Repertoár

  • 12 dühös ember Részletek

    Írta Reginald Rose
    Fordította Hamvai Kornél
    Rendező Méhes László

    Az előadás időtartama: kb. 1 óra 20 perc (szünet nélkül)
     

    Tizenkét esküdt, tizenkét ember dönt egy apagyilkossággal vádolt fiú életéről vagy haláláról. A tárgyalás végén csupán egyikükben merül fel kétség a vádlott bűnösségét illetően, ám a törvény szerint egyhangú ítéletet kell hozniuk. Kezdetét veszi a vita, egymás győzködése. Egy zárt szobában tizenkét idegen, akik egy tizenharmadikról ítélnek. A tényeket pártatlanul kell megvizsgálniuk, de valójában egyre több szálon kapcsolódnak a körülményekhez, hiszen saját életüket, személyiségüket nem hagyták a szoba falain kívül. Mind jobban körvonalazódik, hogy melyik esküdtnek mi a személyes motivációja, kit vezérel saját fiával való konfliktusa, ki az, akit rasszizmusa hajt, ki az, aki csak el szeretné érni a vonatot. 

    Nem a cselekmény az, ami magával ragad. A 12 dühös ember egy feszültséggel teli, izgalmas történet az igazságérzetünkről, félelmeinkről, előítéleteinkről, vagyis rólunk, emberekről. 

     

    Rendkívül izgalmas a mű felvetése, hogy egy látszólag egyszerű bűnügyben az esküdtszék tagjai döntésükben milyen módon és mértékben befolyásolhatóak, mekkora szerepe van egyéni életüknek, körülményeiknek, személyiségüknek. Mindannyian hajlamosak vagyunk könnyedén, előítéletekkel terhelten, meggondolatlanul mások felett ítélkezni. Kérdés, hogy szabad-e...

    Dr. Varga-Koritár György, Baranya megyei főügyész
     

    Részletek

  • 39 lépcsőfok Részletek

    John Buchan regénye és Alfred Hitchcock filmje alapján írta Patrick Barlow
    Fordította Vajda Miklós
    Rendező, zeneszerző, videó Horgas Ádám

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 10 perc (egy szünettel)

    • Edward Snape és a Fiery Angel Limited engedélye alapján 
    • Patrick Barlow adaptációja Simon Corble és Nobby Dimon eredeti ötlete alapján

    Richard Hannay középkorú, jól szituált, jó megjelenésű agglegény meglehetős unalomban éli szürke hétköznapjait Londonban, amíg egy napon véletlenül össze nem találkozik egy feltűnően csinos fiatal nővel, és hirtelen egy irtózatos bűnügy kellős közepén nem találja magát. A harminckilenc lépcső John Buchan 1915-ös regénye, és Alfred Hitchcock 1935-ös filmjének adaptációja. Patrick Barlow 2005-ös színpadi változata óriási sikert aratott Londonban, és azóta az egész világot bejárta. A darab érdekessége, hogy az eredeti történetet négy szereplőre szűkíti. Csak a Hannay-t alakító férfiszínész játszik egy szerepet, a színésznő három, egymástól teljesen eltérő figurát jelenít meg. A többi huszonhat szerepet pedig másik két színész alakítja. Ettől az eredeti kémtörténet izgalma leginkább bűnügyi komédiába fordul.

     

    Az előadás FACEBOOK oldala ITT...
     

    Részletek

  • A fizikusok Részletek

    Írta Friedrich Dürrenmatt
    Fordította Térey János
    Fordította Harmath Artemisz
    Zene Szesztay Dávid
    Rendező Keszég László

    „Aki elutasítja a paradoxont, kiszolgáltatja magát a valóságnak.” Friedrich Dürrenmatt
     
    Ki dönti el, hogy a tudomány vívmányai az emberiség vagy az embertelenség szolgálatába álljanak-e, hogy szolgálják, vagy pusztítsák-e a Földet? A fizika leghíresebb egyenletét (e=mc²) és kócos fejű megalkotóját pólókra nyomtatva hordjuk, miközben ez a képlet elméleti megalapozója az atombomba létrejöttének. Valljuk be, keveset tudunk az egyes felfedezések gyakorlati hasznáról. 
    Rémlik valami azzal kapcsolatban, hogy a vízbe mártott test mennyit veszít a súlyából, de fogalmunk sincs, miért fontos ez. Ahogy azt sem tudjuk, mi mindenre jó egy Möbius-szalag. Lehet belőle például futószalag a gyárban, ékszíj az autóban, magnószalag, de többek közt arra is jó, hogy történetünk cselekménye visszatérjen a kiindulópontba, tehát hosszú utat bejárva ne jusson el sehová. 
    Dürrenmatt 1962-ben megírt szarkasztikus humorú darabját nézve egy elmegyógyintézetben találjuk magunkat, mely akár világunk szinonimájaként is felfogható. Itt köt barátságot három fizikus: Einstein, Newton és Möbius akik az őrült világ elől a bolondok házába menekültek, azaz három ápolt, aki fizikusnak hiszi magát… de az is lehet, hogy „a világ egy őrült elmeorvos karmaiba jutott”.
     

    Részletek

  • A Montmartre-i ibolya Részletek

    Írta Kálmán Imre
    Írta Julius Brammer
    Írta Alfréd Grünwald
    Magyar színpadra alkalmazta Szenes Andor
    Magyar színpadra alkalmazta Szenes Iván
    Vezényel Oberfrank Péter
    Vezényel Bókai Zoltán
    Rendező Méhes László

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 35 perc (két szünettel)
     

    Párizs a századfordulón. Romantikus görbe utcák, szűk lépcsők, hangulatos kisvendéglők, bárok, mulatók, művészek, könnyed dekadencia – ez a Montmartre. Hőseink – az író, a festő és a zeneszerző – hol a világhírnévről, hol a másnapi reggeliről álmodozva élik mindennapi bohém életüket. Mint minden valamirevaló operettben, A Montmartre-i ibolyában is a szerelem és a szenvedély a történet mozgatórugója. Henri Murger Bohémek című regénye a 19. század közepén jelent meg Párizsban. Ez a mű ihlette Puccinit a Bohémélet, majd három évtizeddel később Kálmán Imrét A Montmartre-i ibolya megírására.  Az 1930-as bécsi bemutatót követően, ahogyan Kálmán Imre operettjeinek többsége, ez a mű is meghódította a világot. 
     
    Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara és Tánckara, valamint a Pécsi Szimfonietta.
     

    Részletek

  • A muzsika hangja Részletek

    Koreográfus Vincze Balázs
    Vezényel Bókai Zoltán
    Rendező Nagy Viktor

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 45 perc (egy szünettel)
     

    Közreműködik a Pécsi Szimfonietta


    Zene: RICHARD RODGERS
    Dalszövegek: OSCAR HAMMERSTEIN II
    Szövegkönyv: HOWARD LINDSAY és RUSSEL CROUSE

     

    Készült Maria Augusta Trapp ’The Trapp Family Singers’ elgondolása alapján

    Fordította: Bátki Mihály
    Magyar dalszövegek: Fábri Péter

     

    Az örök érvényű musical Oscar-díjas filmváltozatán a bemutató óta generációk nőttek fel.  A fülbemászó dalok, a szerelem, a család, az összetartozás és az életöröm időtlen témái, valamint a társadalmi, történelmi háttér teszik a darabot fél évszázaddal a megjelenés után is frissé. 

