Durván arcul csapott a valóság a Pécsi Nemzeti Színházban – mit üzen a 130 év?

Operával ünnepelte 130 éves jubileumát a teátrum. A Pécsi Nemzeti Színház nem is akármilyen előadást, a Bánk bán nemzeti operát tűzte műsorra, csakúgy, mint az épület 1895 októberében történt megnyitásakor. A bemutató félreérthetetlen, mellbevágó tanulsággal kínálta nemcsak az aktuális, de a szélesebb társadalmi közönséget egyaránt.

Nemzeti opera Katona József Bánk bán műve alapján, amelyet Erkel Ferenc és Egressy Béni állított színpadra a 19. században. A tíz másodperces videók és a közösségi média kreatívok világát egyre kérlelhetetlenebb ópiumként inhaláló publikum számára egy ilyen mű ma egyre inkább feladja a leckét. „Az opera, mint műfaj, egyébként sem könnyen befogadható”, „rétegműfaj” – csenghetne fülünkben a közvélekedés, hétköznapi tapasztalatainkra alapozva egyébként, teljes joggal. A Pécsi Nemzeti Színház jubileumi előadása azonban véghez vitte azt, amit ma egyre nehezebb. 

Egy brillírozó ifjú tehetség, Fejes Szabolcs rendező szakos egyetemi hallgató rendezésében, több mint kétórás művet láthattunk, számos kiváló hangi adottságokkal megáldott vendégművésszel (akik több szereposztásban játszanak) és pécsiekkel egyaránt. Ez volt egyúttal Kocsár Balázs, a teátrum új operaigazgatójának pécsi bemutatkozása is. A Liszt Ferenc-díjas, Érdemes- és Kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja az előadással visszavonhatatlanul letette névjegyét: a kiemelkedő feladat, melyre óriási, embert próbáló munka során készültek, eredménye magáért beszél.

Persze, apróbb kritikai megjegyzéseket tehetünk, az angol feliratozás a házi bemutató során néhol kisebb pontatlanságokat mutatott, helyenként a cselekmény dinamikája kissé egyenlőtlenül bontakozott ki, azonban ezek eltörpültek a szakmai színvonal átütő diadala mellett.

A díszlet, melyért szintén Fejes Szabolcs felelt, illetve Wasilewski Laura jelmeztervei látványosan, minden felesleges pátosztól mentesen egészítették ki az opera eseményeit – melyek, érdemes tudatosítanunk, már az eredeti adaptáció esetében is tartalmaznak a Katona-drámától eltérő momentumokat. A látvány, mely akarva-akaratlan is egyfajta Trónok harcát idéző, modern összhatást kelt a nézőben, a Pannon Filharmonikusok, a Pécsi Nemzeti Színház kibővített énekkara, valamint a Pécsi Művészeti Gimnázium táncművész növendékei által nyújtott, páratlanul színvonalas szakmaisággal párosul. 

Az apró, kortárs elemek, utalások pont annyiban jelennek meg, amennyiben erősítik a látottak üzenetét, a rendezés nem kíván még csak távolról sem öncélúvá válni.

A végkifejlet Bánk személyes tragédiájára összpontosít; a zárás talán igényelt volna még egy leheletnyivel több érzelmi kibontást, ám így is hitelesen jeleníti meg a hős magányba forduló összeomlását.

A Bánk bánnal a Pécsi Nemzeti Színház tehát megugrotta azt, ami manapság egyre jelentősebb kihívás: a két és fél órás, 19. századi nemzeti opera telt ház előtt, köztük számos fiatal nézővel, kitörő éljenzést, füttyögést vívott ki magának. S ehhez nem volt szüksége kétes eszközökhöz fordulni, csupán alkotói frissességgel, alázattal és szakértelemmel nyúlni a műhöz.

Ezzel együtt azt kell mondanunk, hogy a valóság durván arcul csapott – legalábbis egyik eltörölhetetlen oldalával: ráébredhettünk, hogy a körülöttünk egyre hangosabban és gyakran hamisan üvöltő világ zaja kérlelhetetlen, ám végső soron mégis mi döntünk arról, felülkerekedünk-e rajta, vagy kitartunk azok mellett az értékek mellett, amelyeket igaznak tartunk. A jubileumi est ovációja láttán reményünk is új lángra kaphat. Igen, ez is a valóság.

A Pécsi Nemzeti Színház 130 éves jubileumát ünnepelte a Bánk bán bemutatójával

Az október 4-i, 130 éves jubileumi díszbemutatón Lipics Zsolt színházigazgató mellett köszöntőt mondott Dr. Őri László, Baranya Vármegye Önkormányzatának elnöke, Felföldi László pécsi megyéspüspök és Závogyán Magdolna, kultúráért felelős államtitkár. (Lipics Zsolt ünnepi beszédét a teátrum weboldalán olvashatják teljes terjedelmében.)

Együtt hangsúlyozták a színház 130 éves hagyományát és kulturális küldetését – mely Lipics Zsolt tolmácsolásában találóan Ábrányi Kornél zenei író soraival kapcsoltak össze, melyeket a Pécsi Napló 1895-ben közölt: „Üdvözlöm az öt templom városában  a hatodik templomot, a nemzeti színházat”.

Több szereposztásban látható az opera

A Pécsi Nemzeti Színház Bánk bán előadásában megosztott szereposztásban láthatjuk a művészeket. II. Endre, magyar királyt Bognár Szabolcs és Fazakas Tamás játsszák, Gertrud királynét, Endre feleségét Szilágyi Szilvia és Veress Orsolya, Ottó meráni herceget, Gertrud öccsét Bergovecz Dávid, Boncsér Gergely és Horváth István alakítja. Bánk bánt, Magyarország nagyurát Kovácsházi István és Nyári Zoltán, míg feleségét, Melindát Ferenczy Orsolya, Gebe-Fügi Renáta és Vermes Tímea játsszák. Petur bánt, a bihari főispánt Fülep Máté és Bognár Szabolcs formálja meg, Biberach, a kalandor lovagot Geiger Lajos és Káldi Kiss András, Tiborc, a paraszt szerepét Fülep Máté és Káldi Kiss András, a királyi tisztet Győrfi István alakítja.