Ugrás a tartalomra

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

Pécsi Nemzeti Színház logó

További hírek

SZÍNHÁZI VILÁGNAP - A MŰVÉSZET BÉKE

A Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) üzenete a Színházi Világnap alkalmából 2024 március 27-én.

Csendül a pohár – Bor és költészet kölcsönhatásban

A Pécsi Egyetemi Borbirtok és a Pécsi Nemzeti Színház együttműködése folytatódik.

ADÓ 1% FELAJÁNLÁS

Tisztelettel kérjük, hogy támogassa Társulatunkat adója 1%-val!

Találó szereposztással látható A nagymama a PNSZ-ben

Könnyed, kedves vígjátékot mutattak be a Pécsi Nemzeti Színházban, mely a tizenkilencedik századba repít. 

A nagymama címszerepét Csiky Gergely még Petőfi egykori szerelmének írta, a pécsi előadásban Vári Éva alakítja a jószívű asszonyt.

A darab 1891-es ősbemutatóján Prielle Kornélia alakította a nagymamát, Szerémi grófnét. A viharos szerelmi életű, ünnepelt színésznőnek Petőfi Sándorral is volt rövid románca, azonban egy lelkipásztor sem kívánt asszisztálni a hirtelen ötlettől vezérelt frigyük lebonyolításában, így útjaik rövidesen elváltak. Azóta a színházak a címszerepre kedvelt, elismert színésznőket választanak. Játszotta Blaha Lujza, Tolnay Klári is. A pécsi előadás apropóját az adta, hogy a város díszpolgárának is megválasztott Vári Éva ismét Pécsre költözött, s Lipics Zsolt színházigazgató felkérte A nagymama címszerepére. A pécsi Halhatatlanok Társulatának örökös tagját élénk ünneplés fogadta a teátrumban. 

A darab szórakoztató, bonyodalmas szerelmi szálakkal és félreértésekkel tarkított vígjáték. A problémák fő forrásaként az elhallgatott valódi érzések és az elrendezett házasságok mögötti családi és társadalmi nyomás jelenik meg. Kiderül, Szeréminé egyik fia pont egy ilyen helyzet miatt vált öngyilkossá, s az idős asszonyt is fiatalon elszakították igaz szerelmétől. A darabnak ez az egy síkja, mely némi melankóliával itatja át a – néhol már túlzottan is– humoros jeleneteket. A félrecsúszott életek és szerelmek gyomorszorító érzése még inkább arra sarkallja a nézőt, hogy a fiatal karakterek boldogságáért szorítson. 
A cselekmény, bár tartogat több kiszámítható elemet, élvezetes. Egy központi téma azonban kevésbé állja meg a helyét a mai korban: az álom, melyet a nagymama unokái sorsát illetően sző – ez inkább a korabeli világot tükrözi. 
A jelmez és a díszlet kifinomult, ez utóbbi azért is ötletes, mert kiválóan illeszkedik a színház enteriőrjébe. Az ismert klasszikus zenei betétek azonban, bármennyire is szépek, nem mindig követik teljes mértékben a jelenetek hangulatát, még akkor sem, ha a tizenkilencedik századi romantika világát jelenítik meg. 

A szerepeket találóan osztotta szét Nagy Viktor rendező, az évad eddigi talán legsikerültebb szereposztásával állunk szemben. Vlasits Barbara játéka üde színfolt. Hasonló élményt jelent Sinka Edina egyetemi hallgató vendégszereplése is. Arató Ármin eddigi egyik leghitelesebb alakítását nyújtja, a drámai szerepek mellett Takaró Kristóf könnyedén áll helyt a csapongó, lobbanékony karakter bőrében is. Köles Ferenc mellett kiváltképp fürdőzik humoros, ironikus szerepében Stubendek Katalin, aki a társulat egyik legeredetibb komikája. 
A darab népszerűsége szereplőinek szerethetőségében és a nagymama jóságos kiegyensúlyozottságában rejlik, mely a korszellemet meghaladó empátiával és iránymutatással párosul – olyan tulajdonságokkal, melyek ma is aranyat érnek. 

Forrás: Bama.hu