A jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint előadásaink védettségi igazolvány nélkül is látogathatók.

PNSZ logó

változatok szerelemre és színpadra két részben

Halálos tavasz

Kamaraszínház

Írta:
Zilahy Lajos
Írta:
Esztergályos Károly
Rendező:
Esztergályos Károly

Bemutató: 2013.02. 8.


Az előadás időtartama: kb. 2 óra 50 perc
 

Az előadás FACEBOOK oldala itt

 

Zilahy Lajos 1922-ben megjelent első regényével, a Halálos tavasszal azonnal berobbant az irodalmi köztudatba. Később több nagy sikerű regénnyel (Két fogoly, A Dukay család) és színdarabbal is jelentkezett. Az 30-as években, a magyar filmgyártás fénykorában saját filmvállalatot is alapított. Forgatókönyvíróként dolgozott, később rendezett is. Több művét is megfilmesítették. Az egyik legnagyobb sikere az 1939-ben készült Halálos tavasz lett, a regény filmváltozata. A főszerepeket a kor két sztárszínésze, Jávor Pál és Karády Katalin játszotta.  Érdekes módon, a nyolcvanas éveiben lévő aktív és nyughatatlan Zilahy, aki akkor már az Egyesült Államokban élt, elhatározta, hogy újra leforgatja a Halálos tavaszt, ezúttal Spanyolországban, illetve Jugoszláviában. A színészek nagyrészt ismeretlenek voltak. A film el is készült, de nemsokára Zilahy váratlanul elhunyt. Részben az ő halála, részben a Franco és Tito halála után bekövetkezett zavaros társadalmi és politikai időszak miatt, a film sajnos elveszett.

 

„Zilahy Lajosnak ez az első regénye. Tudjuk, mit jelent ez a nem egészen esztétikai kategóriának szánt megállapítás. Bátorságot és habozást, mámoros repülést és gyermekes bukdácsolást, túlzsúfoltságot és elnagyolást, igent és nemet, egyben, egyszerre.” – írja Kárpáti Aurél a Nyugatban, 1922-ben. „Mámoros könyv, amelyben »mindennek« benne kell lennie, az első szerelemtől az utolsóig, minden gyönyörűségnek, kétségbeesésnek és lemondásnak. Az egész leegyszerűsített mese – két perzselő szerelem egymásba futása a végzetes kisiklás katasztrófájáig.” 

A regény jóval az első világháború előtt játszódik. A filmet 1939-ben forgatták, és 1936-ban játszódik.

„Nincs szerepe az évszámoknak. Egy gazdag, gondtalan, csinos fiatalember, beleszeret egy gazdag, mi több előkelő és gazdag lányba, és minden más megszűnik körülöttük, ezután a világ, az élet csak a szerelmükről szól.”

Mi történik, ha ezeknek a szavaknak szűnik meg az értelme: gazdag... előkelő...? Mi történik akkor a világgal, az élettel, a szerelemmel? A színpadi változat a regény Monarchia-beli változatát az1949-ben játszódó változattal szembesíti. A szereplők úgy rohannak a szakadék felé, ahogy a gyík levágott farka mozog tovább.  Még működnek a szófordulatok, a viselkedések. Még élnek a címek. Változatlanul próbálnak élni egy megszűnt világban, amiről ők még azt hiszik, átmenetileg szűnt meg... Egy »rendszerváltozás« természetrajza a szerelem felől nézve. A szeretők szemével...”

Esztergályos Károly
 

Díszlettervező:
Szlávik István
Jelmeztervező:
Szakács Györgyi
Rendezőasszisztens:
Kiss Hédi
Súgó:
Budai Ilona
Ügyelő:
Krajcsovics Csaba