénylet természetesen nem sikerül, s a bűnösök, ahogyan a mesékben, legendáriumban, - mivel azoknak igazságalapjuk van - általában történik, a bűnösök elnyerik büntetésüket. Ebben a mesében Mátyás nem hal meg. A valóságban viszont, mint mindenki aki megszületett, Mátyás Király is meghalt 1490 április 6-án. Az életét követő máig élő méltatása így szól: Meghalt Mátyás, oda az igazság”. A gyermeknek szóló, meseoperáknak fontos helye van a zenekultúrában. Nem csak azért, mert hozzásegíti a gyerekeket, az ifjúságot a zene nyelvén megfogalmazott, komponált történetekhez, hanem azért is mert azok jó része, - mint ahogy a „Mátyás király vándorúton„ - történelmi tényeken alapuló, és embert, morált, személyiséget formáló módon, a zene nyelvén szól a közönségéhez. Mátyás király április 6-án halt meg, 534 évvel ezelőtt. A mi bemutatónk napja 2024. április 6-a. Így emlékezünk az Igazságos Királyra több, mint fél évezred után. Tallér Zsófia sajnos 2021-ben, szintén áprilisban eltávozott. Az ő emlékét is ápolni szeretném azzal, hogy gyermekeknek szóló, Mátyás király vándorúton című operáját bemutatjuk.

Gulyás Dénes Kossuth-díjas


Mondják, az idő megszépíti az emlékeket. Bizonyára így van ez Mátyás királyunk esetében is, hiszen történelmi személyiséggé válni, csak küzdelmek árán lehet. Küzdelmeknek pedig nyertesei és vesztesi egyaránt vannak. A hiteles történelem erről szól Mátyás király esetében is. Emléke mégis megindítóan szép, olykor meseszerű, és ez nem lehet véletlen. Igazságos Mátyás király, - a történelembe és a népmesékbe így vonult be. Ezek felhasználásával komponált meseoperát Tallér Zsófia.

Az egyik történet Mátyás királyról és az embereket sanyargató kolozsvári bíróról szól, a másikban Mátyás király lopni megy. Mindkettő Mátyás legendájához hűen fejeződik be. Tallér Zsófia szövegkönyve használ népi és régies elemeket és mai nyelvezetet is. A kettő harmonikusan illeszkedik egymáshoz, akárcsak a zene szellemessége, mely hűen követi a figurák jellemét, a helyzet komolyságát és komikumát is.

Tallér Zsófia számos színpadi művet komponált. Leánder és Lenszirom című, 2015-ben bemutatott operáját a Magyar Állami Operaház egyedülálló módon három évadon keresztül műsorán tartotta, így több mint 15.000 néző láthatta. Munkásságát 2011-ben Erkel Ferenc-díjjal, 2016-ban Bartók–Pásztory-díjjal ismerték el. 2011-ben Boribon muzsikál című gyereklemez zenéjéért „Az év gyermekalbuma” kategóriában Fonogram-díjat, 2015-ben Pert Em Heru című művéért Artisjus-díjat vehetett át.

A Pécsi Nemzeti Színház ezzel az ősbemutatóval adózik a tragikusan fiatalon elhunyt zeneszerző emlékének.

Korrepetitor:
Horváth Judit
Díszlettervező: Wilhelm Judit
Jelmeztervező:
Istvánfi Fruzsina
Animáció: PTE Művészeti Kar Tervezőgrafika Tanszék hallgatói
Rendezőasszisztens:
Ahmann Tímea
Ügyelő:
Tilesch Nándor