    A 30-as évek végén Ausztriában játszódó történetben a folyton éneklő, életvidám apácanövendék, Maria, nevelőnőnek szegődik a megözvegyült, szigorú von Trapp kapitány hét gyermeke mellé. A házban uralkodó katonás fegyelmet látva, hogy örömöt csempésszen az ódon kastély falai közé, énekelni tanítja a gyerekeket. Hamarosan egy igazi énekkar vidám hangja visszhangzik a házban, de a romantikus történetet beárnyékolja a háború, a német megszállás. 
    A zene, a játék, a gyermeki tisztaság, a humor, az emberi tartás áll szemben a világot katasztrófába sodró eszmékkel. 
    „Az előadás a R&H Theatricals Europe engedélyével jön létre.”
    „Fábri Péter dalszövegei a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. engedélyével kerültek felhasználásra.”
     
    Ajánló:
    „A muzsika hangja a maga könnyed bájával kedvenceim közé tartozik. Szórakoztató, a család apraja-nagyja részére egyaránt befogadható mű, ami nagyon fontos igazságokra tanít meg bennünket:
    • az igazi tartós örömre a családban találunk rá, ha egymásért tudunk élni és összetartozunk
    • a gyerekek nyitottak az élet szépségeire, értékeire, tanuljuk ezt meg tőlük
    • az élet nehézségei között is megtalálhatjuk a harmóniát, ha keressük azt.
    Ajánlom mindenkinek ezt a gyöngyszemet, mely élvezetek után futó korunkban az igazi örömökre irányítja a figyelmünket.”
    Székely Kamilla, a Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesületének programszervezője
     

     

    Trapp kapitány gyermekei: Barna András, Bogos Boglárka, Fülöp Júlia, Járfás Balázs, Kosztolányi Liza Júlia, Kengyel Zsombor, Nagy Regina Martina, Pintér Zsófia Sára, Ritter Viktor, Tajti Éva, Várda Sára, Wettring Kinga
     

    Részletek

  • A padlás Részletek

    Zeneszerző Presser Gábor
    Szövegíró Sztevanovity Dusán
    Szövegkönyv Horváth Péter
    Szövegkönyv Sztevanovity Dusán
    Koreográfus Vincze Balázs
    Rendező Böhm György

    Kedves Nézőink!
    Felhívjuk figyelmüket, hogy előadásunkban erős hang és füst effektusokkal találkozhatnak.
     

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 15 perc

     

    1988-ban a Vígszínházban mutatták be – és azóta is repertoáron tartják – az LGT együttesben akkora már összeszokott alkotópárosként működő Presser Gábor és Sztevanovity Dusán „félig mese, félig musical” műfaji megjelölésű darabját. A szerzőpároshoz a librettó társalkotójaként Horváth Péter, drámaíró csatlakozott. A mű azóta az ország szinte valamennyi színházát bejárta. Presser Gábor szerint „talán annak köszönhető a megtisztelő fogadtatás, hogy a mű egy családi, vagy közösségi darab, amely teljesen mentes a politikától és a történelemtől”. Lámpás, a szerelmespár Rádiós és Süni, a folyton szilvás gombócot készítő Mamóka és a többiek története 9-től 99 éves korig mindenkinek szól.

     

    „... Nem is tudom, lassan egy negyedszázada már, hogy A padlás megszületett, azóta »tartja magát« kelet és nyugat közt, többször bejárta az országot, néhány külhoni helyre is eljutott. A Vígszínház hajdani igazgatója, Marton László kérésére dolgoztam át Dusán első darabváltozatát, naponta kellett felolvasnom az új jeleneteket az igazgatói irodában, aztán még fél évet dolgoztunk rajta a »fiúkkal«. Lelkesült, szép közös munka volt Presser Picivel és Dusánnal. Mintha rajtunk és Marton Lászlón, Radnóti Zsuzsán kívül még a nem létező Jóisten is ott lett volna a közelünkben azokban az ihletett hónapokban, ezért sikerülhetett úgy a mese, hogy még ma is örömöt szerez a nézőinek. És ez a legfontosabb: örömöt, energiát adni a nézőknek... a Mamóka által főzött szilvás gombóccal.”

    Horváth Péter

     

    „Huszonvalahány éve, A padlás bemutatásának idején, éppen a Vígszínházban és környékén sertepertéltem. Talán másodállású dramaturg voltam? Meg nem mondom! Csak arra emlékezem, hogy ott voltam. Sokszor ültem bent a darab próbáján, pedig álmomban sem hittem volna el, ha valaki azt mondja, hogy valaha rendezni fogom. Elképesztő és a várakozást ezerszeresen felülmúló volt a siker, amely azóta is, lassan huszonöt éve tart. Nem tudom, hogy ma, amikorra már A padlás klasszikussá lett, lehet-e, szabad-e többet mondani a darabról, mint annak mára szállóigévé lett sora: »mert kell egy hely!«                                                                                                  

    Böhm György

     

    Mert kell egy hely, hol minden szellem látható

    Mert kell egy hely, hol minden szólam hallható

    Mert kell egy hely, hol nem fáznak a csillagok

    Mert kell egy hely, hol emlékünk majd élni fog!

     

    Részletek

  • A pokoli puncs-pancs Részletek

    Írta Michael Ende
    Fordította Lázár Magda
    Versek Várady Szabolcs
    Zeneszerző Némedi Árpád
    Rendező Kéri Kitty

    Ajánljuk: 6 éves kortól

    Az előadás időtartama: kb. 90 perc (egy szünettel)
     
    Szilveszter éjszakáján, amikor mindenki mulat, dr. Lidérczy Belzebub és nénikéje, Vám Piri sem unatkozik: azon dolgoznak, hogy éjfélig ezer csapást zúdítsanak az emberiségre. Hogy miért? Mert szerződésük van a legmélyebb sötétség őkegyetlenségével, mely szerint „minden év végéig kiirtanak tíz állatfajtát, megmérgeznek öt folyót, vagy egyazon folyót ötször, kipusztítanak legalább tízezer fát, ember és állat számára halálos járványt szabadítanak a világra, valamint úgy alakítják hazájuk éghajlatát, hogy az évszakok összekavarodjanak, és vagy aszály, vagy árvíz pusztítson.” Ám úgy fest, túlbecsülték saját képességeiket, mert jelentős lemaradásban vannak, csupán hét órájuk maradt a megoldást jelentő rettenetes erejű főzet elkészítésére. 
    Persze hátborzongató tervüket az Állatok Nagytanácsa sem nézi tétlenül, két titkosügynököt: egy reumás varjút és egy nyeszlett macskát küldenek a világ megmentésére, akik elindulnak a havas éjszakában, hogy megmentsék a földet a pusztulástól. Mire a veszély elmúlik, kiderül, hogy születhet-e természetes ellenségek között, a kölcsönös előítéletek legyőzése után valódi barátság. Zenés varázsmese a barátságról és a természet védelméről sok humorral és mennydörgéssel.
     

