Bemutató:
Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter egy szerelmespárt alakítanak, egy halálra ítélt, halhatatlan szerelem történetét. Ám varázsos játékukkal életre keltik egész Veronát is. Testük egyben az előadás díszlete is, ők maguk a színház. Gesztusok, mozdulatok fantáziadús jelrendszerével változnak egy pillanat alatt figuráról figurára. Öntörvényű, lázas száguldás, egy drámaköltő zseni kottája alapján. Ketten vannak a világot jelentő deszkákon. Összesen ketten. Shakespeare világát jelentik.
„Elmesélünk egy történetet azokkal a lehetőségekkel és szabadsággal, amelyet egy mesélői helyzet megenged. Azaz a korlátlan fantáziával, játékosan mégis komolyan véve, ahogy az ember komolyan beszél a gyerekekkel szerelemről, halálról, tisztességről, barátságról.
Azt hittem, bizonyos szerepek elmennek az ember mellett. Tévedtem. Csak utolértek. De hogy még Dajka is leszek, ez váratlan meglepetés. De kellemes. A célunk az, hogy megszólaljon a darab mondanivalója, a Shakespeare által írt Rómeó és Júlia.”
Rudolf Péter
„Volt szerencsém jó néhány Rómeó és Júlia előadást látni – sokszereplős színházi produkciókat hatalmas díszletekkel, varázslatos jelmezekkel, pazar filmes feldolgozásokat, de gyönyörű balettadaptációt is élvezhettem a Pécsi Balett előadásában… S akkor jön két nagyszerű művész, Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter, akik ketten eljátsszák az egész történetet. A szerelmespáron kívül jó néhány szereplő bőrébe – egyik pillanatról a másikra –
belebújva, a darab számos figuráját is hitelesen elevenítik meg… Nincsenek nagy díszletek, csodás jelmezek – nem is hiányoznak –, van viszont egy teljes értékű, felejthetetlen SZÍNHÁZI ELŐADÁS!”
Simon István, a POSZT egyik alapítója, a PNSZ nyugalmazott ügyvezető igazgatója