Színház házhoz: közösséget formál és esélyt teremt a Déryné Program

A vidéki Magyarország kulturális térképe gazdag és sokszínű, mégis találhatók rajta fehér foltok. Számos településen nincs állandó játszóhely, az élő színházi élmény pedig ritka, ünnepi alkalomnak számít. A Déryné Program célja éppen ezekre a pontokra irányul: hidat teremt művész és közönség között, és eljuttatja a minőségi előadásokat oda is, ahol erre korábban nem volt lehetőség. A kezdeményezés gyakorlati jelentőségéről Lipics Zsolt, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója beszél.

– A vidéki – köztük a pécsi – kulturális élet rendkívül gazdag és árnyalt. A színvonalas művészet nem lehet luxus, és nem korlátozódhat ünnepi alkalmakra. Természetes igényként kell jelen lennie a közösségek mindennapjaiban. Ebben a Déryné Program meghatározó szerepet játszik: nemcsak előadásokat visz el a településekre, hanem valódi lehetőséget kínál. Olyan helyekre juttat értékteremtő produkciókat, ahol nincs saját színházi infrastruktúra. Ez több mint egyszerű szervezés: tudatos kulturális esélyteremtés – fogalmaz az igazgató.

Színpad és közönség: felelősség és ünnep

A Pécsi Nemzeti Színház évadonként mintegy százezer nézőt fogad, látogatottsága meghaladja a 90 százalékot.

– Népszínházi szemléletben gondolkodunk: különböző korosztályokat és ízlésvilágokat szólítunk meg. Fontos számunkra, hogy ne csak Pécsen, hanem a régióban és a határon túl is jelen legyünk. Amikor egy produkció eljut olyan településre, ahol talán még soha nem lépett fel hivatásos társulat, az a helyieknek és számunkra is ünnep. Ugyanakkor komoly felelősséggel jár. Nem létezik „könnyített változat”: mindenütt ugyanazt a művészi minőséget képviseljük. A színvonal nem helyszínfüggő – hangsúlyozza Lipics Zsolt.

Rendszerbe emelt lehetőség

A program indulása előtt a vendégjátékok többnyire alkalomszerűen valósultak meg: meghívások, pályázatok vagy eseti turnék keretében.

– Korábban jóval kiszámíthatatlanabb volt a működés. A Déryné Program rendszert és stabilitást hozott, ami alapvető változást jelent. A kultúra így nem könyöradományként jelenik meg, hanem tudatos állami küldetésként. A szakmailag összehangolt háttér a fogadó településeknek és a társulatoknak egyaránt biztonságot ad, és lehetővé teszi a hosszú távú tervezést – emeli ki az igazgató.

A kezdeményezés határokon túl is érezteti hatását: a Déryné Határtalan Program révén erdélyi településekre is eljutottak az előadások.

– Olyan közösségekkel találkoztunk, ahol a színház ritka vendég. Felemelő megtapasztalni, milyen ereje van az élő találkozásnak. Volt, aki életében először látott hivatásos társulatot színpadon. Ezek a pillanatok emlékeztetnek bennünket arra, miért választottuk ezt a hivatást.

Színház határok nélkül

A program nemcsak földrajzi, hanem társadalmi értelemben is nyitott.

– Olyan nézőknek is játszunk, akik anyagi vagy közlekedési okok miatt nem tudnának eljutni egy kőszínházba. Így a színházi élmény nem kiváltság, hanem elérhető valóság. Meggyőződésem, hogy aki egyszer átéli az élő előadás varázsát, az vissza akar térni.

A fiatal generáció megszólításában jelentős szerepet tölt be a Lázár Ervin Program, amelynek köszönhetően évadonként több ezer gyermek jut el a Pécsi Nemzeti Színházba.

– Sok diák számára ez az első találkozás a színpaddal. Amikor azt látom, hogy a digitális térhez szokott fiatalok figyelme összpontosul, és valóban jelen vannak a pillanatban, az megerősít abban, hogy a színház pótolhatatlan.

A találkozás ünnepe

A kisebb településeken egy-egy vendégjáték gyakran valódi társadalmi eseménnyé válik.

– A színház közösségi élmény. Egy faluban vagy kisvárosban napokig beszédtéma marad egy előadás, összekapcsolja az embereket, és közös gondolkodásra ösztönöz. A kulturális jelenlét erősíti a helyi identitást és az összetartozás érzését – fogalmaz Lipics Zsolt.

Az igazgató szerint ez a kohézió különösen fontos egy olyan korban, amikor a személyes találkozásokat gyakran felváltja a digitális kommunikáció.

– A színház lényege az élő kapcsolat. Amikor nincs technikai „védőháló”, csak a színész és a néző, akkor válik igazán kézzelfoghatóvá ez az energia. A társulat számára ezek az alkalmak szakmai és emberi értelemben is megerősítést jelentenek. Alázatra tanítanak, és emlékeztetnek arra, hogy a hivatásunk szolgálat.

Amíg felgördül a függöny

A program szervezési és anyagi háttere jelentős terheket vesz le a résztvevők válláról. A kisebb településeken gyakran éppen a finanszírozás és a lebonyolítás jelenti a legnagyobb akadályt. Az összehangolt rendszer biztosítja, hogy a hangsúly az élményen maradjon.

– Ha mindez megszűnne, a vidéki kulturális élet egyik napról a másikra szegényebb lenne. Csökkenne a személyes találkozások száma, gyengülne a közösségi összetartás. A periférián élő települések még távolabb kerülnének a nemzeti kulturális vérkeringéstől, hiszen nem tudnák vállalni az előadások fogadását. Nemcsak programok tűnnének el, hanem közös élmények is. Ez nem kizárólag művészeti kérdés, hanem társadalmi ügy – hangsúlyozza az igazgató.

Lipics Zsolt szerint a Déryné Program jóval több, mint támogatási forma: hosszú távú kulturális stratégia. Olyan vállalás, amely kimondja, hogy a magas színvonalú művészethez való hozzáférés nem lehet földrajzi adottság kérdése. A Pécsi Nemzeti Színház társulata – mint mondja – szakmailag és emberileg egyaránt elkötelezett amellett, hogy ez a híd a jövőben is szilárdan álljon.