Ugrás a tartalomra

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

Pécsi Nemzeti Színház logó
A kétfejű fenevad avagy Pécs 1686-ban című előadás kiemelt képe a Pécsi Nemzeti Színházból
történelmi panoptikum

A kétfejű fenevad avagy Pécs 1686-ban

Nagyszínház

Ambrus deák Köles Ferenc
Szulejman, IV. Mehmed, Badeni Lajos Újvári Zoltán
Dzserdzsis, Lotharingiai Károly Ottlik Ádám
Hajdar, I. Lipót, Savoyai Jenő Vidákovics Szláven
Orkhán, Bayern Széll Horváth Lajos
Kolláth gróf Bánky Gábor
Báthory Susánna Györfi Anna
Hercsula bakó Háber László
Részeg janicsár, Török, Vicens Tóth András Ernő
Radonay apát, Hocher Stenczer Béla
Polgár, egy férfi Fekete András
Egy asszony Bódis Irén
Írta:
Weöres Sándor
Rendező:
Szikora János

Bemutató: 2011.11.11.


Az előadás időtartama: kb. 2 óra 30 perc (egy szünettel)

Az előadásban közreműködik: Gyenis Boglárka és az Oriental Fusionett
Tagjai: Gyenis Boglárka, Banó Brigitta, Brázay Éva, Gaál Mónika, Nagy Szilvia, Jáger Eszter

Weöres Sándor már fiatalon a Nyugatban publikált, gimnazista korától fogva Kosztolányi és Babits pártfogoltja lett. 1933–1943 között, húsztól harmincéves koráig Pécsett élt, rövidebb-hosszabb megszakításokkal. Weöres ezt a drámáját rendelésre írta: Pécs kért tőle egy, a város történetével kapcsolatos színművet. A mű bemutatója azonban elmaradt, csak tíz évvel később jelent meg kötetben. A szerző a darab körüli huzavona közben fogadta meg, hogy több színjátékot nem ír. A kétfejű fenevadban panoptikumszerűen vonul fel nemzetek, vallások, társadalmi osztályok és emberi jellemek sokasága.
    „Színházi pályámat több mint harminc évvel ezelőtt épp abban a pécsi színházban kezdtem, ahol most A kétfejű fenevad színpadra állítására kaptam megbízást. Sorsszerűnek is tekinthetem akár, hogy Déry Tibor Óriáscsecsemője és Weöres Kétfejűje stilárisan hasonló rendezői képzeteket ébresztettek bennem. Többféle elemből építkezni! Színpadi nyelvet találni, amely csak az enyém, és ezen a nyelven beszélni! Legkorábbi, és azóta mit sem változott ars poétikus óhajok ezek. De milyen is ez a vágyott nyelv? Mindenekelőtt színes és gazdag. Képek, hangok, színek, szavak „gesamtkunstwerkje” – a dráma szolgálatában. Talán így lehetne a legtömörebben összegezni. Nem minden darab alkalmas arra, hogy ilyen eszközökkel keltsék életre. Meggyőződésem azonban, hogy Weöresnek ez a remekműve ilyen. Vannak darabok, amelyek már az első olvasás során határozott víziót keltenek. Igazából ezek a szerencsés, ihletett helyzetek, hiszen ilyenkor más dolga sincs az embernek, mint hogy ezt a speciális „belső mozit” a képzelet virtuális teréből a színpad valóságos terére vetítse. Az előadásban különleges szerephez jutnak majd a speciális bábuk és az orientális tánc. A legnagyobb kihívásának mégis azt tartom, hogy a sokféle elemből építkező színpadi előadás úgy jelenítse meg Weöres nyelvének érzéki gazdagságát, ahogy azt eddig még soha nem hallottuk." Szikora János

Díszlettervező:
Szikora János
Jelmeztervező:
Tresz Zsuzsa
Koreográfus:
Györffy Katalin
Rendezőasszisztens:
Kiss Hédi
Rendezőasszisztens:
Kiss Andrea
Súgó:
Juhász Piroska
Ügyelő:
Háber László