    Részletek

  • Addikt Részletek

    Rendező Anger Zsolt

    Az előadás időtartama: 2 óra 10 perc (egy szünettel)
     

    16 éven felüli nézőinknek ajánljuk

     

    Szücs Zoltán Addictus című színdarabja nyomán írja Anger Zsolt és a társulat

     

    Mindnyájan függők vagyunk. Kinek-kinek más és más függőségének tárgya: társ, pénz, információ, kütyük, szex, nikotin, adrenalin, munka, alkohol, drogok... hosszan lehetne sorolni. Ez a darab a pusztító függőségről szól. A szerző Szücs Zoltán maga is végigjárta ennek poklát. Pécs mellett több rehabilitációs intézmény is működik, melyek mint valami zarándokhelyek újra és újra megtelnek eltévedt emberekkel, akik arra szánták el magukat, hogy változtassanak életükön, és kitörjenek a gyilkos szerek rabságából. Sokaknak sikerül. Sokak örökre elvesznek. Ez a színdarab nem róluk szól. Hanem rólunk, mindnyájunkról, akik nem találjuk magunkat, nem ismerjük fel saját szabadságunkat, és a szabad akarat erejét. Mindnyájan függők vagyunk. Sírjunk és röhögjünk magunkon ezen az estén. Aztán majd csak lesz valahogy…

     

    Hiteles szürreális mese a függőség gyomrában. A minket elnyelő tehetetlenségünk, úttalanságunk és reményeink kereszttüzében zajló
    emberi kalandról. Az életről innen. Kiss Tibor, Quimby

    Részletek

  • Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról Részletek

    Írta Peter Handke
    Alkotótárs Surányi Nóra
    Rendező Czukor Balázs

    Ez egy olyan színdarab, amelyben nincsen szöveg. Nem akarja egyik szereplő a másikat hangos szóval meggyőzni valamiről, vagy a saját igazát védeni, vagy egy eseményt elmesélni. Egy város terén játszódik, ahol bizonyos emberek átmennek, várakoznak, élnek. Mintha egy rövid időre megfigyelhetnénk a körülöttünk lévő világot, hogy milyen is valójában. Mint amikor valaki cél nélkül csak figyeli, hogy mi zajlik le egy téren, egy pályaudvaron, egy mozi előcsarnokában. Amikor megengedhetjük magunknak, hogy idegen embereket figyeljünk, hogy vajon honnan jöhetnek, merre tarthatnak, épp mi foglalkoztatja őket, miközben néha arra gondolunk, hogy mi magunk honnan jöttünk, merre tartunk, és bennünket mi foglalkoztat.
     

    Részletek

  • Balfácánt vacsorára Részletek

    Írta Francis Veber
    Fordította Karikás Péter
    Rendező Nagy Viktor

    A Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Nyári Színház koprodukciója
     
    Az előadás időtartama: 2 óra (egy szünettel)
     
    A milliomos könyvkiadó – Pierre Brochant – és unatkozó barátai különös vacsorákat szerveznek: mindenki hoz magával egy balfácánt, és aki a legnagyobbat hozza, jutalmat kap. Nagy formátumú hülyét találni persze rettenetesen nehéz, de az este különlegesnek ígérkezik: a tökkelütött búgócsigagyűjtő után a megszállott makettépítő, Francois Pignon személyében fölbukkan a láthatáron egy világbajnok barom. Az előjelek azonban nem kedvezőek: Brochant úrnak egy rossz mozdulattől becsípődik a dereka, felesége váratlanul lelép, de mielőtt a sorozatos csapások miatt a meghívást lemondhatná, a balfácán megérkezik, és ami még nagyobb baj: nagyon lelkes. Egy biztos: ez a vacsora örökre emlékezetes marad.
    A Balfácánt vacsorára! című komédia 1993-ban íródott, és a párizsi Varieté színház színpadán mutatták be Claude Brasseur és Jacques Villeret közreműködésével, Pierre Mondy rendezésében. Franciaországban hatalmas sikert aratott, így Dilisek vacsorája címmel a filmváltozat is hamarosan követte a színházi premiert.
     
    Ajánló
    A baráti társaságban elköltött könnyű, jó borokkal tálalt vacsoránál talán egy jobb dolog létezik: ha mindezt színház után fogyasztjuk el. Ez a francia vígjáték nem fekszi meg a gyomrunkat, de a rekeszizmainkat biztosan megdolgoztatja. Jó szórakozást kívánok hozzá mindenkinek!
    Mikes Márk, sommelier, gasztroblogger
     
    A szerző és darab jogainak képviselője a „L’Agence DRAMA” – 24 rue Feydeau 75 002 PARIS www.dramaparis.com - Magyarországi partner: Hofra Színházi és Irodalmi Ügynökség (www.hofra.hu)
     

    Részletek

  • Boeing, Boeing Részletek

    Írta Marc Camoletti
    Fordította Hamvai Kornél
    Rendező Böhm György

    Az előadást 16 éven felüli nézőinknek ajánljuk!
     
    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 20 perc (egy szünettel)
     
    A Pécsi Nyári Színház és a Pécsi Nemzeti Színház közös előadása
     
    Ha egy színház biztosra akar menni, első lépésként jó, ha a bohózatirodalom egyik tuti sikeréhez nyúl. Ez pedig a Guinness Rekordok Könyvében is szereplő francia komédia, a Boeing, Boeing (Leszállás Párizsban). Marc Camoletti vígjátéka ugyanis a világon legtöbbet játszott francia színdarab, amely nem kis dicsőség, hiszen ugye Molière is francia volt…
     
    A klasszikus bohózati alapszituációban Bernard (Vidákovics Szláven), a felkapott francia építész minden férfi számára irigylésre méltó életet él. Nem csak Párizs gyönyörű látképe hever a lába előtt, de a világ óriás légitársaságainak álomszép légiutas-kísérői is az ő ágyában landolnak.
    Berthának, a házvezetőnőnek (Vári Éva), arra sincs ideje, hogy felmondjon, miközben kénytelen nemzetközi konyhát vinni, a menü szinte óráról-órára változik. Ráadásul váratlanul beállít vidékről a házigazda halottá nyilvánított osztálytársa, Robert (Lipics Zsolt) is, aki egyik ámulatból esve a másikba igyekszik megtalálni a helyét a hatalmas forgatagban.
     
    Bernard boldog, korántsem hétköznapi menetrendjét azonban váratlanul felborítják a Párizs feletti kedvezőtlen légköri viszonyok.
     
    Ajánló:
    "Az uszodában, a tétmeccseken azt szoktam meg, hogy nincs viccelődés, csak élet-halál harc a győzelemért. Ahogy ma cégvezetőként is szigorú szabályok, keretek között élem a munkás hétköznapjaimat. Csoda, hogy emiatt talán az átlagnál is jobban vágyom a felszabadult, tét nélküli, oldott pillanatokat? Hát még ha eközben jelentős kulturális értékekkel is gazdagodhatok. A színház, különösen a vígjáték ennek ideális terepe, a Boeing, Boeing pedig garantáltan kirepít megszokott terünkből, borús légköri viszonyai ellenére is garantálja a felhőtlen kikapcsolódást."
    Vári Attila, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. vezérigazgatója

     

    Részletek

  • Csipkefa Részletek

    Előadja Sólyom Katalin

    mesés játék a népköltészettel

    Sólyom Katalin gyermekműsora
     
    Az előadás időtartama: kb. 50 perc 
    Ajánljuk 5 éves kortól.
     
    János, kell-e hurka, májos?
    Jánoska beesett a lábosba.

