Kövesse ÚJ FACEBOOK oldalunkat!

PNSZ logó

tragédia két felvonásban
Euripidész

Médeia

Nagyszínház

Médeia dajkája Sólyom Katalin
Médeia gyermekeinek nevelője Németh János
Kreón, Korinthosz királya Lipics Zsolt
Aigeusz, Athén királya Kecskés Alexisz
Hírnök Katona Levente
Női kórus Bocskai Virág
Női kórus Illés Alexa
Női kórus Vlasits Barbara
Rendező:
Bozsik Yvette
Fordította: Rakovszky Zsuzsa

Bemutató: 2023. március 11.

Következő előadások:

2023. 03. 11. 19:00
Premier bérlet

A Médeia női karaktere a görög drámák legmegosztóbb, motívációjában legérthetetlenebb és legkegyetlenebb szerepe, amely komoly lelki és szellemi feladat elé állítja az őt alakító színésznőt.

Hogyan képes valaki megölni a saját gyermekeit? Ez teljességgel felfoghatatlan és senki sem érti, miközben a bűnügyi hírek tele vannak ilyen borzalmas esetekkel, melyeket a szenzáció éhes sajtó kéjesen boncolgat olvasóit elrémísztve vagy kielégítve. 

Euripidész Médeiája a modern kori feminizmus egyik tanmeséje is lehetne. A nő, aki nagy tudása birtokában azt gondolja bármit megtehet az égi törvényekkel szemben. De mint a nagy görög drámákban mindig, a kórus mondja ki az ítéletet. Az univerzumban minden cselekedet látható, és következményeket von maga után. A féltékenység, a gyűlölet mind az egohoz köthető, és mint ilyen negatívan formálja az emberi tudatot, és minden esetben visszatér teremtőjéhez. Bűneink bére a betegség. és előbb vagy utóbb szembe kell néznünk vele, ha nem az égi törvény, a Szeretet állapotában létezünk. Tudásunkat használhatjuk jóra, de fordíthatjuk a sötét oldal szolgálatába is, ha nem magunkat szeretjük és nem hitünk szerint élünk.

Ha azt várjuk más szeressen minket, mindig csalódni fogunk. Buddha szerint minden fájdalom oka a vágy! Médeia fájdalma pusztító és könyörtelen, ezért nem tud megbékélni és engedni. Pedig elengedés nélkül nincs sem születés sem halál, sem igazi szeretet.

A tudás, a birtoklás és a vágy elengedése a legnagyobb feladata az emberiségnek. De mindenhol az ego kísértése vesz körül minket. A világ több ezer éve nem változik, Euripidész Médeiája talán most aktuálisabb, mint valaha akár áttételesen is: Engedjük gyermekeinket alvajáróként egy pusztító, digitális robotizált világba, vagy megismertetjük velük a teremtett világot az értékeket és a saját isten képüket. Ölni nemcsak tevékenyen lehet hanem passzívan is. Vajon hányan vagyunk akik az elvárások vagy a könnyebbik út miatt magára hagyjuk gyermekeinket? A mai világunk engedelmes robotként szeretne ránk tekinteni és gyermekeinkre már a rabszolgaság vár egy teljesen kontrollált rendszerben. Ezért számomra a Médeia történet sokkal többet jelent egy gyermekgyilkos nő tragédiájánál! Tükröt tartva a kegyetlen és közömbös társadalmunknak amit a gyűlölet a féltékenység a megosztás  működtet, valahol mindannyian Médeiákká válhatunk ha nem lépünk ki a napi rutin és az illúzió világából.

Megtalálva magunkban az Istenek képmását és világminőség női minőségét és csak a tiszta szándék szerinti cselekvés harmóniáját.

Bozsik Yvette

Zene: Philippe Héritier
Díszlettervező: Khell Zsolt
Jelmeztervező:
Berzsenyi Kriszta
Rendezőasszisztens:
Frank Fruzsina
Súgó:
Juhász Piroska
Ügyelő:
Krajcsovics Csaba