A színház tervpályázatának kiírására, valamint az adakozások koordinálására a létrehozott Színügyi Bizottság 1880-ban úgy határozott, hogy ezentúl csak magyar társulatoknak ad játszási lehetőséget. Ezzel véget ért a német színjátszás korszaka Pécsett. Már ekkor megfogalmazták, hogy ha a városban új színház épül, nevében is szerepeltetni kell a „Nemzeti” jelzőt. Pécsi Napló · 1895. szeptember 30. „Egymás tőszomszédságában emelkedik a pécsi nemzeti szinház épülete és a pécsi kereskedelmi és iparkamarának palotája. – Ez Hermes, – az Thalia modern temploma. Az egyik hivatott a nemzeti közmüvelődés kultuszának terjesztésére, a másik a nemzeti vagyonosodás és jólét felvirágoztatására. S a mikép e két épitmény egymás hatását le nem rontja, sőt mindkettő jelentékeny tényezője városunk emelkedésének: ép ugy egy nemzet nagysága is csak akkor lehet valódi és biztos alapjaiban, ha annak kedvező vagyoni állapota az általános müveltségi viszonyok fokozatos fejlődését idézte elő.” LITTKE JÓZSEF a Pécsi Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke A színház keresztmetszete Lechner Ödön tervén
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=