    Aki eljön az előadásra, az megtudhatja, hogy Sólyom Kati néni az ő nevével is tud-e ilyen csúfolódó mondókát. Derülhet a közönség apraja nagyja, mert valószínűleg tud.
    Meséjének főhőse Jánoska, akivel sok csuda dolog történik attól fogva, hogy megszületik, egészen odáig, hogy János bácsinak szólítják. A magyar népköltészet alapján íródott és gyűjtött játékok, mondókák a mai digitális korban különösen szórakoztatóak, és olyan üdítően hatnak, mint egy pohár hűvös forrásvíz.

    A Csipkefa című könyv szerzője, Sólyom Katalin Jászai-díjas színművésznő több évtizede játssza folyamatosan azonos című gyermekműsorát, melynek anyagából most egy könyv is megjelent pécsi kisiskolások illusztráló rajzaival és CD-melléklettel. Ennek apropóján a Pécsi Nemzeti Színház is műsorra tűzi az előadást, melyre elsősorban nagycsoportos óvodásokat és az általános iskola 1-3. osztályának tanulóit várjuk szeretettel.
     
    „Valamikor régen, az Óperencián túl volt egy nagy tenger, annak közepén egy hatalmas sziget. A sziget közepén egy órjás hegy, tetején egy ezeregy esztendős fa. Ennek a fának a kilencvenkilencedik ágán fityegett egy kilencvenkilenc rejtekes tarisznya, ennek kilencvenkilencedik rejtekében volt szent Laci bátyám kilencvenkilenc levelű bibliája, ennek kilencvenkilencedik levelén voltak megírva a következő igék.

    Ekképpen:
    Csipkefa bimbója,
    Kihajlott az útra,
    Rida-rida bom, bom, bom,
    Kihajlott az útra.

    Arra ment Jánoska,
    Szakajt egyet róla,
    Rida-rida bom, bom, bom,
    Szakajt egyet róla.

    Részletek

  • Edith és Marlene Részletek

    Írta Pataki Éva
    Rendező Anger Zsolt

    Az előadás időtartama: 1 óra 50 perc (szünet nélkül)
     

    Dalszöveg fordítók: Fábri Péter, G. Dénes György, Reményi Gyenes István, Dr. Liszt Nándor


    „Mindig énekelni fogok, és azon a napon, amikor nem énekelek többé, meg fogok dögleni.” 
    Edith Piaf (Pataki Éva: Edith és Marlene)
     
    Edith, a tanulatlan, közönséges senki, a csúnya kis veréb a lelkéből szóló hangjával Párizs legfénylőbb csillagává, a sanzon királynőjévé vált. Ugyanazzal az önpusztító szenvedéllyel élt meg mindent: sikert, sikertelenséget, szerelmet, csalódást. Marlene a fegyelmezett katonacsaládban felnövő, zeneiskolát végzett előkelő lány hűvös profizmussal érte el a világhírnevet. Szépségével és eleganciájával mindenkit elbűvölt, gyorsan váltogatta partnereit, a szerelemmel és romantikával kapcsolatos cinizmusát nem titkolta. 
    A fény Marlenén, Piaf áll az árnyékban. Mi lehetett az, ami ezt a két világot, ezt a két ennyire különböző nőt egy életen át összekötötte? Mindketten okkal irigyelhették a másikat, mégsem egymással, sokkal inkább önmagukkal harcoltak. 
     

    Az előadásban elhangzó dalok felhasználását a Peermusic Magyarországi Zeneműkiadó Kft., a Schubert Music Publishing Kft., a Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft. és a Warner Chappell Music Hungary Kft. engedélyezték.  

     

    "G. Dénes György és Reményi Gyenes István dalszövegei az UMPA ügynökség, Fábri Péter dalszövegei a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. engedélyével kerültek felhasználásra."

     

    A produkcióban az alábbi dalok hangzanak el:

    • Edith Gassion – Louis Guglielmi: La Vie En Rose / Sony/ATV / Schubert Music Publishing Kft.
    • Michel Emer: L’accordéoniste / Peermusic Magyarországi Zeneműkiadó Kft.
    • Charles Dumont– Michel Vaucaire: Mon Dieu / Peermusic Magyarországi Zeneműkiadó Kft.
    • Margueritte Monnot – G. Moustaki: Mylord / Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.
    • Edith Gassion – Margueritte Monnot: Hymne A’Lamour / Editions Raoul Breton / Schubert Music Publishing Kft.
    • Marlene Dietrich – Norbert Schultze – Hans Leilp: Lili Marleen / Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.
    • Josepf Kosma – Johnny Mercer: Autumn Leaves / Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.
    • Cole Porter: The Laziest Gal in Town / Warner Chappell Music Hungary Kft.
    • Norbert Glanzberg – Henri Contet: Padam / Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.
    • Charles Dumont – Michel Vaucaire: Non, je ne regrette rien! / Peermusic Magyarországi Zeneműkiadó Kft.

    Zenekar: Bókai Zoltán, Horváth Krisztián, Nagy Balázs, Bánky Géza, Baksa Péter, Kéméndi Tamás
     

    Részletek

  • Eleaonor Részletek

    Írta Sharon Whitney
    Fordította Csikai Zsuzsanna

    A darab végigköveti Eleanor Roosevelt életét magányos gyerekkorától a nagyvilág színpadáig.
    Bemutatja, ahogyan túllép az arisztokrata társadalom keretein és megismeri a munka világát. Férjével, Franklin D. Roosevelttel – akit négyszer választanak amerikai elnökké – bejut a Fehér Házba és átalakítja a First Lady szerepét.
    Eleanor az egyik legnagyszerűbb 20. századi nőalak, aki a világ first lady-je lesz, a nőmozgalom anyja. A világ legszeretettebb asszonya… és a leggyűlöltebb is, akitől a  legtöbbet idéztek és leggyakrabban kifiguráztak.
    Férje halála után az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának vezetőjeként részt vesz az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megalkotásában. (1948. december 10.) 70 éve.

    Eleanor Roosevelt portréját Sólyom Katalin mutatja be.

    Részletek

  • Énekes madár Részletek

    Írta Tamási Áron
    Rendező Funk Iván

    Tamási Áron Énekes madara egy csodálatos mese. Ebben a történetben mindenki a boldogulását keresi a vágyak kereszttüzében, és mert a boldogságot megtalálni nem egyszerű dolog, ez a keresés végzetes ellentéteket szül. A szerző nagy odafigyeléssel, megható emberséggel vezet végig ezen a csodákkal és varázslattal tűzdelt, sziporkázóan humoros és izgalmas történeten, miközben mesél a generációk között feszülő ellentétekről, a fiatalságról és a szabadság utáni vágyról. Előadásunk végső kicsengése, hogy a létezhet olyan helyzet, amikor az igaz szerelem legyőz mindent. Talán még a halált is. 
     

    Részletek

  • Főfőnök Részletek

    Írta Lars von Trier
    A színpadi változatot készítette Kovács Krisztina
    Rendező Paczolay Béla

    A dogmafilmjeiről ismert dán rendező és forgatókönyvíró Lars von Trier vígjátékából Kovács Krisztina dramaturg készített színpadi adaptációt, az előadást Paczolay Béla rendezi. Az alkotópáros az Ádám almái című produkcióval már bizonyította, hogy jól bánik a jellegzetesen fanyar skandináv humorral.
     
