A színigazgató


Zeneszerző: Wolfgang Amadeus Mozart

A dalszövegeket fordította: Szabó Miklós, operaénekes

Szerkesztette: Mácsai János

Rendező: Ottlik Ádám

Vezényel: Bókai Zoltán

beavató játék Wolfgang Amadeus Mozart operája nyomán egy felvonásban

Bemutató: 2012.10.21.

Kamaraszínház

Rendezőasszisztens, ügyelő: Markó Rita, Bende István


Szereposztás

Silberklang művésznő: Váradi Marianna, Scheer Lívia

Herz művésznő: Vermes Timea, Breinich Beáta

Otto Vogelsang, színigazgató: Csajághy Szabolcs

Peter Buff, művészeti főtitkár: Rubind Péter

Andreas Ernest Tóth, rendező: Tóth András Ernő

Castingoló színész, színházi alkalmazott: Györfi Anna, Vlasits Barbara, Józsa Richárd, Götz Attila, Bende István, Kállai Gergely

A Pécsi Operáért Alapítvány, a Pécsi Nemzeti Színház és Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola közös produkciója

közreműködik: a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Szimfonikus Zenekara

 

Mozart: A színigazgató (Der Schauspieldirektor) K.486 (1786)

 
A színigazgató ifjabb Gottlob Stephanie (1741–1800) II. József császár megbízásából írt komédiája, amihez Wolfgang Amadeus Mozart egy nyitányt, két áriát, egy tercettet és egy fináléként funkcionáló együttest komponált. A darab nem tekinthető igazi operának, ugyanis a prózai részek többségben vannak a zenés számokkal szemben, de Mozart a darabhoz képest aránytalanul széles kidolgozású, nagyszerű nyitányt, néhány betétáriát és egy tercett-finálét írt. Így legfeljebb a daljáték vagy a zenés komédia műfaji megjelöléssel illethetjük.  A darab szereplői énekesek, valamint a nehéz sorsú színházigazgató, akinek ki kell békítenie az egymással versengő primadonnákat. A kedves komédia egyike a XVIII. sz.-ban oly előszeretettel színpadra vitt színházról szóló daraboknak.
A mű elkészítésére II. József adott megbízást. Mozart a zenei anyaggal 1783. február 3-án lett kész, négy nappal később pedig az ősbemutató is lezajlott a Schönbrunni Palotában, a holland főkormányzó Albert Casimir és felesége, Marie Christine látogatásának alkalmából rendezett estély keretén belül. A színigazgató Antonio Salieri (aki ekkoriban udvari karmester és zeneszerző volt) Prima la musica e poi la parole című egyfelvonásosával egy estén került bemutatásra.
Salieri darabja jóval nagyobb sikert aratott és még éveken át műsoron maradt, míg Mozart zenés komédiája a premier után a zeneszerző életében már csak egyszer került színpadra, 1786. február 18-án a Kärtnertortheaterben. Aztán Mozart halála után Carl Ditters von Dittersdorf kiegészítette a vígjáték zenei anyagát, 1797-ben ezt a változatot játszották a Theater an der Wienben. A 19. században Haydn, Cimarosa és más szerzők operáiból kölcsönzött zenei kiegészítésekkel játszották a darabot. Aztán a 20. században visszatértek az eredeti partitúrához.
A színigazgató magyarországi premierjére 1946-ban került sor a Vígoperában. Később a Magyar Állami Operaház is műsorra tűzte a darabot. Ma általában Cimarosa, Haydn vagy más korabeli szerző egyfelvonásosával közösen szokták előadni.
A darab cselekménye egyszerű. Frank színigazgató új társulat megalakítására készül. Színvonalas, igényes repertoárt szeretne összeállítani, de Buff színész lebeszéli tervéről. Szerinte inkább szórakoztató darabokat kellene játszaniuk, mert az sokkal jövedelmezőbb. Ezután megkezdődik az új tagok meghallgatása, próbaszereplése. Pfeil kisasszony, színésznő már a meghallgatás előtt bekerült a társulatba, hiszen ő annak a bankárnak a szeretője, aki az egész vállalkozást pénzeli. A prózai színészekkel könnyű dolga van a direktornak: egymás után érkeznek és adnak elő egy-egy darabrészletet, így van miből válogatni. Közben az énekesnők között kitör a rivalizálás. Ugyanis Herz asszony és Silberklang kisasszony nem pusztán a társulat tagja akar lenni: mindketten a primadonna, a színház első számú sztárénekesének a szerepére pályáznak. Megindul a vita a művésznők között, hogy kettőjük közül ki a jobb énekes, ami aztán heves veszekedésbe torkollik. Vogelsang csak nagy nehezen tudja lecsillapítani a kedélyeket. Végül abban állapodnak meg, hogy majd a közönség eldönti, ki a nagyobb művész, ki érdemli meg a primadonna címet.
 
forrás: Winkler Gábor: Barangolás az operák világában
 

Galéria

  • 2013. 04. 9. | 16:00

  • 2013. 03. 26. | 16:00

  • 2013. 02. 14. | 17:00

  • 2013. 01. 16. | 17:00

  • 2012. 12. 11. | 16:00

  • 2012. 12. 6. | 16:00

  • 2012. 12. 5. | 16:00

  • 2012. 11. 20. | 17:00

  • 2012. 11. 9. | 17:00

  • 2012. 11. 8. | 17:00

  • 2012. 10. 21. | 17:00