Köles Ferenc monodrámával tiszteleg debreceni emlékei előtt

Tar Sándor novelláskötete alapján készült A mi utcánk című előadás.

– Miért e műre esett a választása?

– Debreceni gyermekkorom idején Tar Sándor a felső szomszédunk volt, tízéves koromig arra aludtam el, hogy Sanyi bácsi kopogtatja az Erika-írógépét. Érzékletesen szól arról a közegről, amelyben a szüleim, nagyszüleim éltek, s melynek én is részese voltam.

– Milyen A mi utcánk által bemutatott közeg?

– Azt a furcsa, 80-as évekbeli, megnyomorodott, hajlott gerinccel járó, lecsúszott munkás­osztályt mutatja be, melyben, bár gyári munkája mellett számos irodalmi műve született, maga a szerző is élte életét. A rendszerváltás előtt még nem lehetett előre látni az elkövetkező fordulatokat, s egyfajta kilátástalanság jellemezte az akkori munkásemberek mindennapjait. Felfedeztem ebben a világban egyfajta furcsa istenkeresést, az Isten hiányát megélő világ nehézségeit is.

– Mi a legfontosabb tapasztalata a művel kapcsolatban?

– Tar Sándor szemén keresztül ezek a sorsok irodalommá értek, ezáltal felemelte őket. Sanyi bácsi novellái nélkül talán azt gondolhatnánk, hiába éltek, így azonban a szerző fanyar humorának köszönhetően, valamint érzékeny, lényeglátó olvasatán keresztül egyfajta modern hősökké válnak. A színpadi játék során is szeretném valóságosan, de kellő tisztelettel bemutatni ezeket az esendő figurákat.

– Egyfajta személyes visszatekintés is az előadás. Ki segítette a kivitelezésében?

– Nagymamám halálakor tetőzött bennem az érzés, hogy el kell számolnom a gyökereimmel, múltammal, debreceniségemmel, ezt pedig csakis Tar Sándor műveinek segítségével tudtam elképzelni. A rendezéshez Szabó Attila barátomat kértem fel, aki anno az egyetemi színházhoz elcsábított.

– Hogyan jelenik meg a színpadon a többféle karakter ebben a monodrámában?

– Három szinten zajlik az előadás, amellett, hogy én, mint Köles Ferenc is jelen vagyok a színpadon, megformálok hat-hét különböző karaktert, s időnként narrátorként is reflektálok a színpadon történtekre.

– Egy különleges felfedezés is övezte a színpadra állítást.

– Amikor megszületett az ötlet, a színház megkereste, ki lehet a szerző jogutódja. Megdöbbentő tapasztalat volt, hogy Tar Sándor egyetlen élő rokona a lánytestvére, aki épp Pécsen él. Meg is hívtuk a darabra a fiával együtt, aki szintén érdeklődést mutatott az előadás iránt.

Emberi sorsokat ismerhetünk meg

Köles Ferenc 1975-ben született Debrecenben, s családja személyes kapcsolatban állt Tar Sándorral. Szülei összejártak, ismerték egymást. A szerző a hányattatott munkásemberek sorsát közvetlen közelről ismerte, A mi utcánk történeteiben valóban egy szegényes kis utca lakóit ismerhetjük meg. Köles Ferenc és Szabó Attila a több mint kétszáz oldalas műből olyan kivonatot készített, mely alapján néhány fontos szereplő életébe nyerhetünk betekintést. A darab zenei hátterét Szabó Kornél Dénes biztosítja, aki nagybőgőn működik közre, ezzel árnyalva az előadás néhol komor, néhol sodró hangulatát.

forrás: bama.hu