    A Főfőnök egy szórakoztató abszurd történet a sohasem látott főnökről, aki e-mailben tartja a kapcsolatot beosztottaival, és aki valójában nem létezik. Őt Ravn, a cég valódi főnöke találta ki saját népszerűsége érdekében, hogy a kollégái előtt a kellemetlen döntésekért ne neki kelljen vállalnia a felelősséget. A Főfőnök mindig mindenért elviszi a balhét. Amikor több év után az élet úgy hozza, hogy nem lehet megúszni a Főfőnök személyes megjelenését, Ravn felbérel egy színészt a feladatra. A lavina akkor indul el, amikor a beosztottak véletlenül találkoznak állítólagos főnökükkel. Az előadás mindenképp szórakoztat, de ha hajlandóak vagyunk meglátni magunkat görbe tükrében, talán el is gondolkodtat. 
     

    Részletek

  • Grace és Gloria Részletek

    Írta Tom Ziegler
    Fordította Zimmermann Claudia
    Rendező Füsti Molnár Éva

    Hogyan adunk számot életünkről? Miért vagyunk ezen a világon? Nincs ember, akit ne foglalkoztatna ez a kérdés, hiszen életünk minden percében ott ólálkodik körülöttünk az elmúlás.
    Grace-t, az idős parasztasszonyt nemrég engedték ki a kórházból. Gondozója, a New York-ban nagy karriert befutott önkéntes szociális munkás, Gloria, mellette akar állni utolsó óráiban. Kettőjük történetét mondja el az ismert amerikai író, miközben a néző önfeledten nevet az élet abszurd helyzetein. Egy humorral teli, megható történet hitről, életről és halálról.
     
    Ajánló:
    „Sólyom Katalin ötven éve áll a Pécsi Nemzeti Színház színpadán. Az itt töltött fél évszázad alatt Grace a legkedvesebb szerepe volt. Az előadást az ország számtalan pontján, nagyjából háromszáz alkalommal játszottuk, miközben a közönség éppúgy szerette, ahogy mi magunk.  Az előadás felújításával ünnepeljük most együtt Sólyom Katalin fél évszázados pályáját!”
    Füsti Molnár Éva, színművész, rendező


    „A szerző örököseinek az engedélyét a William Morris Endeavor Entertainment, LLC és a Hofra Kft. közvetítette.”

    Részletek

  • Hamupipőke Részletek

    Írta Gioachino Antonio Rossini
    Szövegkönyv Jacopo Ferretti
    Rendező Méhes László
    Vezényel Oberfrank Péter

    Az előadás időtartama: 95 perc óra (egy szünettel)

    Hamupipőkét mindenki ismeri. Ő a bájos, szeretetre méltó fiatal lány, akinek gonosz mostohanővérei jóvoltából nem a felhőtlen boldogság ragyogja be életét. Ám végül, annak rendje és módja szerint, mégis őt veszi feleségül a herceg, majd boldogan élnek, míg meg nem halnak.
    Rossini, a 19. század elejének egyik legnagyobb zeneszerzője, aki pontosan tudta, hogy mi kell egy vígoperához, nem sokkal A sevillai borbély és az Otelló után újra maradandót alkotott. A Hamupipőke népszerűsége a bemutatót követően még vetekedett is A sevillai borbélyéval, később aztán egyre kevesebbszer játszották, főként a rendkívüli nehézségű áriák miatt. Az elmúlt évtizedekben azonban újra visszakerült a színházak repertoárjára, és méltán vált ismét a közönség kedvencévé.
    Előadásunkban az egész család megtalálja a maga szórakozását. Hisz aki felnőttként már réges-régen nem hisz a tündérekben, az egerek húzta tökhintókban és úgy általában a csodákban, az Rossini dallamaiban gyönyörködve most mégis önfeledten élheti át azt a varázslatot, amit Ferretti librettóján keresztül a mese mint művészeti alkotás kínál.
     
    Ajánló:
    Jónéhány éve írtam meg a Hamupipőke történetét - bábelőadásnak, és a kicsi lányomnak (aki akkor még tényleg kicsi volt) olvastam fel először, amikor elkészültem a szöveggel. Ezért most sem Rossini jut eszembe elsőként - persze, a zeneszerző zsenije alkotja meg a darabot, mégis inkább gondolok Ferrettire, arra a fickóra, aki felnőttmesévé formálta a Hamupipőkét, igazi, emberi történetté.
    beckzoli (30Y) 
     
    A produkció létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatja

    Részletek

  • Játék a kastélyban Részletek

    Írta Molnár Ferenc
    Rendező Méhes László

    Turai és Gál, a sikeres színműírók a fiatal és tehetséges zeneszerzővel, Ádámmal érkeznek a kastélyba, hogy meglepjék Annie-t, Ádám menyasszonyát. A meglepetés túl jól sikerül: érkezésükkor fültanúi lesznek, amint a színésznőt éppen elcsábítja Almády, a sármőr színész.
     
    Szerelmi történetünk középpontjában a látszat és a valóság, az igazi és a hamis felismerése áll. Feltűnik benne a színház világa, melyen keresztül a néző bepillantást nyer a drámaíró alkotási folyamatába, így a darab azt is látni engedi,  hogyan „csapja be” közönségét egy sikerdarab írója. Igazsággá varázsolni a hazugságot, erre képesek a profik.
    A műfaj alapvető komikus helyzete a félreértés. Molnár írói zsenije viszont ezen az évezredes hagyományon csavar egyet: először mutatja meg a valóságot, és aztán csinál belőle félreértést. A boldog véget így szokatlan módon nem az igazság, hanem a hazugság hozza el. 
    A néző ugyanannyit nevet, de a színházból kilépve talán egy kicsit többet elmélkedik, és messzebbre viszi az élményt. Egészen a hétköznapjaiba, ahol ilyesmi persze nem fordulhat elő…
     

    Részletek

  • Jelenkor 60 Részletek

    Gálával ünnepli fennállásának 60. évfordulóját a Jelenkor folyóirat. Az október 17-én, szerdán este 7 órakor, a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában zajló ünnepi esten felolvas Bertók László, Garaczi László, Kukorelly Endre, Kiss Tibor Noé, Méhes Károly, Meliorisz Béla, Tolnai Ottó és Tompa Andrea. A pécsi irodalmi hagyományt és benne a Jelenkor szerepét rövid beszédében Nagy Imre méltatja, a folyóirat készítésének tapasztalatáról, meghatározó alakjairól, történeteiről Ágoston Zoltán, Csuhai István és Nagy Boglárka beszélgetnek. Az est házigazdája Bősze Ádám, közreműködnek a Pannon Filharmonikusok zenészei, valamint Bacskó Tünde, Frank Ildikó Eszter, Köles Ferenc és Rázga Miklós színművészek.
     
    A belépő 1.000 Ft, amelynek fejében a közönség tagjait megajándékozzuk a jubileumi lapszámmal, illetve vendégül látjuk egy pohár borra. Jegyek a PNSZ jegyirodájában vagy weboldalán válthatók.

