Elnöknők

Werner Schwab darabjának hősnői, az „elnöknők”: a bigottan katolikus Erna, az élveteg Greta, és az e két tulajdonságot öntudatlan félkegyelműségben egyesítő Mariedl valójában takarítónők, akik egy leértékelésben beszerzett tévékészüléket megünnepelni jönnek össze. A beszélgetés során szabadon eresztik a fantáziájukat, és álmaik éppoly sírnivalóan és hátborzongatóan szánalmasnak bizonyulnak, mint a valóságuk. A német nyelvű színházi világ fenegyereke, Werner Schwab üstökösként robbant be a színházi életbe 1991-es első darabjával, az Elnöknőkkel. A magyar változat Parti Nagy Lajos fordításában került színre, akinek a saját színházi nyelve a legközelebb áll ahhoz a mesterséges dialektushoz, amellyel Schwab beszélteti hőseit. A Pécsi Harmadik Színházban Vincze János megrendezte már 1999-ben Bódis Irén, Barkóné Bereczky Júlia és Krasznói Klára emlékezetes alakításaiban.

A darab egy zárt, fojtogató környezetben játszódik. A cím ironikus, hisz a nők a társadalom legalján élnek, ám saját szűk világukban „elnöknőként” próbálnak uralkodni. A hétköznapi panaszfolyamok és beszélgetések fokozatosan fordulnak át bizarr, erőszakos fantáziákba, amelyek a valóság és a képzelet határán mozognak. Schwab darabja a nyelvi leépülés, a kispolgári lét
nyomorúsága és a hamis illúziók drámája. A Jászai Mari-díjas Vincze János pedig rendezőként ennek a világnak megmutatásában tapasztalt színházi alkotó.

A produkció szerzői jogait a Mayer-Szilágyi Színházi Ügynökség közvetíti.