A jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint előadásaink védettségi igazolvány nélkül is látogathatók.

PNSZ logó

nagyoperett három felvonásban

Csárdáskirálynő

Nagyszínház

Leopold Mária Stenczer Béla
Vereczky Szilvia Stubendek Katalin
Kaucsiánó Bonifác Széll Horváth Lajos
Kerekes Ferkó Ottlik Ádám
Ferdinánd főherceg Bánky Gábor
Tábornok Götz Attila
Lazarovics Benyovszky Tamás
Kis, közjegyző Háber László
Klementina Sárközi Edina
Krisztina Dargó Szilvia
Zeneszerző:
Kálmán Imre
Rendező:
Méhes László

Bemutató: 2011.10. 7.


Az előadás időtartama: kb. 3 óra 15 perc

Leo Stein és Béla Jenbach librettóját átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső
A dalszövegeket fordította: Gábor Andor

 

Az operettjátszás hagyományai szerint a Csárdáskirálynőt a szerzői utasítás alapján három felvonásban, két szünettel játsszuk.
 

Kálmán Imre 1882-ben született Siófokon. Apja jómódú gabonakereskedő volt, aki színházépítésbe fogott, hogy fellendítse Siófok kulturális életét, de vállalkozása megbukott. Így az elszegényedett család Budapestre költözött. Imre beiratkozott a Zeneakadémiára, ahol zeneszerzést tanult. Hiába jósoltak azonban nagy jövőt neki, komolyzenei műveinek nem talált kiadót. Ezért a Vígszínházhoz szerződött korrepetitorként, illetve a Pesti Naplónál vállalt zenekritikusi állást.
    Amikor Kálmán Imre megkezdte a Csárdáskirálynő komponálását, szövegíró társaival, Leo Steinnel és Jenbach Bélával a készülő műnek az Éljen a szerelem! címet szánták. A darabot 1915 őszén, a bécsi Johann Strauss Theaterben mutatták be, Csárdásfürstin, vagyis Csárdáskirálynő címmel. A bécsi közönség lelkesen ünnepelte az új Kálmán-operettet. A darab néhány év alatt meghódította a világot: Bécs után Berlin, majd 1916-ban a budapesti Király Színház következett. A háború bizonyossága az operettnek különös kontextust adott.
    A történet szerint Edvin herceg beleszeret Vereczki Silviába, a Pesti Orfeum híres „Csárdáskirálynő”-jébe. Azonban a család elvárásai szerint mást kell elvennie. Ezért Edvin anyja Budapestre utazik, hogy a dolgokat elrendezze. Ám az események még sok meglepetést tartogatnak...    A Csárdáskirálynőnek olyan – mindannyiunk számára ismerős – slágerei lettek, mint „A lányok, a lányok, a lányok angyalok...”, a „Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád...”, vagy az „Álom, álom, édes álom...”
    1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső jelentősen átdolgozta Stein és Jenbach librettóját. Színházunk ezt a változatot játssza, a dalszövegeket Gábor Andor fordította.

Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara, a Pécsi Balett, és a Pécsi Szimfonietta

Az előadás műsorfüzete...

Zenei vezető, karmester:
Bókai Zoltán
Díszlettervező:
Rózsa István
Jelmeztervező:
Horváth Kata
Koreográfus:
Kispál Anita
Zenei munkatárs:
Horváth Judit
Sound designer:
Ditzmann Tamás
Rendezőasszisztens:
Rajnai Attila
Súgó:
Juhász Piroska
Ügyelő:
Háber László