Van helye a varázslatnak

A hétvégén került sor az első nagyszínházi premierre Pécsen. Az Árgyélus királyfi daljátékot a Pécsi Nemzeti Színházban mutatták be, s a produkció nem titkolt célként tűzte ki maga elé, hogy az opera műfajt övező idegenkedést segítsen feloldani. A magyar népmesét alapul vevő, kortárs zeneszerző által megálmodott előadás nemzetközi csapattal debütált.

A Pécsi Nemzeti Színház 2025-ben kinevezett operaigazgatója, Kocsár Balázs nem kis feladattal találta szemben magát érkezésekor: a teátrum 130. évének jubileumi előadását, a nagyszabású Erkel-művet, a Bánk bánt kellett színre vinnie. Már itt feltűnő volt, hogy több szereposztásban, fővárosi és határon túli magyar művészekkel muatatták be az operát, amelynek felvételét a közelmúltban az M5 is műsorára tűzte. Ezt a szemléletet követte az Árgyélus királyfi is, amely a közelmúltban debütált. Az előadás mind a házi bemutatón, mind a hivatalos premieren nagy sikert aratott a közönség körében.

Kocsár Balázs már tavalyi nyilatkozatában arra utalt, hogy az igényes, színvonalas zenei műveket a közönség számára befogadható, szerethető módon kívánják feldolgozni, a repertoárt pedig frissíteni törekednek. 

A szeptember 6-án bemutatott Árgyélus királyfi Tóth Péter zenéjével határozottan friss színt hozott a pécsi komolyzenei életbe. A Pécsen is oktató alkotó műve ugyanis olyan energiákat mozgat meg, hogy vájtabb fülek mellett a zenés színház iránt egyelőre fenntartásokkal viseltető hallgatók is azon kaphatják magukat, hogy együtt jár kezük-lábuk a muzsika ritmusával, egy-egy dallamot már magukban dúdolva követnek.

Kifinomult, harmonikus, ugyanakkor fülbemászó zenét hallhatott a közönség, amely helyenként egy-egy közismert filmzenei párhuzam felé is kikacsint, ám ezt is ízléses, könnyed formában. Daljáték, amelyet prózai párbeszédek is tarkítanak – a nézők számára ez is követhetőbbé teszi a cselekményt.

Az előadáshoz készült 130 jelmez és a stilizált, mégis meseszerű díszlet elősegíti, hogy a látvány sem maradjon el a hallottaktól. Az ismert magyar népmesét alapul vevő darab történetét árnyalja, hogy itt végül a női főhős ránt kardot, hogy leszámoljon az őt fogva tartó sötét erőkkel.

Ami pedig a zenén túl különösen kiemelkedőnek mondható, az a számos tehetséges fiatal, határon túli énekest is felsorakoztató művészgárda, akik láthatóan örömmel és lelkesedéssel mutatkoztak be Pécsen.

A pécsi tehetségek mellett ifjú vendégművészek az Árgyélus királyfi csapatában

A teljesség igénye nélkül kiemelve: a felvidéki Mórocz Virág mellett Csörgeő Luca, budapesti zeneakadémiai hallgató énekli Tündér Ilona szerepét. 

Az újvidéki bariton, Kiss Tamás a mesebeli birodalom királyaként, az erdélyi születésű András Gábor Róbert tenor Árgyélus szerepében hallható, a pécsi közönség számára bizonyára nem ismeretlen Bergovecz Dávid mellett.

Bita Boglárka bár Szegeden dolgozik, Pécsen született és tanult, ő Hunyadi Donatellával kettős szereposztásban játssza Mária szerepét.

Zordánia uralkodóját a Pécsen végzett, Kecskeméten (is) éneklő, számos nemzetközi produkcióban bemutatkozó Németh-Nagy Johanna és a pécsi társulat elismert művésze, Váradi Marianna formálják meg.

A rendező pedig a Hamupipőkéből már ismert, horvát Nina Kleflin, aki úgy tűnik, ezúttal is megtalálta a közös hangot – és nyelvet – a társulattal.

Nagyban hozzájárul a sikerhez a zenét tolmácsoló Pécsi Szimfonietta és a Pécsi Nemzeti Színház Kibővített Énekkara, továbbá a Pécsi Mátyás Király Utcai Általános Iskola, a Szent Mór Iskolaközpont, valamint a Pécsi Bártfa Utcai Általános Iskola Gyermekkórusa

A történet néhány mókás momentum mellett a földről felemelkedve repülő színészeket, óriásbábos jelenetet és mozgalmas táncos pillanatokat is kínál a nézőknek. Bizonyítva – látványos erőbedobással, ám korántsem erőltetetten –, hogy egy kétórás játékidőt meghaladó meseopera / daljáték játékideje is könnyedén elröppenhet, s hogy van helye a varázslatnak, a tündérmeséknek, talán nem is csak a gyerekek számára.

Sándor Judit fotóit alább tekinthetik meg a mesebeli előadásról:
https://www.bama.hu/galeria/varazslat-kaland-es-szerelem-argyelus-kiralyfi-a-pnsz-szinpadan/1