Ugrás a tartalomra

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS 20% kedvezménnyel KUPONKÓD:PNSZ20

Pécsi Nemzeti Színház logó

További hírek

Gyermeknapi Erkélykoncert

2024. május 26. vasárnap 14.00 órakor a Színház téren!

Szemá Ceremónia DERVISEK TÁNCA | Sema Ceremony  WHIRLING DERVISHES

Konya Török Szufi Zenei Együttes előadása a Pécsi Nemzeti Színházban

Búcsúzó előadásaink

Ha nem akar lemaradni, vagy újra megnézné szuperprodukcióinkat, várjuk szeretettel.

Meseoperaként elevenednek meg Mátyás király kalandjai

Tukács Orsolya írása a Magyar Nemzetben

Ősbemutató a Pécsi Nemzeti Színházban

A család apraja-nagyja számára szórakoztató és tartalmas kikapcsolódást kínál a Pécsi Nemzeti Színházban április 6-án bemutatott Mátyás király vándorúton című meseopera. A 2021-ben elhunyt Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas alkotó, Tallér Zsófia zenéje és szövegkönyve alapján megszületett produkció a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Gulyás Dénes rendezésében kelt életre.

Régóta várt pillanat érkezett el az ősbemutató napján, 2024. április 6-án, Mátyás király halálának napra pontosan 534. évfordulóján. Tallér Zsófia meseoperájának bemutatására ugyanis már a Covid-járvány miatti kényszerszünetek előtt készülődött a társulat. A humorban és tanulságokban gazdag előadás két, a Mesék Mátyás királyról című rajzfilmsorozatból is ismert történetet dolgoz fel, ezúttal a zene és a színház világán keresztül megszólítva a gyermekeket és a felnőtteket egyaránt.

Az első felvonásban a népet sanyargató kolozsvári bíró és a legendásan igazságos uralkodó találkozásának története elevenedik meg, míg a második felvonásban Mátyás király – bármilyen meglepően hangzik is – lopni indul. Ez a szokatlan kaland végül az életét menti meg. Mindkét történet – ahogy a Mátyás királyról szóló mesék általában – az igazság győzelmével zárul. Az előadás derűs hangulatát már az első jelenet megalapozta, és a mesés történet az énekművészek kifejező színészi alakításainak köszönhetően azokat is gyorsan magával ragadta, akiknek kevesebb kötődésük van a kortárs komolyzenéhez. A Mátyás királyt alakító Kállai Gergely minden szempontból – énekhangját, színészi alakítását és megjelenését tekintve – kitűnő választásnak bizonyult a szerepre. Az általa megformált Mátyás hűen tükrözi a legendákból megismert bölcs, igazságos, a népéért felelősséget érző uralkodót.

Szintén kiemelkedő alakítást nyújtott a két, komédiába illően gyarló és esetlen írástudó szerzetest, Kórót és Hordót alakító Vajda Zsófia és Bende István, a kétségbeesésében lopni induló zsoldos katonaként megjelenő Orosz János, valamint a király ellen merényletet tervező, törtető Főminiszternét, illetve a teszetosza, burleszkbe illő Főminisztert életre keltő Vermes Tímea és Győrfi István. A népét végletekig kihasználó kolozsvári bírót Schum László, feleségét pedig Váradi Marianna alakította, míg a király életét jóslatával megmentő szép cigány asszonyt Sárközi Edina jelenítette meg a színen. Az előadás üde színfoltja volt a Mátyás-mesékből kihagyhatatlan karakter, Tibrilli, a király bolondja, akit Bergovecz Dávid keltett életre. A produkció az őröket, Bandzsát és Findzsát alakító Rubind Péterrel és Durovics Gézával, a Jancsikát alakító Codeluppi Livióval, valamint a Pécsi Nemzeti Színház Énekkarával, és Vincze Balázs által kidolgozott koreográfiával vált teljessé. Az előadásban közreműködő művészek remek színészi alakításai Tóth András Ernő játékmester munkáját is dicsérik.

A Tallér Zsófia által megalkotott zene – amely Bókai Zoltán zenei vezető irányításával és vezényletével, a Pécsi Szimfonietta együttes művészeinek közreműködésével csendül fel – és a szövegkönyv tökéletes harmóniában egészíti ki egymást, erősítve egymás hangulatát, érzelmi és tartalmi mondanivalóját. A produkció eklektikus zenei világában – amelyben minden szereplőnek, illetve az énekkar által megjelenített népnek is megvan a rá jellemző zenei stílusa – jól megfér egymással a kortárs zene és a hagyományos népzenei motívumok. Éppúgy, ahogy a szövegben is egyaránt megfigyelhetők a mai korra jellemző gondolatok, a népies kifejezések és a Mátyás királyhoz kötődő jól ismert, szállóigévé vált mondások.

Egymástól látszólag távoli, mégis egységet alkotó, a reneszánsz időszakot idéző, a mesék világából ismerős, illetve a mai korra jellemző stíluselemek olvadnak egybe az Istvánfi Fruzsina által tervezett, olykor burleszk, máskor mesebeli hangulatot ébresztő jelmezekben is. Ahogy a zenében, úgy a kosztümökben is minden kiemelt szereplőnek jól meghatározható, a karakteréhez illő egyedi megjelenést dolgoztak ki az alkotók. A látványvilág másik fontos eleme a Wilhelm Judit által megálmodott, öt különböző helyszín megjelenítésére alkalmas, gyorsan, könnyedén átalakítható, kreatív díszlet, amelynek meseszerű hangulatát a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Tervezőgrafika Tanszékének hallgatói által készített animációk teremtették meg.

Galéria