Magyar Elektra


Írta: Bornemisza Péter

Nyelvezetét megújítva átdolgozta: Németh Ákos

Zeneszerző: Rozs Tamás

Rendező: Rázga Miklós

tragédia két felvonásban

Bemutató: 2018.02.16.

Nagyszínház

Díszlettervező: Horgas Péter

Jelmeztervező: Bujdosó Nóra

Rendezőasszisztens: Kiss Hédi

Súgó: Juhász Piroska

Ügyelő: Markó Rita


Szereposztás

Aegistus király: Vidákovics Szláven

Parasitus, a király szolgája: Tóth András Ernő

Clitemnestra, királyné asszony: Herczeg Adrienn

Elektra, Agamemnon király leánya: Kulcsár Viktória

Chrisothemis, Elektrának húga: Bach Zsófia

Gyerek Chrisothemis: Mikei Darinka, Schneider Gréta

Orestes, királyfi, Elektrának öccse: Takaró Kristóf

Mester, Orestes oktatója: Stenczer Béla

Chorus, vénasszony: Uhrik Dóra

Elöljáró beszéd: Józsa Richárd

Az előadás időtartama: 2 óra (egy szünettel)
 
Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Kórusa

Zenészek:
  • Szemző Angéla – hegedű
  • Gáspár József – furulya, gardon, szaxofon
  • Péter Tamás – brácsa, hegedű
  • Rozs Tamás – cselló, ének
A Magyar Elektra a közismert ókori görög történet nyomán írt, ízig-vérig magyar dráma az igaz hit fontosságáról. Bornemisza Péter mintegy ötszáz évvel ezelőtt ugyanis nem egyszerűen lefordította Szophoklész művét, az Elektrát, hanem aktualizálta és dramaturgiailag is átszerkesztette azt. A mitológiai vonatkozásokat – mint pogány elemeket – többségében törölte, a történeti hátteret keresztény üzenettel töltötte meg, és a korabeli magyar társadalomra vonatkozó utalásokkal bővítette.
Művében minden szereplőnek megvan a maga igazsága, ugyanakkor senki sem bűntelen. Vészjósló örök körforgás, melyben mészárlást mészárlás követ. Előadásunkban a korunkra is oly jellemző csodavárás, az erkölcsi megtisztulásra való vágyakozás a vezérfonal. Ha mindez a XVI. században az ország három részre szakadása idején érvényes volt, miért ne lenne az ma is?
 
„Azért ezt a játékot olyan mulatságul nézzétek, ahol az emberi élet jó erkölcsre igazíttatik.”
 
Bornemisza nyelvújítás előtt írt, a mai fül számára nehezen érthető veretes szövegét a Pécsi Nemzeti Színház számára Németh Ákos dolgozta át oly módon, hogy a XXI. századi nézőnek könnyedén követhető legyen, ugyanakkor archaizmusából minél többet megtartson. A cselekményt Rozs Tamás – kifejezetten az előadáshoz írt – zenéje kíséri, egyedi dramaturgiát és hangulatot adva a történetnek.
 
Ajánló
"Ne paráználkodj! Ne ölj!"
Izgalmas feladat adódott: a zene hogyan szervesüljön a darab nemes veretű, egyben mai szövegéhez, a drámai helyzetekhez. A kórus fessen, tovább gördítsen, a hangszerek előrukkoljanak, vagy/és egyszerűen szolgálják az írók eredeti és kortárs gondolatait.
Rozs Tamás, zeneszerző
 

 

 

Galéria

  • 2018. 05. 15. | 19:00

  • 2018. 05. 3. | 19:00

  • 2018. 04. 30. | 19:00

  • 2018. 04. 20. | 19:00

  • 2018. 04. 19. | 19:00

  • 2018. 04. 9. | 19:00

  • 2018. 03. 24. | 19:00

  • 2018. 03. 24. | 15:00

  • 2018. 03. 15. | 19:00

  • 2018. 03. 1. | 19:00

  • 2018. 02. 28. | 19:00

  • 2018. 02. 23. | 19:00

  • 2018. 02. 18. | 17:00

  • 2018. 02. 17. | 19:00

  • 2018. 02. 16. | 19:00