    Részletek

  • Kávécsarnok - Tűzoltó Részletek

    Írta Szép Ernő
    Rendező Funk Iván

    Az előadás időtartama: 1 óra 45 perc (egy szünettel)
     
    Szép Ernő két egyfelvonásosa egy-egy briliáns nyelvi leleménnyel megírt gyöngyszem. Amíg a Kávécsarnok fanyar, kifinomult humorral mesél emberi gyarlóságainkról és nem mellékesen egy váratlan, alakuló szerelemről, addig a Tűzoltó egészen más stílusban, sziporkázó tűzijáték gyanánt, vérbő humorral teszi ugyanezt. Jó párosítás ez a két darab azoknak is, akik mélyebb mondandót keresnek, és azoknak is, akik csak szórakozni akarnak egy jót.
     
    Ajánló:
    „Nosztalgiával tekinthetünk vissza a századelő kávéházainak hangulatára. Lepedő méretű újságok helyett ma már laptopok, tabletek kapnak helyet egy kávézóban, de egy dolog nem változott: baráti beszélgetésektől a szerelmek virágzásán és hervadásán át, sokféle jelenet játszódhat kávézás közben. Ilyen jeleneteket láthatunk Szép Ernő darabjában is, vagyis emberi viszonyokba pillanthatunk be. ...közben pedig kávéillat…”
    Béndek Tamás, Pécsi Kávé
     
    „Szép Ernő örökösének az engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.”
     

    Részletek

  • Manon Részletek

    Írta Jules Massenet
    Karmester Oberfrank Péter
    Rendező Gulyás Dénes

    Miről szól a Manon? Az igézően szép lányról, a szerelemtől vak fiúról, s arról, hogyan és miért vezet a köztük lévő mindent elsöprő szenvedély becstelenségbe, bűnbe s végül a halálba. Hiszen alakulhatna boldog vég is a történetből, ha a két ifjú szerelmes, Manon és Des Grieux látná, ha képes lenne kitapintani a moralitás kényes határait. A regény és az opera szerzőit, Prèvost abbét és Massenet-t az foglalkoztatta, miként történhet meg jóravaló, köztiszteletben álló emberekkel, hogy a szerelem vakká tegye őket a helyes és helytelen közti különbség felismerésére. Vajon ez eleve belénk kódolt, elrendelt kényszerűség? És van-e legalább menekülési útvonal, mellyel korrigálhatjuk hibás döntéseinket, ha végre felismerjük a biztos tragédiát a tévút végén? Az egyetlen szereplő, aki megvilágíthatná a helyes utat, erőtlen. Aki a rossz útra irányít, erős. Így aztán az a gyönyörű szenvedély, amely akár holtig tartó boldogságot is hozhatna, tragédiát szül.
     
    Közreműködik a Pannon Filharmonikusok, valamint a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara és Tánckara 

    Részletek

  • Mecseki tigris, vagy amit akartok Részletek

    Írta Fábián Péter
    Zene Horváth Szabolcs
    Rendező Benkó Bence

    16 éven felüli nézőinknek ajánljuk!

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 15 perc (egy szünettel)

    Az előadás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatja 
     
    "Gefin Géza a kortárs magyar drámairodalom meghatározó alakja lehetett volna, ha nem azokat a drámákat írja meg rövid élete során, amelyeket megírt. Műveiben ott lebeg a remekművé válás délibábja, de a délibáb délibáb marad, a papírra vetett sorokból pedig visszamered az utókorra a kiábrándító valóság: a dilettantizmus. Minden sora majdnem telitalálat. Ez a ’majdnem’ teszi sorsát oly tragikussá. Mintha nem azt írta volna le, amire valójában gondolt, hanem amiről azt hitte, hogy gondolnia kell. Minden bizonnyal Gefin Géza remekművei a megíratlan drámái. De ezek valahogy nem tudtak műegésszé lecsapódni képzelete éterteréből. Ó, bárcsak létezne olyan eljárás, melynek segítségével felboncolhatnánk egy drámaíró agyát! Vajon mire bukkannánk homloklebenyének képzeletért felelős rekeszében? Hány magyar Shakespeare, hány magyar Molière halt meg ismeretlenül csupán azért, mert nem írták le, amit le kellett volna írniuk?!"

    (Kontrássy Kiss Kálmán: Feledésre ítélt drámaírók a XXI. századi magyar irodalomban. Budapest, Corvina Kiadó 2018.)
     

    Részletek

  • Meseautó Részletek

    Írta Vitéz Miklós
    Írta Vadnai László
    Zeneszerző Márkus Alfréd
    Színpadra írta Böhm György
    Színpadra írta Nemlaha György
    Koreográfus Vincze Balázs
    Vezényel Bókai Zoltán
    Rendező Böhm György

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 45 perc (egy szünettel)
     

    Vitéz Miklós és Vadnai László filmforgatókönyvét színpadra írta Böhm György és Nemlaha György
    Dalszövegírók: Balassa Emil, Békeffi István, Harmath Imre, Márai László, Szilágyi László, Vadnai László, Vitéz Milkós

    “Csupa boldogág vár ezután rád és rám

    a mesék meseszép kocsiján.”

     

    1935 júliusában Nagy Endre moziba invitálja Móricz Zsigmondot. Megnézik A meseautót, amelyet Móricz már látott. Móricz Zsigmond így számol be a hévizi mozilátogatásról:

    „Mozi alatt bámult, mint egy gyerek. 

    - Hát ez kell az embereknek?

    Az elején döbbent Nagy Endre a film végére áthangolódik. Mikor vége lett, azt mondja:

    – Tulajdonképpen megértem, ez a modern népmese. Éppen az, mint a fonóban, elindul a szegény ember fia, és a végén király lesz. Most a király a bankigazgató, és nem a szegény fiú indul el, hanem a szegény lány, és bankigazgatóné lesz. Tiszta népmese.”

     

    Szűcs János bank-vezérigazgató nagy nőcsábász, éppen pihenni készül, ám ezúttal egy hónapos szabadságát távol a világtól és messze a nőktől szeretné eltölteni. Mielőtt elindulna, egy remek autót vásárol 20 000 pengőért. Ám ekkor egy az autószalonban nézelődő ifjú hölgy felkelti az érdeklődését, és minden másképpen alakul. 

     

    Ami 1931-ben a Hyppolit volt, 1941-ben a Dankó Pista, az volt 1934-ben A meseautó. Nagysikerű film, amely hetekig maradt műsoron és a mozgóképszínházaknak nagy diadalt jelentett. A film éveken keresztül folytatta diadalmas útját.

    És most megérkezett a Pécsi Nemzeti Színházba is, ahol Márkus Alfréd korabeli slágereivel, sok humorral és parádés szereposztásban elevenedik meg a filmvászon után a színpadon, a Meseautó!

