Két előadásban is találkozhat a pécsi közönség Foki Veronikával
A színművésszel a bama.hu készített interjút.
Foki Veronikát a Chicago és a Valahol Európában női főszerepeiben láthatja az idei évadban a közönség. A közvetlen, barátságos vendégművésznővel beszélgettünk színházról, anyaságról, problémamegoldásról.
– Úgy hallottam, a kollégái igazi csapatjátékosként jellemezték!
–A Madách Színházban egy-egy előadásra szerződnek a színészek, így a pécsi társulatban jól esik, hogy újra egy szorosan összekovácsolódott csapatban dolgozhatok. Valóban elég alkalmazkodó típus vagyok, könnyen beilleszkedem. A próbák feszültsége közepette is igyekszem hamar megoldani a felmerülő konfliktusokat és a közös munkára koncentrálni.
– Hogy élte meg a két egymástól nagyban eltérő szerepet?
A Chicagóval kezdtem az évadot, Roxy Hart volt az első szerepem a szülés után. Most másfél éves a kislányom. Az anyasággal egy nő magához való viszonya sokban változik, időbe telik míg újra megtalálja magát. Nekem a Chicago gyógyírül szolgált ebben, segített, hogy újra otthonosan érezzem magam a bőrömben, felfedezzem magamban a nőiességemet. Ez óriási ajándék számomra. Roxy szöges ellentéte Suhanc szerepe a Valahol Európában, amit szintén nagyon élvezek, de a darab drámaisága miatt nyilvánvalóan sokkal jobban megvisel lelkileg – azt látom, a nézőkre is hasonlóan hat az előadás.
– Milyen benyomásokat szerzett Pécsről a munka során?
Gyönyörű, élhető városnak tartom, tetszik, hogy sok a fiatal, jó időben szívesen üldögélnek a kávézók, éttermek teraszán az itt élők. Kicsit olyan érzésem volt, mintha egy mediterrán nyaralóvárosba csöppentem volna. A színház épülete lenyűgöző, s azt látom, itt a színházlátogatásnak kultúrája, presztízsértéke van. A kislányommal a Bóbita Bábszínházat is felkerestük, az is óriási élményt jelentett. Számomra ez az egyik legszebb hazai város, ahol eddig megfordultam.
– Az biztos, hogy nem unatkozik. A jövőre nézve mik a tervei?
Minden hónapban járok Pécsre, emellett elkezdek visszatérni a Madách Színházba is, elsőként a Vukban játszom. Így még izgalmasabb, hiszen Szombathelyről Budapestre és Pécsre is ingázom, de még nem abban a mennyiségben, ahogy korábban. Még pici a gyermekem, nem akarok őrült tempót diktálni. Jönnek hamarosan a karácsonyi, szilveszteri, újévi operettgálák, ezeket is várom. A többi majd kiderül, olyan meglepetések értek az elmúlt időszakban, hogy ki tudja, mi vár még rám. Mindenesetre örömmel állok elébe!
Hitelességre törekszik a színpadon
Foki Veronika 1986-ban született Szombathelyen. Évekig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban játszott, majd a Madách Színház darabjait erősítette, tanított a Budapest Musical Iskolában. Leggyakrabban zenés színházi darabokban találkozhatunk vele. – Imádom a musicaleket, operetteket, így sosem volt teher, hogy elsősorban zenés darabok találnak meg. De arra mindig törekszem, hogy a dalok közötti prózai játékom is hiteles és erős legyen – mondja a jókedvű színésznő, aki mosolyogva mesélt életéről, munkájáról. Szabadidejében családjával, kislányával tölt időt, olvas, sétál, süt-főz, vagy barkácsol valamit.
forrás: bama.hu/ Mohay Réka