János vitéz

daljáték három felvonásban
Zeneszerző Kacsóh Pongrác
Írta Heltai Jenő
Írta Bakonyi Károly
Rendező Nagy Viktor
Vezényel Bókai Zoltán

Az előadás időtartama: kb. 2 óra 45 perc
 

Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara, a Pécsi Balett, és a Pécsi Szimfonietta
 

A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, és egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezer néző látta az előadást, a zenés játék kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el. Néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab előadási jogát. A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt. 

Bakonyi Károly számos nagy sikerű operettlibrettó szerzője (Bob herceg, Mágnás Miska). Heltai Jenő vígjátékai kifinomult technikával, ironikusan jelenítették meg a polgári létforma erkölcsi ferdeségeit. Verses színműveiben (A néma levente) különböző korok vígjátéki hagyományait újította meg. Kacsóh Pongrácz zeneszerzőt, Csipkerózsika című daljátékára felfigyelve Bakonyi Károly felkérte a János vitéz megkomponálására. Kacsóh a munkát 5 hónap alatt végezte el. 

„Bakonyi 1903 tavaszán szűk baráti körben hozta szóba először, hogy a Petőfi János vitézének színpadra alkalmazásának gondolatával foglalkozik. Ez azonban meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezett, hiszen a »verses népmese« nagyon sok olyan elemet tartalmazott, amelyek alkalmatlanok voltak a színpadra. Például az eredeti mese folyamán sűrűsödő vad és erőszakos, később pedig fantasztikus epizódok. Végül is két cselekmény-motívum maradt meg a számára: Iluska és Jancsi szerelmének kezdeti és a halált legyőző csoda árán végül is elért boldogsága, illetve a törökverő-franciamentő hadi kaland. A daljáték harmadik felvonásának librettója mintegy »továbbírta« Petőfi meséjét, amelyben eredetileg »A tündérnemzetség gyönyörű körében / S kedves Iluskája szerető ölében / Mai napig János vitéz őkegyelme / Szép Tündérországnak boldog fejedelme.« Ezzel ellentétben Bakonyiék úgy döntöttek, hogy a távozó Bagó furulyaszavának vonzására Jancsi hazaindul, majd, némi tétovázás után Iluska is követheti. Lehull róla a tündérruha. A színpad »nyílt változása« után a végre egymásra lelt fiatalok megérkeznek a rég elhagyott faluba, új otthonukba.”

(Részlet Székely György tanulmányából)
 

Bemutató dátuma: 2012.09.21. p

Szereposztás:

Kukorica Jancsi Wunderlich József
Kukorica Jancsi Sándor Péter
Iluska Györfi Anna
Iluska Kulcsár Viktória
Iluska Hekler Melinda
A gonosz mostoha Sólyom Katalin
Bagó Sándor Péter
Bagó Götz Attila
Strázsamester Ottlik Ádám
Francia királylány Kulcsár Viktória
Francia királylány Hekler Melinda
Francia király Stenczer Béla
Bartolo, a falu csősze Urbán Tibor
Zenei vezető Bókai Zoltán
Díszlettervező Horesnyi Balázs
Jelmeztervező Rátkai Erzsébet
Koreográfus Vincze Balázs
Sound designer Ditzmann Tamás
Rendezőasszisztens Markó Rita
Súgó Juhász Piroska
Ügyelő Háber László

Korábbi előadások

« 2018. február »
h k sz cs p sz v
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4

Bérletkereső

Hírlevél

Értesüljön elsőként információinkról! Iratkozzon fel hírlevelünkre!