     

    Ármánykodás, féltékenység, szerelem. No meg egy meseautó. Nagyszüleink, szüleink számára az „örök klasszikus”, Törzs Jenő, Perczel Zita,  Kabos Gyula, Gózon Gyula, Berky Lili, felejthetetlen alakításaival.  Kíváncsian várom a Pécsi Nemzeti Színház színpadi adaptálását, és bízom benne, hogy ha szóba kerül az „Ármánykodás, féltékenység, szerelem. No meg egy meseautó.”, az jut majd eszünkbe, hogy Pécs, Nemzeti Színház, Józsa Richárd, Györfi Anna, Lipics Zsolt, Stenczer Béla, Unger Pálma. Gelencsér Gyula, a Tükebusz Zrt. vezérigazgatója
     

    Részletek

  • Mintha elvágták vol Részletek

    Tudta ön, hogy a jelen a jövő múltja és a múlt jövője?
    Vegyük pl., a Mintha elvágták vol című előadást!
    Amikor ön a jegyét megvette rá, akkor az a jelen volt, az előadás viszont a jövőben zajlott majd.
    Amikor az elkövetkezendő jelenben az előadást nézi, a jegyvétel lesz a múlt, az előadás utáni részpedig a jövő.
    Igen ám, de mi történik a jegyvétel alatt, az előadás közben, illetve a mindkettő után következő időintervallumban?
    A jegyvásárlás alatt a „Jó napot! A Mintha elvágták vol című előadásra kérek egy jegyet, amibe a Társulat elmúlt és elkövetkezendő 30 évének legjobb jelenetei kerültek, beleértve a kezdeteket” szöveg, a kimondása előtt a jövőben fog elhangozni, az elhangzás pillanatában a jelenben, utána meg a múltban, viszont, ha betűnként vesszük a szöveget, akkor a „m” elhangzásakor az „intha elvágták vol” lesz a jövő, aztán, az „i” kimondásakor a „ntha elvágták vol”, a „m” viszont múlt lesz, immár megváltoztathatatlanul, mivel a múltba utólag nem tudunk belepiszkálni.
    A jövő megváltoztatásának lehetősége ugyan rendelkezésünkre áll, de mi értelme lenne, ha az „i” betű elhangzása után úgy folytatnánk, hogy „nhatvelágkátolvműmícelaőrasáderkékyegtegyej…”- vagy, - és ez már valóban újító szellemre vall-, úgy, hogy „krhznaldjfzkeb”.
    Persze, nem muszáj betűkre bontani, aki igazán elszánt, az a kvantumokat is kipróbálhatja.
     
    Jó szórakozást!

    Részletek

  • Pécsi Balett: Csipkerózsika
 Részletek

    Zeneszerző Pjotr Iljics Csajkovszkij
    Koreográfus Bozsik Yvette

    Bozsik Yvette A hattyúk tava után ezúttal gyerekeknek készít táncelőadást a Pécsi Balett felkérésére.
    A Csipkerózsika balett történetében a hercegkisasszony egy gonosz tündér átka miatt megszúrja az ujját, százéves álomba szenderül, és vele az egész királyi udvar. Sokan próbálják megközelíteni a sűrű erdővel benőtt kastélyt, de hiába próbálkoznak a bolond, kétbalkezes kérők. Csak az a herceg jut át rajta, aki a száz év leteltével csókjával felébreszti Csipkerózsikát.
    Csajkovszkij csodálatos zenéjére, Bozsik Yvette koreográfiájával, a mese fordulatos, humoros cselekményével, látványos díszlettel és szépséges jelmezekkel várja a gyerekközönséget az új táncbemutató.

    Táncolják a Pécsi Balett táncművészei
     

    Részletek

  • Pécsi Balett: Diótörő Részletek

    Zeneszerző Pjotr Iljics Csajkovszkij
    Rendező-koreográfus Vincze Balázs
    A rendező munkatársa Uhrik Dóra

    Az előadás időtartama: kb. 1 óra 30 perc (egy szünettel)
     

    A Diótörő minden idők legnépszerűbb meséjének balettváltozata minden generációt  képes elbűvölni és elgondolkoztatni arról, vajon beérhetjük-e a látszatvilággal, vagy a boldogság megtalálásához hinnünk kell abban, hogy mindennek lelke van, minden tárgynak sorsa. A gyerekek hite megváltoztatja a világot, s a felnőttek tőlük tanulhatják meg:  érezni kell, nem csak látni.

     

    Egy csúnya kis fabábu, aki előnytelen testébe zárva egy gonosz átok foglya. Egy kislány, aki meglátja a színesre festett testben az érző lelket, és mindent megtesz azért, hogy megtörje az átkot. Gonosz egerek és mindenféle játékfigura kel életre, a kislány hite ad erőt nekik, hogy megvívják harcukat. Mert a kislány egészen biztos abban, hogy nem csak az a világ létezik, amit a szemünkkel látunk, még ha a felnőttek nem is akarják tudomásul venni ezt a másik valóságot.

     

    A mese most egy újabb változatban kel életre, mely úgy tiszteli a klasszikust, hogy közben közel hozza a mai korhoz. Szülők és gyerekek, balettrajongók és balettelőadást most először átélő nézők, romantikus lelkűek és intellektuálisok egyaránt rácsodálkozhatnak arra, milyen titkok lappanghatnak hétköznapi világunk mögött.

     

    ALKOTÓK:
     

    Zeneszerző: Pjotr Iljics Csajkovszkij
    Dramaturg: Almási-Tóth András
    Jelmeztervező: Rományi Nóra
    Díszlettervező: Rózsa István
    A koreográfus asszisztense: Czebe Tünde, Vincze Brigitta
    A rendező munkatársa: Uhrik Dóra
    Rendező-koreográfus: Vincze Balázs 
     
    Szereposztás (2018/19):
     
    Drosselmeyer: Molnár Zsolt 
    Marika: Rácz Katinka 
    Misi: Kovács Kristóf
    Mária: Ujvári Katalin
    Gyermek Diótörő: Weisz Bálint 
    Diótörő: Szabó Márton 
    Edwin, Marika édesapja: Balogh Csongor 
    Paula, Marika édesanyja: Szécsi Theodóra
    Egérkirály: Koncz Péter 
    Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: Frank Edina, Kaiser Fruzsina, Kócsy Mónika, 
    Olivia Van Niekerk Szécsi Theodóra,
    Koncz Péter, valamint Kis Jana, Rónaki Nina, Horváth Réka, Pintér Rebeka, Dévai Lúcia, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium növendékei
    Pincér egér: Olivia Van Niekerk
    Kisegér: Vincze Lilien Rebeka 
    Bohóc: Varga Máté
    Balerina: Karin Iwata 
    Néger baba: Matola Dávid 
    Árus: Szabó Márton 
    Dada: Czebe Tünde 
    Mackó: Olivia Van Niekerk
    Spanyol tánc: Vincze Brigitta, Balogh Csongor
    Kínai tánc: Karin Iwata, Varga Máté
    Orosz tánc: Walter Macchiaroli, Matola Dávid 
    Nagyszülők: Kócsy Mónika, Varga Máté
    Szülők: Kócsy Mónika, Nagy Írisz, Walter Macchiaroli,
    Varga Máté, Szendrői Bence
    Ólomkatonák, csokidíszek, vendég és utcagyerekek: Bánki Dorka, Farkas Lili Gréta, Horváth-Bencze Maja, Kachovetz Kinga, Kachovetz Olivér, Katona Larina, Kosztolányi Róza Viola, Kovács Kristóf, Keserü Tímea, Keszthelyi Márk, Király Bianka, Rácz Katinka, Schlapp-Molnár Annamária, Szabó Fanni, Tóth-Patacsy Hanna, Weisz Bálint
     

     

    A Diótörő 2018-as felújítása a Pécsi Balett és a Pécsi Nemzeti Színház koprodukciójában valósul meg.  

     


     

    A DIÓTÖRŐ FELÚJÍTÁSA 2016-ban A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL VALÓSULT MEG.

