Az elveszett Csontváry


nyomozás egy részben

Rendező: Paczolay Béla

Írta: Kovács Krisztina

Az előadás időtartama: 80 perc (szünet nélkül)

Bemutató: 2019. 10. 05.

Kamaraszínház
2019. 11. 20. | 19:00
Tomanek Nándor bérlet
Kamaraszínház
2019. 11. 21. | 19:00
Radnóti Miklós / A bérlet
Kamaraszínház
2019. 12. 27. | 19:00
Kamaraszínház
2019. 12. 28. | 15:00
Kamaraszínház

Díszlettervező: Horgas Péter

Jelmeztervező: Benedek Mari

Zeneszerző: Furák Péter

Súgó: Kirsch Veronika

Ügyelő: Krajcsovics Csaba

Rendezőasszisztens: Frank Fruzsina


Szereposztás

Edit: Herczeg Adrienn

Péter: Bera Márk

Csontváry: Széll Horváth Lajos

Irén: Vlasits Barbara

Gerlóczy: Arató Ármin

Mária: Darabont Mikold

Török (Rokon): Tóth András Ernő

Nyulas (Házmester): Rázga Miklós

Az előadás plakátja

A 100 éve meghalt Csontváry Kosztka Tivadar művészete nemcsak kiemelkedő a magyar festészetben, de olyan magányos is, mint híres ezeréves cédrusa. Csontváry különc viselkedése, kortársainak vaksága és hatalmas vásznainak mozdíthatatlansága együttesen játszottak szerepet abban, hogy csak sokára ismertük fel a festő nagyságát, a képek valódi értékét, és az életmű csak későn találta meg méltó helyét a nemzeti kultúrában és emlékezetben.
Az elveszett Csontváry egy jelenkori történeten keresztül mutatja meg, hogy mennyi bizonytalanság, legenda és titok lengi körül még ma is a magyar festészet e különös alkotóját, akinek lélegzetelállító festményei az elmúlt években sorra döntötték meg az aukciósházak eladási rekordjait.
A darabban a jelenből kikacsintva egy furcsa, álomszerű időutazásban és nyomozásban veszünk részt, ahol megismerhetjük Csontváry képeinek kalandos sorsát, és írásain, levelezésén keresztül megidéződik Csontváry alakja is.

„Jómagam nem hiszek a festő – ki tudja miért felreppenő – magányosság-mitológiájában, és azt is tudom, hogy ezeréves cédrusképének sem a magányosságról szólt az eredeti címe: Egy cédrusfa Libanonban. Nem volt különcebb az őt nagy számban körülvevő különcöknél, és nem azért nem vált ki kortársainak mára elfeledett sokaságából, mert azok vakok voltak, vagy mert képei mozdíthatatlanok. A töredékes életmű és szétszóródott forrásirodalom ugyanakkor értelemszerűen terelik gondolatainkat a képek és az alkotó kalandosnak tetsző sorsa, az ezekben megpillantható „kifejletek” misztikus-misztifikált és bizonytalan, de nemegyszer valóban színpadképes változatai felé.”
Dr. Aknai Tamás, művészettörténész

A Kossuth Rádió Kalendárium című műsorában beszélgetett Zsoldos László Herczeg Adriennel, Széll Horváth Lajossal és Arató Árminnal.
A műsor 2019. október 18-án hangzott el.

A színészek a múzeumban alapoztak, a festő beköltözött a színházba | BAMA

Elfoglalta a Pécsi Nemzeti Színház a minap a Csontváry Múzeumot, rengeteg színművész és táncos nyüzsgött a híres festmények előtt. Sokkal több volt ez protokoll-látogatásnál, a teátrum és a múzeum ugyanis nagy közös akcióra készül. Nem véletlenül van most ekkora érdeklődés Csontváry Kosztka Tivadar iránt, hiszen 100 éve halt meg neves festőművészünk.

Egy új darab, ahol mindenki nagyon jól érzi magát a bőrében | BAMA

Mondhatni, a gombhoz varrták a kabátot a Pécsi Nemzeti Színház legújabb bemutatójának alkotói, az elveszett Csontváry-darabot ugyanis előre kiválasztott színészek habitusához igazodva írták - tudtuk meg Paczolay Béla rendezőtől. - Ön elsősorban filmrendező, hogy került mégis a Pécsi Nemzeti Színházhoz? - Négy esztendeje, hogy a Toldit színre vittem a Vígszínházban, mely vendégjátékként Pécsett is nagy sikert aratott.

Galéria

  • 2019. 11. 10. | 17:00

  • 2019. 11. 9. | 15:00

  • 2019. 10. 22. | 19:00

  • 2019. 10. 21. | 19:00

  • 2019. 10. 20. | 17:00

  • 2019. 10. 6. | 19:00

  • 2019. 10. 5. | 19:00