A jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint előadásaink védettségi igazolvány nélkül is látogathatók.

PNSZ logó

félig mese, félig musical két felvonásban

A padlás

Nagyszínház

RÁDIÓS, aki egyszerűen fantasztikus Fekete Gábor
SÜNI, fiatal lány, aki hegedülni tanul Györfi Anna
MAMÓKA, öreg nénike, aki mindent tud az emberekről Füsti Molnár Éva
BARRABÁS, B. Barrabás, a gengszter Götz Attila
RÉVÉSZ, aki csak külsőleg azonos Barrabással Götz Attila
HERCEG, finomlelkű szellem, 560 éves Takaró Kristóf
KÖLYÖK, naív szellem, 530 éves Stubendek Katalin
LÁMPÁS, a törpe zsörtölődő szellem Urbán Tibor
MEGLÖKŐ, óriási szellem, 560 éves, süketnéma Harka Máté
TÉMÜLLER, azelőtt házmester, most önkéntes Tóth András Ernő
DETEKTÍV, aki még önmagát is kinyomozza Stenczer Béla
ÜTEG, a detektív másik balkeze Józsa Richárd
ROBINSON, a gép Rubind Péter
Rendező:
Böhm György
Zeneszerző: Presser Gábor
Szövegíró: Sztevanovity Dusán
Szövegkönyv: Horváth Péter, Sztevanovity Dusán

Az előadás időtartama: 2 óra 15 perc (egy szünettel)

Bemutató: 2013. január 18.


a 150. jubileumi előadás 2021. június 26-án volt!

 

Kedves Nézőink! Felhívjuk figyelmüket, hogy előadásunkban erős hang és füst effektusokkal találkozhatnak.

1988-ban a Vígszínházban mutatták be – és azóta is repertoáron tartják – az LGT együttesben akkorra már összeszokott alkotópárosként működő Presser Gábor és Sztevanovity Dusán „félig mese, félig musical” műfaji megjelölésű darabját. A szerzőpároshoz a librettó társalkotójaként Horváth Péter, drámaíró csatlakozott. A mű azóta az ország szinte valamennyi színházát bejárta. Presser Gábor szerint „talán annak köszönhető a megtisztelő fogadtatás, hogy a mű egy családi, vagy közösségi darab, amely teljesen mentes a politikától és a történelemtől”. Lámpás, a szerelmespár Rádiós és Süni, a folyton szilvás gombócot készítő Mamóka és a többiek története 9-től 99 éves korig mindenkinek szól.

„... Nem is tudom, lassan egy negyedszázada már, hogy A padlás megszületett, azóta »tartja magát« kelet és nyugat közt, többször bejárta az országot, néhány külhoni helyre is eljutott. A Vígszínház hajdani igazgatója, Marton László kérésére dolgoztam át Dusán első darabváltozatát, naponta kellett felolvasnom az új jeleneteket az igazgatói irodában, aztán még fél évet dolgoztunk rajta a »fiúkkal«. Lelkesült, szép közös munka volt Presser Picivel és Dusánnal. Mintha rajtunk és Marton Lászlón, Radnóti Zsuzsán kívül még a nem létező Jóisten is ott lett volna a közelünkben azokban az ihletett hónapokban, ezért sikerülhetett úgy a mese, hogy még ma is örömöt szerez a nézőinek. És ez a legfontosabb: örömöt, energiát adni a nézőknek... a Mamóka által főzött szilvás gombóccal.”

Horváth Péter

„Huszonvalahány éve, A padlás bemutatásának idején, éppen a Vígszínházban és környékén sertepertéltem. Talán másodállású dramaturg voltam? Meg nem mondom! Csak arra emlékezem, hogy ott voltam. Sokszor ültem bent a darab próbáján, pedig álmomban sem hittem volna el, ha valaki azt mondja, hogy valaha rendezni fogom. Elképesztő és a várakozást ezerszeresen felülmúló volt a siker, amely azóta is, lassan huszonöt éve tart. Nem tudom, hogy ma, amikorra már A padlás klasszikussá lett, lehet-e, szabad-e többet mondani a darabról, mint annak mára szállóigévé lett sora: »mert kell egy hely!"

Böhm György

Mert kell egy hely, hol minden szellem látható
Mert kell egy hely, hol minden szólam hallható
Mert kell egy hely, hol nem fáznak a csillagok
Mert kell egy hely, hol emlékünk majd élni fog!

Koreográfus:
Vincze Balázs
Díszlettervező:
Bátonyi György
Jelmeztervező:
Túri Erzsébet
Zenei vezető:
Bókai Zoltán
Rendezőasszisztens:
Markó Rita
Súgó:
Juhász Piroska
Ügyelő:
Háber László