     
     

     
    Eredeti szereposztás (2013):
     
    Drosselmeyer: Dóri István 
    Marika: Sárosác Mínea
    Misi: Domján Kristóf
    Mária: Domoszlai Edit
    Gyermek Diótörő: Weisz Bálint 
    Diótörő: Tuboly Szilárd 
    Edwin, Marika édesapja: Molnár Zsolt 
    Paula, Marika édesanyja: Vincze Brigitta 
    Egérkirály: Koncz Péter 
    Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: 
    Madonia Florence, Szécsi Theodóra, Tóth Klaudia, Koncz Péter és
    Bajáki Zsanett, Ferencz Vivien, Jurák Bettina, Mikler Eszter, Stefanik Kata, Gergely Gréta, Lajter Eszter - a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola növendékei
    Pincér egér: Kerekes Soma Lőrinc
    Kisegér: Bánki Dorka
    Bohóc: Szabó Márton 
    Balerina: Ujvári Katalin 
    Néger baba: Matola Dávid 
    Árus: Tuboly Szilárd 
    Dada: Czebe Tünde
    Mackó: Kerekes Soma Lőrinc
    Spanyol tánc: Ujvári Katalin, Szabó Márton
    Kínai tánc: Keresztes Patrik, Molnár Zsolt
    Orosz tánc: Kerekes Soma Lőrinc, Matola Dávid 
    Nagyszülők: Dér Dalida, Harka Máté
    Szülők: Dér Dalida, Szabó Erika, Harka Máté, Kállai Gergely, Rubind Péter 
    Ólomkatonák, csokidíszek, vendég és utcagyerekek: Bánki Petra, Bödör Fanni, Hajzer Véda Zoé, Helbig Dorina, Horváth Zorka, Marthy Huba, Nyilas Emese, Varga Dániel
     

    Részletek

  • Pécsi Balett: Rómeó és Júlia Részletek

    Zeneszerző Riederauer Richárd
    Zeneszerző Charles Gounod
    Rendező-koreográfus Vincze Balázs

    A XII. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó nyitó előadása.

    Örök érvényű gondolatok és emberi viszonyok, az érzelmek legszélesebb skálája, legnagyobb amplitúdói jelennek meg Rómeó és Júlia igaz szerelmének tragikus, egyúttal felemelő történetében. A fellobbanó kamaszszerelem, mely katartikus véget ér, megszólít, tükröt tart és önértékelésre késztet. Mértékletességre és önfegyelemre, egymás elfogadására és a gyűlölet kioltására tanít. Előadásunk a kulturált ember oktalan viszálykodásának, a másik szinte ösztönös elutasításának indokait keresi. Vajon valódi megbékélést hoz a két fiatal halála? Kibékíthető a kibékíthetetlen?
     
    Vincze Balázs szenvedélyes és dinamikus táncnyelve kelti új életre William Shakespeare szerelmespárjának meséjét. A különleges látványvilágról Cziegler Balázs díszlettervező és Kiss Julcsi jelmeztervező kreatív fantáziája gondoskodik majd. A társulat alapfilozófiája – egyúttal sikereinek kiemelendő alkotóeleme –, hogy a koreográfiák a nagy klasszikusok mellett főként kortárs zeneszerzők műveire készülnek. A Rómeó és Júlia eredeti zenéjét - klasszikus inspirációkra - Riederauer Richárd írja. Az innováció és hagyománytisztelet jegyében továbbra is az a célunk, hogy megérintsük a nézők szívét és elgondolkodtassunk.
     
    Zeneszerző: Riederauer Richárd, Charles Gounod
    Dramaturg: Böhm György Jászai Mari- és Nádasdy Kálmán-díjas, Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt-díjas Érdemes művész
    Jelmeztervező: Kiss Julcsi
    Díszlettervező: Cziegler Balázs
    Társkoreográfus, asszisztens: Molnár Zsolt Harangozó-díjas, Fülöp Viktor ösztöndíjas
    Rendező-koreográfus: Vincze Balázs Harangozó-, Imre Zoltán- és Seregi-díjas
     
    Táncolják:
     
    Rómeó: Matola Dávid Esztrád művészeti ösztöndíjas
    Júlia: Karin Iwata
    Capuletné: Szécsi Theodóra
    Montague-né: Nagy Írisz Harangozó-díjas
    Mercutio: Molnár Zsolt Harangozó-díjas, Fülöp Viktor ösztöndíjas
    Benvolio: Walter Macchiaroli
    Lőrinc barát: Koncz Péter
    Tybalt: Szabó Márton
    Páris: Varga Máté
    Júlia dajkája: Kócsy Mónika / Ujvári Katalin
    Nők a két házból: Frank Edina, Kaiser Fruzsina, Olivia Van Niekerk
     
    valamint Balogh Csongor
     
    Fotó, arculat: Rajnai Richárd
     

    A produkció a Pécsi Balett Nonprofit Kft. és a Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. együttműködésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
     

    A XII. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó létrehozását támogatta:
    a Nemzeti Kulturális Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

     

    Részletek

  • Pécsi Nemzetiségek Napja Részletek

  • Tanac 30 Részletek

    A Tanac Néptáncegyüttes és Kulturális Egyesület immár 30 éve végzi önként vállalt feladatát, ami elsősorban a magyarországi horvátok hagyományos kultúrájának gyűjtése, bemutatása és továbbadása. A jubileumi műsor ebből a munkából (ami számunkra sokszor ünnep) ragad ki jellemző részleteket. Ünnepelj velünk!

    Az együttes vezetője: Szávai József
    Zenei vezető: Horváth Zsombor és Pozsgai Gergő

    Részletek

  • Veszedelmes viszonyok Részletek

    Írta Christopher Hampton
    Fordította Várady Szabolcs
    Rendező Horgas Ádám

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 15 perc (egy szünettel)


    Az előadást 14 éven felüli nézőinknek ajánljuk!

     

    A 18. század erotikától túlfűtött Franciaországában játszódó szerelmi történet a kor titkos budoárjairól mesél. Hőseinek hétköznapjai a hódítás, a gyönyörszerzés, a birtoklás és a hatalmi vágy kielégítése jegyében telnek. 

    Valmont, a gátlástalan nőcsábász a gazdag Merteuil márkinéval köt fogadást arra, hogy könnyedén elcsábítja az erényességéről ismert, gyönyörű Madame de Tourvelt. A becstelen játék közben Valmont azonban szerelmes lesz, de alattomos játszmáinak nem lehet beteljesült szerelem a vége. A pusztító szenvedélyek egyre több embert sodornak magukkal.
    A mű feszültségét nem csak a történet adja, hanem szereplőinek mélyen ismerős emberi reakciói. Létezik-e megronthatatlan tisztaság, az erkölcs valódi belső igény, vagy kívülről az emberre kényszerített hazug, bigott álszenteskedés? Történelmi kortól, földrajzi helytől függetlenül ezek mindannyiunkra érvényes kérdések. 
    Történetünk hősei kivétel nélkül megfizetik bűneik árát... 
     
    Ajánló
    #regény #tiltott #film #cselszövés #budoár #franciaország #pécs #színház #kölesésénújra #horgaselőször #izgalom #szerelem #szeretem #odatesszük
    Herczeg Adrienn, színművész
     

    Részletek

« 2018. november »
h k sz cs p sz v
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Bérletkereső

Hírlevél

Értesüljön elsőként információinkról! Iratkozzon fel hírlevelünkre!